adozona.hu
645/B/1999. AB határozat
645/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 173. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 1999. augusztus 16-ig hatályban volt 170. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és me...
645/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1.
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 173. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 1999. augusztus 16-ig hatályban volt 170. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 173. § (2) bekezdése és az Mt.-nek "az 1999. évi LVI. tv.-vel történő módosítás előtti" 170. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint mindkét rendelkezés ellentétben áll az Alkotmány 9. § (1) bekezdésével, mert kizárólag a kollektív szerződéssel "rendelkező" munkáltatók számára biztosítja annak lehetőségét, hogy a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezzék, illetve, hogy a leltárhiányért fennálló felelősség szabályait az Mt.-ben foglalt szabályoktól eltérően is megállapíthassák. Az indítványozó azzal érvelt, hogy a kifogásolt szabályok nem biztosítják "az Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint az egyenjogúságot, az egyenlő védelmet", alkotmányellenes különbségtételt alkalmaznak azon munkáltatók hátrányára, amelyeknél kollektív szerződés megkötésére nem kerül sor, vagy azt időközben felmondták, illetve az valamely okból érvénytelen. Az alkotmányellenesség indokaként kifejtette továbbá, hogy a sérelem orvoslására nincs mód, mert a munkáltató nem szorgalmazhatja szakszervezet létrehozását, ez ugyanis az Alkotmány 4. §-ába (a szakszervezetek és más érdekképviseletek funkcióját meghatározó szabályába) és az Mt. 32. §-ába (a kollektív szerződéskötési jogosultságot a másik féllel szembeni függetlenséghez kötő rendelkezésbe) ütközne.II.
Az indítványban megjelölt és az elbírálásnál figyelembe vett jogszabályok: Az Alkotmány rendelkezései:"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." Az Mt. vizsgálni kért rendelkezései:
"170. § (1) Kollektív szerződés a leltárhiányért való felelősség szabályait e törvénytől eltérően is megállapíthatja. Ennek során a kollektív szerződésben meg kell határozni a felelősség feltételét, terjedelmét, illetve a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárási rendet."
"173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is."
III.
Az indítvány részben megalapozatlan, részben érdemi elbírálásra alkalmatlan.1. Az Alkotmánybíróság elsőként az Mt. 173. § (2) bekezdésével kapcsolatos kifogást vizsgálta meg. Az Mt. 173. §-a a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni kárigénye érvényesítésének módját szabályozza úgy, hogy főszabályként a bírói úton történő igényérvényesítést írja elő, a főszabály alól pedig kivételt enged azzal, hogy lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállalót közvetlenül kötelezze az okozott kár megfizetésére. Az indítvánnyal érintett rendelkezés a közvetlen, kártérítési határozattal történő igényérvényesítést azon munkáltatók számára biztosítja, amelyek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján kollektív szerződésben szabályozták az ilyen módon érvényesíthető kár értékének maximális összegét és a kártérítés kiszabására irányuló eljárási rendet.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a szabály nem áll értékelhető összefüggésben a köztulajdon és magántulajdon egyenjogúságával és egyenlő védelmével, a munkáltatók tulajdonában okozott károk megtérítése iránti igények érvényesítését illetően tulajdonformák szerinti különbségtételt nem tartalmaz: a kollektív szerződés megkötése és tartalma a kártérítés tekintetében független attól, hogy a munkáltató köz- vagy magántulajdonban áll. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Mt. 173. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványozó vizsgálni kérte az Mt. 170. § (1) bekezdésének már hatályban nem lévő rendelkezését is, amely a munkavállaló leltárhiányért való felelőssége törvényben meghatározott szabályaitól való eltérést kizárólag kollektív szerződésben engedte meg. Arra hivatkozott, hogy az Mt. 170. § (1) bekezdésének módosítás előtti szövege az "1992. július 1. és 1999. augusztus 18. közötti leltáridőszakok leltárfelelősségére" vonatkozóan még több évig alkalmazandó.
Az Mt. kifogásolt rendelkezését a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 18. §-a az indítvány benyújtását megelőzően, 1999. augusztus 17-i hatállyal módosította azzal, hogy az új rendelkezéseket a Módtv. hatálybalépését követően kezdődő leltáridőszak tekintetében, de legkésőbb 2000. március 1-jétől kell alkalmazni [Módtv. 38. § (6) bekezdés].
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint [80/B/1993. AB végzés, ABH 1995, 972, 973.; 38/1992. (VI. 22.) AB határozat, ABH 1992, 355, 358-359.; 54/1994. (XI. 4.) AB határozat, ABH 1994, 289, 290.; 533/B/1994. AB végzés, ABH 1996, 807.; 907/B/1995. AB végzés, ABH 1997, 917.], ha az indítvány tárgyát olyan jogszabály rendelkezésének az alkotmányellenessége képezi, amely rendelkezést a hatályon kívül helyezés ellenére a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell, az Alkotmánybíróság csak olyan esetben gyakorolja az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontjában meghatározott hatáskörét, ha alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz [Abtv. 1. § d) pont, illetve 48. §], vagy folyamatban lévő ügyben bíró kezdeményezi azt [Abtv. 38. § (2) bekezdés]. Ilyenkor a szabályok ugyanis - továbbhatásuk folytán - a felek közötti jogviszony alakítására alkalmas állapotban vannak.
Mivel az indítvány nem tartozik ebbe a körbe, az Alkotmánybíróság az Mt. hatályon kívül helyezett 170. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § f) pontja alapján - visszautasította.
Budapest, 2006. március 20.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró