adozona.hu
703/B/2006. AB határozat
703/B/2006. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 3. § (1) bekezdésével módosított 11. § (1)-(2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó beadványában a személyi jövedelemadóról szól...
703/B/2006. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 3. § (1) bekezdésével módosított 11. § (1)-(2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó beadványában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szja tv.) - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (1) bekezdésével megállapított, 2007. január 1-jén hatályba lépő - 11. § (1)-(2) bekezdése, továbbá a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) különböző, a Tv. 136. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja által megállapított rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérte. Minthogy az indítvány tartalmilag elkülöníthető alkotmányossági kifogásokat tárgyal, ezért az Alkotmánybíróság az indítványnak a Tbj.-re vonatkozó részét az Szja tv.-re vonatkozó részétől elkülönítette, és külön határozatban bírálja el.Az indítványozó alkotmányellenesnek tartja a beadvány tartalma szerint azt, hogy abban az esetben, ha valakinek a nyugdíja mellett más jövedelme is van, ezt az adóalap megállapításánál a nyugdíjjal összeszámítják és a kettő összege lesz az adóalap. Bár a nyugdíj összegére jutó adó a számított adó összegét 2007. január 1-jétől csökkenti [Szja tv. 3. § 72. pont, 34. § (1) bekezdés], "több fizetendő adó esik" a nyugdíj mellett szerzett jövedelemre "az adósáv átugrás miatt", mintha csak a kiegészítő tevékenységből eredő jövedelem után kellene az adót megfizetni. Ez szerinte ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével.
II.
1. Az Alkotmány 70/A. §-a szerint:"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
2. A Tv.-nek az Szja tv.-t módosító szabályai szerint:
"3. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A magánszemély - a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek, valamint az általa megfizetett adóelőleg bevallására vonatkozó rendelkezés figyelembevételével - az adózás rendjéről szóló törvény szerint, adóévenként adóbevallás adására köteles, kivéve, ha nyilatkozatot ad az adóhatósági adómegállapításra. Az adóévről adott bevallásban a magánszemély - eltérő rendelkezés hiányában - bevallja az adóévben megszerzett összes jövedelmét, megállapítja annak adóját, valamint a kifizető(k) és az általa megállapított, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával annak befizetendő vagy visszajáró különbözetét.
(2) Figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is, az egyes külön adózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy amely adójának megállapítására maga köteles - ha az nem tartozik az adóelőlegre irányadó szabályok hatálya alá - a magánszemély az éves adóbevallásában az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban vallja be, azzal, hogy a negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a kötelezettséget a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság már több esetben foglalkozott a személyi jövedelemadózás szabályainak a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó egyes rendelkezéseivel.
A 26/1991. (V. 20.) AB határozatban (ABH 1991, 70.) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 2. §-ában, továbbá a 32. §-ának (1) bekezdésében, valamint 38. §-ának (1) és (4) bekezdésében és a 46. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványokat utasította el. Ebben az ügyben az indítványozók a személyi jövedelemadóról szóló törvény említett szakaszait és bekezdéseit egymással is ellentmondónak és az Alkotmány 70/B. §-a (1), (2) és (3) bekezdéseiben biztosított alapvető jogokkal ellentétesnek vélték. Alkotmányellenes egyrészt az az előírás, hogy a nyugdíjasnak nem a megszerzett nettó jövedelem után kell adóznia. Másrészt nyomatékkal alkotmányellenesnek tartották azt a rendelkezést, hogy a nyugdíjat is be kell számítani az adóköteles jövedelem összegébe, ezáltal a munkát vállaló nyugdíjas hátrányos megkülönböztetésben részesül, mert - csekély kedvezménytől eltekintve - jóval magasabb összegű adót fizet, mint az a nem nyugdíjas, aki vele azonos összegű adóköteles jövedelemre tesz szert.
Az Alkotmánybíróság az említett ügyben nem találta megalapozottnak az indítványozók érvelését. Határozatában megállapította: a vizsgált szabályok nem ütköznek az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tilalomba, és nem állnak összefüggésben - s így ellentétben sem - az Alkotmány 70/B. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel.
Az 1357/B/1991. AB határozatban (ABH 1992, 491.) az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 2. §-ában, továbbá a 32. § (1) bekezdésében, valamint a 38. § (1) és (4) bekezdésében, továbbá a 46. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt ismételten elutasította. Az indítványozók e rendelkezéseket más indokból, az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével való egybevetése alapján tartották alkotmányellenesnek és kérték megsemmisítésüket. Álláspontjuk szerint a nyugdíjnak az adótörvény szempontjából jövedelemként történő értékelése a kettős adóztatás tilalmát sértő szabály.
Az ebben az ügyben hozott határozat rámutat: a nyugdíjnak az adóalapnál történő figyelembevétele az adóztatás progresszív jellegéből adódóan azt a célt szolgálja, hogy a nyugdíj mellett szerzett jövedelem adóztatása arányos legyen, így nem sérti az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt rendelkezéseket. A kifogásolt szabályok pedig az Alkotmány 61. §-ával nem hozhatók összefüggésbe.
A 409/B/1993. AB végzésben (ABH 1993, 900.) az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 38. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat utasította vissza, "ítélt dolog" miatt, a 26/1991. (V. 20.) AB határozatra hivatkozva. Az indítványozók ebben az ügyben a személyi jövedelemadóról szóló 1991. évi XC. törvény 38. §-ának a nyugdíjasok adómegállapítására vonatkozó szabályait támadták, mert ezek - szerintük - ellentétben vannak az Alkotmánynak a vagyoni helyzet szerinti különbségtételt tiltó 70/A. §-ában és "a megkülönböztetés nélküli jövedelmet" előíró 66. §-ában foglalt rendelkezéseivel. Kifogásolták, hogy azonos jövedelem mellett "a nyugdíjas vállalkozó több adót fizet, mint a nem nyugdíjas vállalkozó, sérelmezik, hogy egyéb jövedelemszerzés esetén az év közbeni nyugdíjemelés összege is megadóztatásra kerül"; hátrányos megkülönböztetésnek tartják, hogy "a magas nyugdíjat kapó nem dolgozó nyugdíjas egy fillér adót sem fizet, mig az alacsonyabb nyugdíjat kapó, ha dolgozik, adót kell fizetnie."
Más ügyben az indítványozók az Szja tv. 34. §-a alkotmányellenességét állították, mert "joghiányos szövegezése" sérti az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésében előírt azt az állami kötelezettséget, mely szerint "az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel" a joghátrányokat meg kell szüntetni. Az állam pedig "adót vet ki a csupasz nyugdíjra", mert a jogszabály szerint összevont adóalap után számított adót lehet csak csökkenteni a nyugdíj összegének az adótábla szerint kiszámított adójával. Az Alkotmánybíróság a 102/B/1996. AB határozatában (ABH 1996, 613.) kimutatta, hogy a magánszemélyek jövedelemadóját bevezető 1987. évi VI. törvény meghozatala óta minden személyi jövedelemadóról szóló törvény jövedelemnek tekintette a magánszemély egy naptári évben szerzett összes bevételét, természetesen az adott törvény által elismert adómentes jövedelmekkel és kiadásokkal, költségekkel vagy költséghányadokkal csökkentett részében. Megállapította: az indítványozóknak a "csupasz" nyugdíj megadóztatására vonatkozó állítása téves. A nyugdíjnak és más jövedelemnek az adóalapba való összevonása nem ütközik az Alkotmány 70/A. §-ának - a személyek közötti indokolatlan különbségtételt tiltó, a hátrányos megkülönböztetést büntetni és az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését elősegíteni rendelő - bekezdéseivel.
A 402/B/1996. számú határozatban (ABH 1997, 633.) az Alkotmánybíróság szintén elutasította azokat az indítványokat, amelyekben az Szja tv. 34. §-ának felülvizsgálatát hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva azért kérték, mert az indítványozók szerint e rendelkezés nincs figyelemmel az év közben nyugdíjba vonulókra. E határozatban elutasította az Alkotmánybíróság azt az indítványt is, amely szerint a 34. § befejező rendelkezése: "összegének az adótábla szerint kiszámított adója" szövegrésze jelent hátrányos megkülönböztetést a nyugdíjas munkavállalók esetében. Ők ugyanis nem a nyugdíjnak az egyéb jövedelmekhez való viszonya arányában, hanem az adótábla szerinti adója alapján jogosultak levonásra, ez pedig többletadó-fizetést eredményez. A rendelkezést az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-a és a 70/I. § tekintetében vizsgálta.
A 652/B/1997. AB határozat az Szja tv. 1. § (3) bekezdését támadó azt az indítványt utasította el, amely szerint sérti az Alkotmány 70/A. § (1)-(2) bekezdését, 70/B. § (1) és (3) bekezdését az, hogy "a magasabb sávú adókulcs alapján, a nyugdíj összege után is kell adót fizetni" (ABH 1997, 752.).
2. A most elbírált ügyben az indítványozó az Szja tv.-nek más tételes szabályát jelölte meg, de alkotmányjogi szempontból tartalmilag ugyanazt kifogásolja, mint amit az Alkotmánybíróság a fenn hivatkozott korábbi határozatokban már elbírált. Az Szja tv. 2001. december 31-ig a 2007. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezésekkel azonos módon szabályozta a nyugdíj figyelembevételét az adózásnál. A személyi jövedelemadóra vonatkozó mindenkori rendelkezések közös jellemzője, hogy lényeges tartalmuk szerint a nyugdíjat is adóköteles bevételnek tekintették, kivéve a 2002. január 1-je és 2006. december 31. közötti időszakot, ugyanakkor a nyugdíj összege nem viselt adóterhet, a nyugdíj összegére eső adót le lehetett vonni az adóból.
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése értelmében a nyugdíj összege után nem kellett adót fizetni, a fizetendő adót úgy kellett megállapítani, hogy az adóalap után az adótábla alkalmazásával kiszámított adóból le kellett vonni azt az összeget, amely a nyugdíj jövedelem összegével azonos összjövedelmű személyt adóként terhelné.
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése ugyanígy rendelkezett.
Az Szja tv. 28. § (1) bekezdése értelmében a nyugdíj egyéb jövedelemnek minősült, az egyéb jövedelmek a 29. § (1) bekezdése értelmében az összevont adóalap részét képezték. Az összevont adóalap után a számított adót adótábla szerint kellett megállapítani. A számított adót a 34. § (1) bekezdés a) pontja értelmében csökkentette a nyugdíj összegének az adótábla szerint kiszámított adója. 2002. január 1-jé-től ez a helyzet megváltozott, mert az Szja tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjat, hasonlóan más adómentes bevételekhez, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a nyugdíj ettől az időponttól kezdve nem képezi részét az összevont adóalapnak.
A 2007. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében az Szja tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjának a nyugdíjra utaló szövegrésze hatályát veszti. A nyugdíj ettől az időponttól kezdve ismét egyéb jövedelemnek minősül az Szja tv. 28. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint az Szja tv. 3. § 72. pontja szerint adóterhet nem viselő járandóság. Az Szja tv. 34. § (1) bekezdése szerint a számított adót csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja értelmében "ítélt dolog" címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) - ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását (ABH 2003, 2076). Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor "res iudicata", ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.).
Mindebből azonban az is következik, hogy amennyiben az újabb indítványt más okból, a rendelkezésnek más alkotmányossági összefüggésére történő hivatkozással vagy más rendelkezés megjelölésével terjesztik elő, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. Az elbírálásnál értelemszerűen felhasználja mindazokat az érveket és megállapításokat, amelyek a tartalmi összefüggésbe hozható korábbi döntésénél irányadók voltak.
Az Szja tv. 11. § (1)-(2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvány a jelen ügyben tartalmilag az idézett döntésekben elbírált alkotmányossági kérdéseket veti fel. Ezért az Alkotmánybíróság az ott kifejtettekre utalva az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. november 7.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró