adozona.hu
163/B/2000. AB határozat
163/B/2000. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 51. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 61. §-át, mert az ellentétes az Alkotmány 2. §-ának (1) ...
163/B/2000. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta az alábbihatározatot:
Az Alkotmánybíróság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 51. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 61. §-át, mert az ellentétes az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésével. Álláspontja szerint a Gt.-nek ez a rendelkezése a gazdasági társaságok éves és több éves üzleti terveinek a kialakításában a korábbinál hátrányosabb rendelkezést tartalmaz. Erre a társaságok nem tudtak felkészülni. A felkészüléshez legalább a törvényben szabályozott gazdasági ciklus időtartamára (azaz két évre) lett volna szükség. Az indítványozó - bár a felkészülési idő nem megfelelő voltát is megemlítette - a visszaható hatályú szabályozás miatt kérte a Gt. 61. §-ának megsemmisítését.Az igazságügy-miniszter közölte álláspontját az indítványról.
2. Az indítvány beadása után a gazdasági társaságra vonatkozó jogi kérdéseket a jogalkotó újra szabályozta. A 2006. július 1-jével hatályba lépett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: ÚjGt.) 51. §-a tartalmazza - egyebek mellett - a Gt. támadott szabályát.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően az utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében folytatja le, ha az tartalmilag alkotmányossági szempontból a korábbival azonos (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 545.). Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az ÚjGt. 51. §-a tekintetében végezte el.
II.
Az indítvány elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:1. Az Alkotmány rendelkezése:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
2. A Gt. rendelkezései:
"61. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását.
(2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni."
"298. § (1) E törvény - a 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével - a kihirdetését követő száznyolcvanadik napon lép hatályba. A 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálybalépésének napja e törvény kihirdetését követő negyvenötödik nap. A 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés e törvény VII. fejezetének hatálybalépése napján veszti hatályát."
3. Az ÚjGt. szabályai:
"51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
(2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
(3) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg."
"333. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. július 1-jén lép hatályba."
III.
Az indítvány megalapozatlan.1. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése kimondja a jogállamiság elvét.
A jogállamiság egyik fontos eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság egyebek mellett azt jelenti, hogy a jogszabályok megismerhetők, a jogalanyok a szabályokhoz tudják igazítani magatartásukat. Ezzel összefüggésben áll az a követelmény, hogy a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre ne állapítsanak meg kötelezettségeket, és valamilyen jogszerű magatartást utólag ne minősítsenek jogellenesnek [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.].
Az Alkotmánybíróság gyakorlata nemcsak akkor minősít visszamenőleges hatályúnak egy jogszabályt, ha a közzététele előtti időpontra állapítja meg hatálybalépését, hanem abban az esetben is, ha a rendelkezéseit a hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokra is alkalmazni kell [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.]. Az Alkotmánybíróság nem állapítja meg azonban valamely jogszabály alkotmányellenességét azon az alapon, hogy az állampolgárok másként cselekedtek volna, ha előre látták volna a jogszabály módosítását [55/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 296, 305.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 141.].
2. A vizsgált esetben a Gt. támadott szabálya a gazdasági társaság átalakulási kötelezettségét írta elő abban az esetben, ha a társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak. Ilyen kötelezettség korábban nem volt. Az ÚjGt. 61. §-a az át alakulás tekintetében nem tartalmazott új szabályt, de a jogutód nélküli megszüntetés tekintetében a Gt.-ben nem szereplő rendelkezést léptetett hatályba. Az új szabály alkalmazására külön hatálybaléptetési rendelkezés nem született. Ebben a tekintetben is irányadó tehát a hatálybalépésre vonatkozóan meghatározott az a rendelkezés, amely szerint a 2005 decemberében elfogadott törvény mintegy fél évvel később lép hatályba.
A számviteli jogszabályok az üzleti évet általános szabályként a naptári évvel azonosan állapítják meg [így rendelkezett a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése és a hatályos jogszabály, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. §-ának (1) bekezdése]. A gazdasági társaságoknak tehát valójában a támadott rendelkezésre való felkészülésre nemcsak a hatálybalépésnek a kihirdetés időpontjától számított féléves időtartam állt rendelkezésre. A rendelkezés tartalma azonban nem teljesen új, mert az átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnés lehetősége korábban is megvolt, amint erre az ÚjGt. javaslatához fűzött miniszteri indokolás a kérdéses szakasznál rá is mutat. A Gt. hatálybalépése előtti időszakra alkalmazandó jogszabály, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény pedig a társaság vagyonának jelentős csökkenése esetére a társaság legfőbb szervének állásfoglalását írta elő (42. §, 189. §, 289. §). Nem állapítható meg sem az, hogy az indítványozó által támadott szabály a kihirdetését megelőző időpontra állapított volna meg kötelezettséget, sem az, hogy a már fennálló jogviszonyokra olyan rendelkezést tartalmazna, amelynek alkalmazására történő felkészüléshez nem állt volna rendelkezésre elég idő. A támadott szabály nem sérti tehát az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkotmányellenességét nem állapította meg, az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. november 21.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró