adozona.hu
370/B/2003. AB határozat
370/B/2003. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2. számú mellékletének 17. pontja alkotmányellenességének megállapítása iránt benyújtott indítványt elutasítja.
Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 70/A. §-át sérti az, hogy csupán az akkreditált nyelvoktatás élvez tárgyi adómentességet az általános forgalmi adó vonatkozásáb...
370/B/2003. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2. számú mellékletének 17. pontja alkotmányellenességének megállapítása iránt benyújtott indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 70/A. §-át sérti az, hogy csupán az akkreditált nyelvoktatás élvez tárgyi adómentességet az általános forgalmi adó vonatkozásában, míg az államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez közvetlenül nem kapcsolódó oktatási-képzési tevékenység (a továbbiakban: nem akkreditált nyelvoktatás) általános forgalmi adó köteles tevékenységnek minősül. Eljárása során az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a tárgyi adómentességi körbe tartozó nyelvoktatás szabályozása 2004. január 1-jei hatállyal megváltozott. A jogszabályi változásra tekintettel az Alkotmánybíróság megkereste az indítványozót, aki indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság - főszabályként - hatályos jogszabály alkotmányosságát bírálja el. Hatályát vesztett jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően csak az Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés és az Abtv. 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz esetén kerülhet sor. Mivel a hatályos szabályozás az indítványozó által kifogásolt rendelkezéssel azonos tartalmú szabályt fogalmaz meg, az Alkotmánybíróság eljárását a hatályos rendelkezések vonatkozásában folytatta le.II.
Az Alkotmány felhívott rendelkezése szerint:"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2. számú melléklete, mely a tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások körét határozza meg, az indítvány benyújtásakor az alábbiak szerint rendelkezett:
"16. köz- és felsőoktatás, a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, a felnőttképzési törvény szerint szervezett és akkreditált, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, -továbbképzés, illetve szakvizsgára történő felkészítés, valamint a Nyelvi Akkreditációs Testület által akkreditált idegen nyelvi képzés (SZJ 80-ból), az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás (SZJ 74.87.16.4), a pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása (SZJ 74.87.15-ből), egyetemi vagy főiskolai magántanár oktatási intézményben végzett oktatói tevékenysége;"
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tvmód.) 90. §-a, 2004. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosította a tárgyi adómentesség körébe tartozó oktatási tevékenység meghatározását:
"17. oktatásból az alábbiak:
a) köz- és felsőoktatás, a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, a felnőttképzési törvény szerint szervezett és akkreditált, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, továbbképzés, illetve szakvizsgára történő felkészítés, ideértve az ezekhez kapcsolódó vizsgáztatási tevékenységet is;
b) államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatás;
c) a nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek által folytatott oktatási tevékenység;
d) az a)-c) pontokban meghatározott oktatás, képzés, vizsgáztatás megvalósításához közvetlenül nyújtott oktatási, képzési, vizsgáztatási tevékenység;
e) korrepetálás, magánóra adása; (SZJ 80-ból),
f) az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás (SZJ 74.87.16.4-ből), a pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása (SZJ 74.87.15-ből)."
III.
Az indítvány megalapozatlan.Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet értelmében államilag elismert nyelvvizsgának minősül az e rendelet szabályai alapján akkreditált vizsgarendszer szerint és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. Ilyen, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatásra és az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására akkreditált vizsgaközpont jogosult. A rendelet részletesen meghatározza a vizsgaközpontok akkreditálásának feltételeit és rendjét.
A Tvmód. lényegesen kitágította az adómentesség körét a nyelvoktatásban, mivel már nem csak a Nyelvi Akkreditációs Testület által akkreditált idegen nyelvi képzésre vonatkozik tárgyi adómentesség, hanem minden államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez közvetlenül nyújtott oktatáshoz is. Változatlanul tárgyi adómentes szolgáltatás a magán-nyelvóra adása.
Az Alkotmány értelmében a központi adónemekről az Országgyűlés dönt, törvényi formában. Az adók mértékének meghatározása, valamint a mentességet élvező termékek és szolgáltatások körének meghatározása gazdaságpolitikai kérdés. Adott esetben a jogalkotó célja nem az, hogy a nyelvoktatást általában támogassa, hanem az, hogy az adómentes oktatás körének meghatározásával is az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére ösztönözzön. Az elismert nyelvvizsgához vezető nyelvoktatás szervezése, követelményrendszere, az elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatás állami felügyelete - szemben az államilag, illetve nemzetközileg nem elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatással - jogilag szabályozott.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek közötti, alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 78.; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 162.; 43/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 744, 745.]. A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, "ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne" (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.).
Az adott szabályozás vonatkozásában a csoportképzés lényeges ismérve a nyelvvizsga-bizonyítvány államilag, illetve nemzetközileg elismert volta. Így az akkreditált és a nem akkreditált nyelvoktatás külön-külön képez szabályozási csoportot. Alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetés csak azonos szabályozási koncepción belül merülhet fel. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hátrányos megkülönböztetés csak akkor értelmezhető, ha valamely személyt vagy csoportot, más, azonos helyzetben lévő személlyel vagy csoporttal összehasonlításban kezelnek önkényesen, ésszerű indok nélkül hátrányos módon. A jelen ügyben azonban a fentiek szerint ez a helyzet nem áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. február 7.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró