adozona.hu
331/B/1998. AB határozat
331/B/1998. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 23. § d), e) és h) pontja, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3.,4. és 5. pontja alkotmányellenességének megállapítására...
331/B/1998. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 23. § d), e) és h) pontja, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3.,4. és 5. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó támadta a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 23. § d), e) és h) pontjait, amelyek az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) által fizetendő részleges térítési díj egyes eseteit szabályozzák. Alkotmányellenesnek tartja az indítványozó a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1. számú mellékletének 3., 4. és 5. pontjait, amelyek az Ebtv. 23. §-ában foglalt, részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjairól összegszerűen rendelkeznek. Az indítványozó álláspontja szerint a megjelölt jogszabályi rendelkezések sértik az Alkotmány 17. § és 18. §-át. Az Alkotmány hivatkozott szakaszai alapján - véli az indítványozó - mindenkinek joga van az egészségügyi ellátásokra, az Ebtv. és a Korm.r. támadott rendelkezései azonban korlátozzák az egészségügyi intézmény, illetőleg az orvos szabad megválasztásának jogát, ezáltal korlátozzák az egészségügyi ellátásra való jogot.II.
1. Az Alkotmány hivatkozott szakaszai:"17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik."
"18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez."
2. Az Ebtv. támadott rendelkezései:
" 23. § A biztosított részleges térítés mellett jogosult (...)
d) kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátás beutaló nélküli igénybevételére, ha azt az azonnali ellátás szükségessége nem indokolja;
e) az ellátás más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételére, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte;
(...)
h) amennyiben állapota indokolja az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is;
(...)"
3. A Korm.r. rendelkezései:
"1. számú melléklet a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelethez
(... )
"3. Az Ebtv. 23. §-ának d) pontja alapján kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátás beutaló nélküli igénybevétele esetén a részleges térítési díj összege:
|
1. járóbeteg-szakellátás esetén |
2000 Ft |
|
2. fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén |
|
|
a) aktív minősítésű osztályon |
|
|
aa) a felvételre jelentkezéskor |
4000 Ft |
|
ab) az ellátás időtartamára |
1000 Ft/nap |
|
ac) az ellátás 31. napjától |
500 Ft/nap |
|
b) krónikus minősítésű osztályon |
|
|
ba) a felvételre jelentkezéskor |
4000 Ft |
|
bb) az ellátás időtartamára |
600 Ft/nap |
|
bc) az ellátás 31. napjától |
400 Ft/nap |
|
c) ápolási osztályon |
|
|
ca) a felvételre jelentkezéskor |
4000 Ft |
|
cb) az ellátás időtartamára |
1000 Ft/nap" |
|
1. járóbeteg-szakellátás esetén |
1500 Ft |
|
2. fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén |
|
|
a) aktív minősítésű osztályon |
|
|
aa) a felvételre jelentkezéskor |
4000 Ft |
|
ab) az ellátás időtartamára |
800 Ft/nap |
|
ac) az ellátás 31. napjától |
400 Ft/nap |
|
b) krónikus minősítésű osztályon |
|
|
ba) a felvételre jelentkezéskor |
4000 Ft |
|
bb) az ellátás időtartamára |
500 Ft/nap |
|
bc) az ellátás 31. napjától |
400 Ft/nap |
|
c) ápolási osztályon |
|
|
ca) a felvételre jelentkezéskor |
4000 Ft |
|
cb) az ellátás időtartamára |
400 Ft/nap" |
"5. Az Ebtv. 23. §-ának h) pontja alapján az ápolási osztályon orvosi beutalás alapján történő elhelyezés és ápolás részleges térítési díja 400 Ft/nap".
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmány 17. §-a alapján a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. Az Alkotmánybíróság több határozatában értelmezte az Alkotmány 17. §-ának tartalmát (pl. 422/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 471-473.; 652/G/1994. AB határozat, ABH 1998, 574-581.). Megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés olyan államcélt határoz meg, amely a rászorulókról való gondoskodást tűzi kötelező célként a jogalkotó szervek elé. Az Alkotmány 17. §-a nem alapoz meg alanyi alapjogokat, belőle "a jogalkotó számára konkrét támogatási formák, jogintézmények létrehozására vagy meghatározott tartalommal való kialakítására kötelezettség nem vezethető le. Olyan rendelkezésről van tehát szó, amely a jogalkotó számára meghatározott célok elérését kötelező jelleggel írja elő, de a cél elérésének konkrét módját nem határozza meg." (652/G/1994. AB határozat, ABH 1998, 578.) Ugyanebben a határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alkotmány "nem határozza meg a 17. § alapján szükséges védelem és gondoskodás jogintézményeit és mértékét. Az alkotmányi előírások megvalósítása - számos feltételtől függően - változó és folyamatos törvényhozási, kormányzati, önkormányzati és társadalmi feladat." (ABH 1998, 578.) Az Alkotmány 17. §-a nem írja elő valamely gondoskodási formának a gazdasági helyzettől és a költségvetés teljesítőképességétől független megőrzését.
A törvényjavaslat indokolása szerint az Ebtv. az egészségügyi ellátások "valamennyi szintjén a progresszivitás elve érvényesülésének követelményét állítja fel. Eszerint az egészségügyi ellátások rendszerének biztosítania kell, hogy minden beteg akkor és ott kerüljön gyógykezelésre, ahol és amikor egészségi állapotának megfelelő el látást kaphat, és ahol az ehhez szükséges szakmai követelmények biztosítottak."
Az egészségügyi szakellátást a biztosított a háziorvos, illetve erre jogosult más orvos beutalójával veheti igénybe. Az Ebtv. alapján a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. §-a meghatározza azokat a szakellátásokat, amelyeknek az igénybevételére a biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult (bőrgyógyászat, baleseti sebészet stb.). Az Ebtv. 23. §-a nevesíti azokat a szolgáltatásokat, amelyekre a biztosított is csak részleges térítési díj mellett jogosult. Ezekben az esetekben a szolgáltató ténylegesen csak részleges díjat számolhat el, azaz nem kell megfizetni a szolgáltatásnak azt a részét, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult. Térítési díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe, és az egészségügyi állapota nem teszi szükségessé az azonnali orvosi ellátást [23. § d) pont]. Az ellátás díjköteles, ha a biztosított más egészségügyi intézményt vesz igénybe, mint ahová őt az orvos beutalta [23. § e) pont]. Térítésköteles az ellátás, ha a biztosítottat kizárólag ápolás céljából helyezik el valamely, e feladatra finanszírozott ellátónál [23. § h) pont]. A Korm.r. 1. számú mellékletének az indítványozó által támadott pontjai összegszerűen határozzák meg a részleges térítés díjtételeit.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint nem ellentétes az Alkotmány 17. §-ában meghatározott államcéllal, ha a szabályozás orvosszakmai, gazdaságossági, illetve finanszírozási szempontok miatt egyes szakellátások igénybevételét beutalóhoz köti. Orvosszakmai szempont, hogy a betegség diagnosztizálását a háziorvos vagy más erre jogosult orvos végezze. A kötelező egészségbiztosítás rendszerében az ellátások forrását döntően a biztosítottak és a foglalkoztatók járulékfizetése fedezi. A kötelező egészségbiztosítás egyik meghatározó elve a szolidaritás, ez az elv azonban nem tágítható olyan mértékig, hogy az orvosilag nem indokolható, vagy nem indokolható szintű egészségügyi ellátást is ugyanolyan feltételekkel biztosítsa, mint az orvosilag megalapozott szolgáltatást. Az egészségügyi ellátásért az általánostól eltérően fizetendő térítésre való kötelezés a társadalmi szolidaritásra épülő biztosítási rendszer elvi alapjainak megfelelő, célszerű rendelkezés, ennek folytán a térítési díj fizetésének rendszerétől való eltérés sem tekinthető önkényesnek. Az Alkotmánybíróság ezért nem tekinti alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó a beutalási rendtől való eltérés esetére a felmerült költségek részleges megfizetését írja elő. Az Alkotmány 17. §-ából nem vezethető le olyan következtetés sem, hogy az államot terhelő szociális gondoskodásnak tartalma lenne az otthoni gondozást kiváltó intézményi ápolás biztosítása az egészségügyi ellátásra jogosultak számára.
2. Az Alkotmány 18. §-a szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az Alkotmánybíróság értelmezésében az egészséges környezethez való jog olyan alkotmányos alapjog, amely mind a természeti, mind az épített környezet védelmét magában foglalja. Az állam köteles az egészséges környezethez való jog megvalósítását szolgáló sajátos intézmények kialakítására és működtetésére. [28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134-145.] Az egészségügyi szakellátások intézményrendszere nem tartozik az egészséges környezet érvényesüléséhez szükséges intézményrendszerbe, ezért alkotmányjogilag értékelhető összefüggést az Alkotmánybíróság az indítvány által támadott rendelkezések és az Alkotmány 18. §-a között nem állapított meg.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. március 28.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró