adozona.hu
651/B/1999. AB határozat
651/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény 5. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény (a t...
651/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény 5. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. §-ának alkotmányellenességét és semmisítse meg azt. Álláspontja szerint az Országgyűlés rendkívüli alkalmakkor gyakorolhat közkegyelmet, de egyébként a versenyszférában működő munkáltatók nem teljesített kötelezettségeinek elengedése a kötelezettségszegőket hozza előnyösebb helyzetbe. A támadott szabály véleménye szerint sérti az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését és 70/I. §-át, "mivel a jogalanyokat arra buzdítja, hogy a törvényeket ne tartsák be."II.
A határozat meghozatalánál figyelembe vett jogszabályok:1. Az Alkotmány rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. A Tv. támadott szabálya:
"5. § (1) Ha a járulékfizetésre kötelezett a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napon belül igazolja, hogy megfizette az egyeztetés során megállapított járuléktartozását, akkor a járulékigazgatóság a késedelmi pótlék- és bírságtartozást elengedi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazását az a járulékfizetésre kötelezett is kérheti tartozásának rendezésére, aki e törvény hatálybalépésekor érvényes megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, illetőleg aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott értesítésben foglalt állapot-közléssel egyetért.
(3) Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó járuléktartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, akkor a járuléktartozást, a késedelmi pótlék és bírság összegét a járulékigazgatóság elengedi. Ebben az esetben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható."
III.
Az indítvány megalapozatlan.1. Az Alkotmány 70/I. §-a szerint minden jogalany köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
Az Alkotmány nem határozza meg a közteher fogalmát, de az Alkotmánybíróság gyakorlata köztehernek tekinti mindazt a közcélú fizetési kötelezettséget, amely az állam tevékenységének, intézményei működtetésének fedezetét szolgálja (821/B/1990. AB határozat, ABH 1994, 481, 486.). Az egészségügyi hozzájárulás alkotmányossági vizsgálatával kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szociális biztonság megteremtésére az államot kötelezettség terheli, és ennek fedezetét jogszabályok által előírt, a jogalanyok által teljesítendő hozzájárulások képezik. A hozzájárulás formájú fizetési kötelezettség lényegében adó jellegű [32/1997. (V. 16.) AB határozat, ABH 1997, 234, 238-239.].
A társadalombiztosítási járulék mértéke a nemzetgazdaság állapotának, továbbá egyéb tényezőnek a függvénye, és mindaddig nem tárgya alkotmányossági vizsgálatnak, amíg az Alkotmányban biztosított jogokat, meghatározott kereteket nem sért (722/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 519, 522.). A közterhekhez való hozzájárulás tekintetében a mentesség és a kedvezmény meghatározásánál az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogalkotónak széles körű mérlegelési joga van. Az Alkotmányban meghatározott korlátok itt is érvényesülnek, de ezen túlmenően gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és egyéb megfontolások szerint dönt a jogalkotó [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.].
A Tv. megalkotására - az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint - azért került sor, mert a társadalombiztosítási ellátások fedezetét nyújtó járulékbefizetések nyilvántartási rendszere nem volt megfelelő, a rendezetlen állapotot és a befizetések elmaradását sürgősen meg kellett szüntetni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében - az adóhatóság feladatává tette a társadalombiztosítási járulék beszedését. Az átállás során szükség volt a járulék-folyószámlák rendezésére. Ennek keretében írta elő kivételes kedvezményként a Tv. támadott szabálya a befizetések egyeztetésével megállapított tartozás megszüntetésének az esetére a késedelmi pótlék és a bírság törlését. Ugyanezt a kedvezményt állapította meg a Tv. a kis összegű tartozásoknál. Ezek a kedvezmények a gazdaságpolitikai elgondolások megvalósítását szolgálják, nem sértik az Alkotmány 70/I. §-át.
2. Az indítványozó álláspontja szerint a Tv. 5. §-a ellentétes az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésével. A támadott jogszabály és az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése között azonban nem állapítható meg alkotmányjogi összefüggés.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. október 9.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró