adozona.hu
985/B/2000. AB határozat
985/B/2000. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 16. § (10) bekezdése első mondata és az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 270. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az ind...
985/B/2000. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 16. § (10) bekezdése első mondata és az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 270. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 64. §-a, amely az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfat.) 16. §-át a (10) bekezdéssel egészítette ki, illetve a Tv. 270. § (5) bekezdése, amely az előbb említett módosításhoz kapcsoló átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte.Tartalmilag az Áfat.-nak azt a módosított rendelkezését támadja, amely a koncessziós jog átengedése esetén úgy szabályozza az adófizetési kötelezettséget, hogy az a fizetési részletekhez igazodjon. Ezzel kapcsolatban állítja az átmeneti rendelkezés alkotmányellenességét is, mert az a törvény kihirdetése előtt átengedett koncessziós jog ellenértékének a törvény kihirdetése után esedékes részleteire is az említett új szabályt rendeli alkalmazni, ha az adókötelezettséget még nem teljesítették.
Azzal érvel, hogy mindkét támadott szabály sérti az Alkotmány 9. §-át, a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos jogát, mivel utólagosan teszi lehetővé a mentesülést már meglévő adófizetési kötelezettség alól, és ezáltal különbséget tesz magántulajdon és magántulajdon között.
Állítja, hogy a kifogásolt rendelkezések az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésébe is ütköznek, mert a jogalkotó nem kiküszöböl esélyegyenlőtlenséget, hanem törvény által, expressis verbis létrehoz esélyegyenlőtlenséget.
Az indítványozó szerint az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség minden állampolgár és a gazdasági verseny minden résztvevőjének törvényi kötelezettsége az Alkotmány 70/I. §-a alapján, a hivatkozott törvény ezért az Alkotmánynak ezt a rendelkezését is sérti. Egyben sérti azon gazdálkodó szervezetek jogait is, amelyek, tudván a pályázatok beadásakor hatályban volt adójogszabályi rendelkezésekről, koncessziós jog vagy műsorszolgáltatási jogosultság elnyerésére kiírt pályázaton nem vettek részt, valamint azon pályázók jogait is, akik a pályázaton sikerrel vettek részt, és jogkövető magatartást tanúsítva eleget tettek adófizetési kötelezettségüknek.
2. Az indítvány benyújtását követően az Áfat. 16. § (10) bekezdését módosította az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény 23. § (1) bekezdése, 2004. május 1-jétől.
Az Áfat. 16. §-ának módosított (10) bekezdése első mondata azonban tartalmilag a korábban hatályban volttal azonosan rendelkezik az indítvánnyal támadott körben. Az Alkotmánybíróság ezért az eljárást a hatályos szabályok tekintetében folytatta le.
II.
1. Az Alkotmány hivatkozott szabályai szerint:"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. (... )
70/A. § (... )
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. (... )
70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. A Tv. rendelkezései szerint:
"64. § Az Áfat. 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
(10) Ha a koncessziós jog (ideértve a műsorszolgáltatási jogot is) átengedésekor az ellenérték nem ismert, illetve nem teljes összege ismert, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. (... )
270. § (...)
(5) Az Áfat.-nak e törvény 64. §-ával megállapított 16. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezését az e törvény kihirdetése után átengedett koncessziós jog esetén kell alkalmazni. Az Áfat.-nak e törvény 64. §-ával megállapított 16. § (10) bekezdése alkalmazandó az e törvény kihirdetése előtt átengedett koncessziós jog ellenértékének az e törvény kihirdetése után esedékes részleteire is - feltéve, hogy e törvény kihirdetéséig az e törvény kihirdetése után esedékes részleteket is magában foglaló ellenértékre eső adókötelezettséget pénzügyileg nem teljesítették -, valamint az ellenértéknek e törvény kihirdetése előtt esedékes részleteire is, ez utóbbi esetben akkor, ha az arra vonatkozó adókötelezettséget pénzügyileg nem teljesítették."
3. Az Áfat. hatályos szabályai szerint:
"16. § (...)
(10) Vagyoni értékű jogok átengedése esetén - amennyiben a jog átengedésének ellenértékét a felek időszakonként számolják el - az adófizetési kötelezettség az elszámolás esedékességének napján keletkezik. Egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség a jog átengedésének időpontjában keletkezik. A közös jogkezelő szervezet által történő vagyoni értékű jog átengedés, jogdíj-, illetve járulékigény érvényesítés esetében a teljesítés időpontja a szolgáltatást igénybevevő által fizetett ellenérték átvételének (jóváírásának) napja."
III.
Az indítvány nem megalapozott.A gazdasági verseny szabadságának alkotmányos tartalmát az Alkotmánybíróság számos korábbi határozatában már értelmezte. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem "a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az Alkotmány 9. § (2) bekezdése értelmében az államnak is feladata. A versenyszabadság állami elismerése és támogatása megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi alapjog objektív, intézményvédelmi oldalának kiépítését. Elsősorban ezeknek az alapjogoknak az érvényesítése és védelme által valósul meg a szabad verseny, amelynek - a piacgazdasághoz hasonlóan - külön alkotmányossági mércéje nincs. Az Alkotmánybíróság a piacgazdaság, a verseny-szabadság és más hasonló államcélok alkotmányellenes megsértését csak szélsőséges esetben állapítja meg, ha az állami beavatkozás fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes az államcéllal" (818/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 759, 761.). [Lásd még: 21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 120.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 200.].
Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az Alkotmány 9. § (1) bekezdése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése jogegyenlőségi tételének, valamint a 9. § (2) bekezdésbe foglalt vállalkozási jog és a verseny szabadsága általános tételének a tulajdonhoz való jogra vonatkoztatott kifejtése, a tulajdon bármely formájára nézve diszkriminációtilalmat fogalmaz meg [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 81].
Az Áfat. 16. § (10) bekezdése rendelkezéseiben nem ismerhető fel sem az, hogy ez a szabály fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes lenne a versenyszabadsággal mint államcéllal, sem az, hogy tulajdonformán alapuló különbségtételt tartalmazna. A támadott szabály az adófizetési kötelezettség keletkezését határozza meg bizonyos szolgáltatásnyújtásoknál. Valamennyi olyan esetre vonatkozik, amikor a szolgáltatásnyújtó és a szolgáltatás igénybevevője időszakonként számolja el valamely vagyoni értékű jog átengedésének ellenértékét. Ennek számos oka lehet: különösen nagy összegű koncessziós díj fizetése esetén előfordulhat, hogy a felek évente fizetendő díjban állapodnak meg, azonban ennek összege a jog átengedésekor még nem ismert, csak számítási módja.
Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésére nem állapít meg alanyi jogot, hanem általános állami célkitűzést és törekvést fogalmaz meg a jogegyenlőség megvalósulását, az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedések kilátásba helyezésével (2100/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 554, 557.). Az Áfat. 16. § (10) bekezdése akkor, amikor az adófizetési kötelezettség keletkezésének meghatározásakor a vizsgált körben jelentőséget tulajdonít a felek megállapodásának, nem sérti azt a követelményt, hogy az államnak a formális jogegyenlőség megvalósulását a tényleges esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segítenie kell.
Az Alkotmány 70/I. §-a nem alapvető jogot, hanem alapvető kötelezettséget fogalmaz meg. Az Alkotmány 70/I. §-a nem "egyenlő közteherviselés"-ről rendelkezik. Csupán azt mondja ki, hogy "...minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni". Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezt az állampolgári kötelezettséget nem lehet úgy értelmezni, hogy mentességi, méltányossági és kivételes szabályokat a pénzügyi kormányzat, illetve kezdeményezése alapján a jogalkotó törvényben ne állapíthasson meg (72/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 788, 788-789.).
Az Áfat. 16. § (10) bekezdése nem kerül ellentétbe az Alkotmány 70/I. §-ával akkor, amikor úgy szabályoz, hogy bizonyos esetekben az adófizetési kötelezettség nem a jog átengedésének időpontjában, hanem későbbi időpontokban keletkezik.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogbiztonsággal, s a jogbiztonságra figyelemmel a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmával. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Következetes az alkotmánybírósági gyakorlat a tekintetben, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit - erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint - a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.].
A Tv. 270. § (5) bekezdése átmeneti rendelkezésként a hatálybalépését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, és nem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé; az érintett adóalanyokra nézve kedvezőbb szabályozást tartalmaz.
Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. szeptember 4.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró