adozona.hu
410/B/1999. AB határozat
410/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 38. § (1) és (2) bekezdése, 39. §-a, 40. § (1) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XI...
410/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 38. § (1) és (2) bekezdése, 39. §-a, 40. § (1) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Több indítványozó fordult az Alkotmánybírósághoz a pénzforgalmi bankszámlára vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban, és kérte több rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.a) Az egyik indítványozó - az Alkotmánybíróság főtitkárától kapott tájékoztatás után kiegészített beadványában - a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendeletet módosító 101/1992. (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. §-át tartotta az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésével, 8. §-ának (1) bekezdésével, valamint 70/A. §-ának (1) bekezdésével ellentétesnek.
b) Egy másik indítványozó - az Alkotmánybíróság főtitkárától kapott tájékoztatás után kiegészített beadványában - a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: Pfr.) többször módosított 2. §-ának (1) és (2) bekezdését tekintette az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésével, 13. §-ának (1) bekezdésével és 70/B. §-ának (3) bekezdésével ellentétesnek.
c) Egy harmadik indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 38. §-ának (1) és (2) bekezdését, 39. §-át, 40. §-ának (1) és (2) bekezdését, valamint a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (6) bekezdését, mert ezek a rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 8. §-ának (1) és (2) bekezdésével, 9. §-ának (2) bekezdésével, 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjával és (2) bekezdésével, 70/A. §-ának (1) bekezdésével, 70/B. §-ának (1) és (2) bekezdésével. (Az indítványozó első beadványában több jogszabálynak az Alkotmány számos rendelkezése alapján történő vizsgálatát kérte, de az Alkotmánybíróság főtitkárától kapott tájékoztatás után új beadványában csak az előzőekben felsorolt szabályokat említette. Az Alkotmánybíróság az újabb beadványban foglaltak szerint végezte el a vizsgálatot.)
2. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065, a továbbiakban: Ügyrend) 28. §-ának (1) bekezdése szerint a folyamatban lévő ügyek egyesítésére kerül sor akkor, ha az ügyek tárgya egymással összefügg. Az említett indítványok esetében ez az összefüggés fennáll. Ezért az Alkotmánybíróság az ügyeket egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.
3. A Pfr. és az Mr. az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának rendelkezése alapján hatályát vesztette. Az R. 3. §-ának (6) bekezdése azonban azonos tartalmú szabályt tartalmaz, mint az indítványozók által támadott, hatályon kívül helyezett rendelkezés.
Az Art. 40. §-a (2) bekezdésének számozását az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényeket módosító 2004. évi CI. törvény 97. §-a megváltoztatta; az új számozás szerint az indítványozó kifogása a (4) bekezdésre vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a határozathozatalkor hatályos szabályok tekintetében végezte el (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 545.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.).
II.
Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályokat vette figyelembe a határozat meghozatalánál:1. Az Alkotmány rendelkezései:
"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot." "35. § (1) A Kormány
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének."
2. Az Art. rendelkezései:
"38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie.
(2) A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Az első pénzforgalmi bankszámlát a bankszámla nyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi bankszámlájának számát, melyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri."
"39. § Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesíthető, a költségvetési támogatás forintban utalható ki."
"40. § (1) Az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.
(4) Az illetéket - ha törvény másként nem rendelkezik - az illetékhivatal számlájára kell megfizetni, és az illetéktörvényben meghatározott módon kell elszámolni."
3. Az R. szabálya:
"3. § (6) A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. E rendelkezést alkalmazni kell a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzeszköz tekintetében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyre, ideértve az egyéni vállalkozót is."
III.
A)
Az indítványozók az R. 3. §-ának (6) bekezdését több alapon támadták. Az indítványok megalapozatlanok.1. Az egyik indítványozó az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésével ellentétesnek tartotta azt, hogy "a magánszemélyek, egyéni vállalkozók közül az általános forgalmi adó fizetésére kötelezettek köre a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmukat kötelesek bankszámlán tartani" és ezért "nem választhatnak szabad elhatározásukból más pénzforgalmi lebonyolítási módot". Így "a választhatóság mint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető joga nincs elismerve az Alkotmány 8. §-a alapján". Ezzel szemben az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett jogalanyok szabadon választják meg a pénzforgalom lebonyolítási módját, és nem kell megfizetniük a számlanyitási, valamint a számlafenntartási díjat.
Az R. 3. §-ának (6) bekezdését az indítvány alapján az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésével összefüggésben kellett tehát megvizsgálni.
2. a) Az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a magyar gazdaság piacgazdaság és ebből következően állapítja meg a 9. § (2) bekezdése a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
Az Alkotmány 8. §-ának (1) bekezdése általános jelleggel kimondja az alapvető jogok védelmét, és több rendelkezése határozza meg, hogy melyek az alkotmányos védelmet élvező alapvető jogok.
b) Az Alkotmány 9. §-ának elemzése alapján az Alkotmánybíróság a 21/1994. (IV. 16.) AB határozat indokolásában kifejtette, hogy a piacgazdaság nem alapvető jog és nem alapvető jog a verseny szabadsága sem (ABH 1994, 117, 119-120.).
A 9. § (2) bekezdése alapján védelmet élvező vállalkozás joga alapjog, de ez a vizsgált jogszabályokkal nincs alkotmányjogi összefüggésben, és az indítványozók sem hivatkoznak a vállalkozáshoz való jog sérelmére. Az indítványban felvetett kifogás arra vonatkozik, hogy az általános forgalmi adó fizetésével összefüggésben pénzforgalmukat bankszámlán keresztül kell lebonyolítaniuk.
c) A bankszámla-szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség és a fizetésnek kötelezően bankszámla útján történő lebonyolítása a szerződési szabadság korlátozását jelenti. Az Alkotmánybíróság a 61/1993. (XI. 29.) AB határozatban kifejtette, hogy a gazdasági verseny szabadsága érvényesülésének lényeges feltétele a szerződési szabadság. A gazdasági verseny szabadságához hasonlóan azonban a szerződési szabadság sem alapvető jog. Alkotmányosan tehát még lényegi tartalma is korlátozható, ha ennek alkotmányos indokai fennállnak (ABH 1993, 358, 360-361.).
d) Az alapjognak nem minősülő jogok korlátozása az Alkotmánybíróság 35/1994. (VI. 24.) AB határozata szerint akkor alkotmányellenes, ha a korlátozás révén valamilyen alapjog, végső soron az emberi méltóság sérelmet szenved, vagy ezek hiányában, ha a korlátozásnak nincs ésszerű indoka, önkényes (ABH 1994, 197, 200.).
A bankszámla vezetésére vonatkozó kötelezettséget kimondó szabály nem sérti az emberi méltóságot.
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezettek bankszámla vezetésére való kötelezésének többféle gazdaságpolitikai cél az alapja. Ezek közé tartozik a készpénzkímélő pénzforgalom, de összefüggésben áll a bankszámla vezetésére vonatkozó kötelezettség az adók befizetésének biztosításával is: az adóhatóság jogerős határozatának végrehajtása bankszámla esetén azonnali beszedési megbízás útján történik (Art. 144, 145, 152. §; azonos rendelkezést tartalmazott a korábbi szabályozás, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 88. §). Bankszámla hiányában a végrehajtás lassúbb és eredménye bizonytalanabb. A fentiek alapján az adófizetésre kötelezettek pénzeszközeinek bankszámlán tartására való kötelezés tehát nem ésszerűtlen.
Mindennek alapján megállapítható, hogy a támadott szabály nem ellentétes az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésével.
3. Az indítványozó a bankszámla vezetésére vonatkozó kötelezettséget kimondó szabályt az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésén túlmenően a hátrányos megkülönböztetésnek az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében meghatározott tilalmával is ellentétesnek minősítette.
Az Alkotmánybíróság az 54/1993. (X. 13.) AB határozatban rámutatott: a gazdasági verseny szabadsága - az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmát is figyelembe véve - nem jelenti azt, hogy a jogalkotónak minden gazdasági tevékenységet, minden gazdasági tevékenységet kifejtő jogalanyt azonos módon kell kezelnie (ABH 1993, 340, 342.). Az előzőek szerint a gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok terhére a pénzeszközöknek bankszámlán tartására vonatkozó kötelezettség nem ésszerűtlen. Minderre tekintettel a támadott rendelkezés nem ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével.
4. Egy másik indítványozó szerint az R. szabálya "ellentétes értelmű és csorbítja a 70/B. § (3) pontja alapján 'a keletkező jövedelemhez biztosított jogot'."
Egy további indítvány - indokok megjelölése nélkül - arra hivatkozott, hogy az R. szabálya ellentétben áll az Alkotmány 70/B. §-ának (1) és (2) bekezdésével.
Az R.-nek a pénzeszközök bankszámlán tartását kötelezővé tevő szabálya nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmánynak a foglalkozás szabad megválasztásáról és az egyenlő bérhez való jogról szóló szabályaival.
5. Az R. szabályával szemben az egyik indítványozó azt is felhozta, hogy az "korlátozza a 13. § (1) pontban a tulajdonhoz biztosított jogot, hiszen abból áttételesen fizetési (szerződéskötési) kötelezettséget ír elő a bankok javára".
A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmével nem áll alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatban az R.-nek az a szabálya, amely előírja az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett jogalany pénzeszközeinek bankszámlára való elhelyezési kötelezettségét, és az adónak átutalással történő megfizetését. A szerződési szabadságnak a szerződéskötési kötelezettség kimondásával történő korlátozása pedig az előzőekben kifejtettek szerint nem alkotmányellenes.
A fentiekben elmondottak alapján az Alkotmánybíróság elutasította az R. 3. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.
B)
Egy további indítvány az Art. 38. §-a (1) és (2) bekezdését, 39. §-át, 40. §-ának (1) és (4) bekezdését minősítette alkotmányellenesnek. Az Art. említett szabályai ugyanis az R. előzőekben tárgyalt és az indítványozó által szintén támadott rendelkezésére "ráépülve okoznak jogsérelmet". Az Alkotmánybíróság főtitkárának tájékoztatása alapján módosított indítvány szerint "miután e fentebb említett törvényhelyek teremtik meg az alapot a további, kötelező átutalásos fizetést előíró jogszabályok számára, ezért elégséges ezek alkotmányosságának vizsgálata". Az indítványozó szerint az Art. felsorolt szabályai sértik az Alkotmány 8. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ának (2) bekezdésében, 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, 70/A. §-ának (1) bekezdésében, 70/B. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.Az Art. 38. §-ának (1) és (2) bekezdése általános jelleggel (nemcsak az általános forgalmi adóra vonatkozóan) mondja ki az adózónak bankszámlával való rendelkezési kötelezettségét és az adónak bankszámláról átutalással történő teljesítését. Ezek a szabályok megfelelnek az R. általános forgalmi adóra vonatkozó 3. §-a (6) bekezdésének. Az Art. ezen szabályaira is irányadók tehát az R. előzőekben említett szabályai és az Alkotmány 8. §-ának (1) és (2) bekezdése, 9. §-ának (2) bekezdése, 70/A. §-ának (1) bekezdése, 70/B. §-ának (1) és (2) bekezdése viszonyáról elmondottak. Az alkotmányellenesség az Art. 38. §-ának (1) és (2) bekezdése esetében sem állapítható meg. Nem állapítható meg tehát alkotmányjogilag értékelhető összefüggés az Art. 38. §-ának támadott bekezdései és az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá (2) bekezdésében a Kormány feladataira vonatkozóan meghatározott rendelkezések között.
Az Art. 39. §-ának és 40. § (1), továbbá (4) bekezdésének forintban történő fizetésről, valamint az adószámlákról szóló, pénzügyi technikai természetű szabályok és az Alkotmánynak az indítványozó által felsorolt szabályai között nem áll fenn alkotmányjogilag értékelhető kapcsolat.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Art. támadott szabályai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2006. október 10.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró