adozona.hu
33/B/1999. AB határozat
33/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 2. § (3) bekezdés utolsó mondata, 3. § (3) bekezdés második mondata, 3. § (4) bekezdése, 5. §-a (1) bekezdésében a második mondatnak a "valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát" szövegrésze, 8. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 14. § (3) és (6) bekezdése, 16. § (1) bek...
33/B/1999. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 2. § (3) bekezdés utolsó mondata, 3. § (3) bekezdés második mondata, 3. § (4) bekezdése, 5. §-a (1) bekezdésében a második mondatnak a "valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát" szövegrésze, 8. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 14. § (3) és (6) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 18. § (6) bekezdésében a "haladéktalanul" szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 16. § (4) bekezdése és 18. § (5) bekezdésében az "ideig és" szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
3. Az Alkotmánybíróság a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése, valamint 7. számú melléklete Források (passzívák) C) Eredmény sora alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó első beadványában a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) több rendelkezése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A támadott szabályok a következők voltak: 2. § (3) bekezdésének utolsó mondata, 3. §-ának második mondata, 3. §-ának (4) bekezdése, az 5. §-nak a társaság hozzájárulására vonatkozó mondatrésze, a 8. § (4) bekezdésének utolsó mondata, a 14. § (3) bekezdése, a 14. § (6) bekezdése, a 16. § (1) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése, a 18. § (5) bekezdésének a saját erőből megvásárolt vagyonrészekre vonatkozó mondatrésze, a 18. § (6) bekezdése, továbbá a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 26. §-a (1) bekezdésének befejező mondatrésze, valamint 7. sz. melléklete Források (passzívák) C) Eredmény sora. Az indítványozó a kérelem alapjaként az Alkotmánynak az önrendelkezési jogról, a vállalkozás jogáról, a gazdasági verseny szabadságáról, a jogbiztonság elvéről, továbbá a tulajdonhoz való jogról szóló szabályainak megsértését jelölte meg, és fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját. Hivatkozott továbbá negatív diszkriminációra és az Alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdésére is, de ezzel kapcsolatban érdemi álláspontot nem fejtett ki.Az indítványozó később módosította kérelmét és a 18. § (5) bekezdéséből az "ideig és" szavak, a 18. § (6) bekezdéséből pedig csak a "haladéktalanul" szó megsemmisítésére változtatta.
Egy későbbi beadványban az indítványozó - konkrét ügyek iratai másolatának megküldése mellett - kifejtette, hogy azt a jogszabályban meghatározott feltételrendszert tekinti alkotmánysértőnek, amely a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében történő tulajdonszerzést nem mozdítja elő. Kifogásolta az MRP szervezetek tulajdonszerzési jogosultságát kétségbe vonó ügyészi értelmezést.
Az indítványozó újabb beadványában visszavonta az R. szabályainak megsemmisítésére vonatkozó kérelmét.
Az indítvány beadását követően a Tv. szabályai ismételten módosultak, de az indítványozó által kifogásolt rendelkezésekkel azonos tartalmú szabályok megmaradtak. Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően - a támadott szabályokat a határozathozatalkor hatályos szöveg alapján bírálja el.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 16. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte a Tv. 16. §-ának (4) bekezdését, továbbá a Módtv. 12. §-ának (3) bekezdése úgy változtatta meg a Tv. 18. §-ának (5) bekezdését, hogy kimaradt az indítványozó által támadott szövegrész.
II.
Az indítvány elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:1. Az Alkotmány rendelkezései
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzetszerinti különbségtétel nélkül.
(...)
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
2. A Tv. rendelkezései:
"2. § (3) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás teljesíthetőségéről a szervezőbizottság megvalósíthatósági tanulmányt (a továbbiakban: tanulmány) köteles készíttetni. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak törlesztését, és azt, hogy milyen mértékű tulajdoni részesedés és milyen névértékű részvények esetén valósítható meg a program. A tanulmányt a társaság ellenjegyzi annak igazolásául, hogy az abban foglaltak szakmailag megalapozottak."
"3. § (3) A szervezet alakuló közgyűlését a szervezőbizottság hívja össze. Ehhez az előbbieken túl az is szükséges, hogy a társaság közgyűlése (taggyűlése) - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerződésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint - a szervezet megalakításához hozzájáruljon.
(4) Hozzájárulás esetén a társaság tagjait (részvényeseit) - a Gt. vagy szerződés (a társaság alapszabálya) alapján - megillető elővásárlási jog a szervezet számára felajánlott vagyonrész tekintetében nem gyakorolható."
"5. § (1) A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a szervezet alapszabályát, valamint - ha annak megszerzése a 3/A. § alapján nem mellőzhető - a társaság hozzájáruló nyilatkozatát [3. § (3) bekezdés]."
"8. § (4) A szervezet ügyintéző szervének tagja lehet bármely személy, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A tagok legalább felét a szervezetben részt vevők közül kell megválasztani. Ha a szervezet tartozásának teljesítéséért a társaságot kezesség terheli - ennek fennállása alatt - az ügyintéző szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja."
"14. § (3) A törlesztés tartama alatt a szervezet által bármely forrásból megszerzett vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) az esedékes éves kamat és az esedékes éves törlesztő részlet mértékéig a fennálló tartozás kielégítésére kell fordítani. Ez az előírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevők tulajdonába került vagyonrészekre jutó nyereség (osztalék) tekintetében is. A társaságot - kezesi felelőssége körében - az esedékessé vált kamatkövetelés és törlesztő részlet mértékéig készfizető kezesség terheli, ha ennek összege az adózott nyereség és az eredménytartalék szervezetre jutó részéből fedezhető lenne, de a társaság ennek kifizetését -a szervezet kifejezett kérése ellenére - megtagadja.
(...)
(6) A hitel visszafizetéséért, illetőleg a részletfizetés teljesítéséért - a 14. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglalt zálogjogot meghaladóan nyújtott egyéb biztosíték hiányában - a társaság kezesként felel."
"16. § (1) A szervezet a 14. és 19. §-ban foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet csak a célja megvalósításának elősegítése érdekében folytathat. A társaság e törvény alapján fennálló kezesi felelőssége a szervezet egyéb gazdasági tevékenysége során keletkezett tartozásokra nem terjed ki."
"18. § (5) Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szervezet az általa megszerzett vagyonrészekből - a saját erőből megvásároltak kivételével bizonyos mennyiségű vagyonrészt a belső vagyonrész-forgalmazás és a munkavállalói tulajdonlás e törvényben szabályozott formájának további működtetése érdekében a törlesztés befejezése után is a tulajdonában tart.
(6) A saját pénzforrás felhasználásával megvásárolt vagyonrészeket a szervezet köteles az egyénenkénti befizetések arányában haladéktalanul a résztvevők tulajdonába adni. Ha ez maradéktalanul nem teljesíthető, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét ugyanilyen arányban az elszámolási számlán kell nyilvántartani. A társaság kezessége hiányában vagy ha a saját pénzforrást nem a résztvevők biztosították, a saját erőből megvásárolt vagyonrészek tulajdonba adására az alapszabály rendelkezése az irányadó."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. a) Az indítványozó szerint a Tv. 2. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, 3. §-a (3) bekezdésének második mondata, 5. §-a (1) bekezdésében a második mondatnak a "valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát" szövegrésze, továbbá 16. §-ának (1) bekezdése sérti "a munkavállalóknak az Alkotmány 8. §-ában deklarált önrendelkezési joga mellett a 9. §-ban rögzített vállalkozási jogát és a gazdasági verseny szabadságát". Az említett szabályokkal szorosan összefügg a 3. § (4) bekezdése, így megsemmisítésükkel a 3. § (4) bekezdése "okafogyottá válik, ezért megsemmisítendő".
b) Az indítványozó az önrendelkezési jognál tévesen jelölte meg az Alkotmány 8. §-át, mert az Alkotmány 54. §-a vonatkozik erre a jogra. Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdéséből származtatja az önrendelkezési jogot. Az emberi méltósághoz való jog az "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazása, amelynek egyik eleme az önrendelkezés szabadságához való jog [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 44-45.]. Az általános cselekvési szabadságra vezethető vissza a hatalmi befolyástól mentes döntési jog a jogügyletek tekintetében, és a jogi személyeket is megilleti ez a jog [24/1995. (IV. 24.) AB határozat, ABH 1996, 107, 111-112.].
A szerződések tekintetében az Alkotmánybíróság gyakorlata a döntési szabadságot a piacgazdaság 9. §-ának (1) bekezdésben kimondott elvével összefüggésben értelmezi. A szerződési szabadság alkotmányos jog, de nem alapjog, így még lényegi tartalma is korlátozható jogszabállyal, ha ennek alkotmányos indokai fennállnak [61/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 358, 361.]. A piacgazdaság elve azonban az alkotmányossági vizsgálatoknál általában irreleváns; önmagában a piacgazdaság elve alapján - rendkívüli esetektől eltekintve - alapjog sérelmének alkotmányellenessége nem állapítható meg [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 119.].
A szerződési szabadság az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdése alapján védelmet élvező vállalkozáshoz való joggal és a verseny szabadságával is összefüggésben áll [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 160.]. Az 54/1993. (X. 13.) AB határozat óta az Alkotmánybíróság gyakorlata a vállalkozáshoz való jogot úgy értelmezi, hogy a foglalkozás szabad megválasztásának egy sajátos megjelenési formája, amelynek alapján bárkinek joga van vállalkozási, üzleti tevékenység kifejtéséhez. Ez a jog azonban tartalmilag nem jelent többet, mint hogy az állam ne akadályozza meg a vállalkozóvá válást. A vállalkozás jogától különböző kérdés, hogy milyen feltételek rendszerébe lép be a vállalkozó (ABH 1993, 340, 341-342.).
c) A Tv. javaslatának a miniszteri indokolása szerint az MRP-re vonatkozó szabályok megalkotásával az állami vagyon privatizációja keretében a munkavállalók tulajdonszerzésének olyan lehetősége nyílt meg, amelynél egy meghatározott gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyek együttesen, szervezett akció révén szereznek részesedést a társaságban. A Tv. meghatározza a részesedés szerzésének feltételeit. A jogalkotó számításba vette azt, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek a tulajdonszerzéshez szükséges tőkével és ezért szabályokat határozott meg a hitelintézet által nyújtandó kölcsönről, illetve a részletfizetésről. A 14. § (6) bekezdése előírta, hogy a kölcsön visszafizetéséért a társaság kezesként felel.
A Tv. 2. §-ának (3) bekezdése a szervezőbizottság kötelességévé tette, hogy a gazdasági feltételeket részletesen leíró megvalósíthatósági tanulmányt készítsen. A tanulmánynak azt is be kell mutatnia, hogy az adott társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a program megvalósítását. Minderre tekintettel határozza meg a 2. § (3) bekezdésének támadott mondata, hogy a szervezőbizottság által készített megvalósíthatósági tanulmányt a társaság köteles ellenjegyezni, ezzel a tanulmány szakmai megalapozottságát igazolja. A részletfizetés engedélyezése, a kezesség vállalása teszi indokolttá, hogy a 3. § (3) bekezdése szerint a szervezet megalakításához a társaság hozzájáruljon. Ezeken a rendelkezéseken alapul az 5. § (1) bekezdésének az a szabálya, amely szerint a nyilvántartásba vételi kérelemhez mellékelni kell a társaság hozzájáruló nyilatkozatát.
Abban az esetben, ha a jogalkotó a társaság hozzájárulása nélkül írta volna elő a társaság terhére a kezesség keletkezését vagy a részletfizetési kedvezményt, a társaság önrendelkezési jogát, szerződési szabadságát sértette volna meg. A megvalósítás lehetőségeit bemutató tanulmány egyébként a társaság pénzügyi helyzetének elemzését nyújtja, és ezért a helyzet megítélése szempontjából garanciális szerepe van a társaság által végzett ellenjegyzésnek. A gazdasági tevékenység megkezdésének feltételeit határozzák meg a kifogásolt szabályok, nem a vállalkozáshoz való jogot korlátozzák.
A Tv. 16. §-a (1) bekezdésének szövegét a Módtv. 10. §-a megváltoztatta, de az indítványozó által kifogásolt tevékenységi korlátozás megmaradt. Az új szöveg szerint az MRP gazdasági tevékenységet csak a céljai elérése érdekében folytathat. Ez a korlátozás annak a célnak felel meg, amiért a törvényalkotó az MRP-t létrehozta: a munkavállalók által a munkáltató gazdasági társaságban történő részesedésszerzés szervezése. Itt tehát nem általában a vállalkozáshoz való jogról van szó, hanem meghatározott feltételekkel történik a gazdasági tevékenység végzésének az elkezdése.
A fentiek alapján az állapítható meg, hogy a Tv. támadott szabályai nem sértik az Alkotmány 9. §-át és 54. §-át.
Az indítványozó a Tv. többi kifogásolt rendelkezését is ellentétesnek tartja az önrendelkezés elvével, de részletesen nem fejti ki, hogy az egyes szabályoknál miben áll az alkotmányellenesség. Ezért ebben a tekintetben alkotmányossági vizsgálatra nem került sor.
2. Az indítványozó szerint a Tv. 8. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata sérti az Alkotmány 2. §-án alapuló jogbiztonság elvét "azzal, hogy az önkormányzattal nem rendelkező jogi személyként a szervezet tisztségviselőinek egy részét nem résztvevő (jogi személy) munkáltató delegálja".
A Tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az MRP jogi személy. A 8. § ennek a jogi személynek az ügyintéző szervére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A 8. § (4) bekezdésének szövegét a Módtv. 6. §-ának (2) bekezdése megváltoztatta, de az indítványozó által kifogásolt tartalom megmaradt. A támadott mondat szerint az ügyintéző szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja (a módosított szöveg sze rint addig, amíg a társaság kezessége fennáll a szervezet tartozásáért).
Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A 9/1992. (I. 30.) AB határozatban az Alkotmánybíróság a jogállamiság elvét értelmezve kimondta, hogy a jogállamiság lényeges eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság követelménye alapján a jogalkotónak olyan jogszabályokat kell hoznia, amelyek világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatók, előreláthatók a norma címzettjei számára (ABH 1992, 59, 65.).
Az indítványozó által felhozott kifogás és a jogbiztonság követelménye között nincs alkotmányjogi összefüggés.
3. Az indítványozó véleménye szerint a Tv. 14. §-ának (3) és (6) bekezdése, továbbá 18. §-a (6) bekezdésének első mondatában a "haladéktalanul" szövegrész sérti az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése alapján védett tulajdonhoz való jogot. Az indítványozó kifogásolja, hogy a Tv. szabályozza a vagyonrészekkel való rendelkezést.
A 64/1993. (XII. 22.) AB határozatban az Alkotmánybíróság értelmezte a tulajdonhoz való jogot. Kimondta, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem a tulajdon alanyától, tárgyától és funkciójától függ, és ezektől a szempontoktól függ az állami beavatkozás alkotmányos lehetősége (ABH 1993, 373, 380.).
A Tv. a munkavállalók kedvezményes részesedésszerzését teszi lehetővé. A kedvezmény nyújtásával (hitellel) összefüggésben határozza meg a korlátokat. A teljes vételár megfizetése esetén a Tv. előírja a vagyonrészeknek az MRP által történő átadását, ami nem jelent tulajdoni sérelmet, hanem a munkavállaló vagyoni érdekének a védelmét. Az MRP az összes vagyonrész átruházásakor megszűnik, mert ennek a jogi formának nem célja új gazdálkodó szervezet működtetése, a vállalkozási tevékenységet más formában, gazdasági társaságként folytathatják azok a munkavállalók, akiknek ez a céljuk.
A fentiek szerint állapítható meg, hogy a támadott szabályok sértik az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdését.
Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság az 1-3. pontokban felsorolt, támadott szabályok tekintetében az indítványt elutasította.
4. Az indítványozó visszavonta a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése, valamint 7. számú melléklete Források (passzívák) C) Eredmény sora alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmét. Ennek a kérelemnek a tárgyában az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) 31. §-ának d) pontja alapján az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Az indítványozó által kifogásolt jogszabályok közül a Tv. 16. §-ának (4) bekezdését a Módtv. 16. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, a Tv. 18. §-ának (5) bekezdését pedig a Módtv. 12. §-ának (3) bekezdése úgy változtatta meg, hogy kimaradt az indítványozó által támadott "ideig és" szövegrész. Ezeknek a kérelmeknek a tekintetében az Alkotmánybíróság az Ügyrend 31. §-ának a) pontja alapján az eljárást megszüntette.
Budapest, 2006. március 27.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró