adozona.hu
809/B/2001. AB határozat
809/B/2001. AB határozat
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) bekezdés ba) és bb) pontjának "tárgyi eszköz" szövegrésze alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) bekezdés ba) és bb) pontjának "tárgyi eszköz" szövegrésze alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó indítványában az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakb...
809/B/2001. AB határozat
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) bekezdés ba) és bb) pontjának "tárgyi eszköz" szövegrésze alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) bekezdés ba) és bb) pontjának "tárgyi eszköz" szövegrésze alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó indítványában az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban Áfa tv.) 48. § (4) bekezdés ab) pontjának "tárgyi eszköz" szövegrésze alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére terjesztett elő indítványt az Alkotmánybíróságnál.Álláspontja szerint az Alkotmány 70/A. §-ban foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik az Áfa tv. támadott rendelkezése, mivel - e törvényi rendelkezés értelmében - a gazdálkodók kizárólag a tárgyi eszköz beszerzés után megfizetett Áfa-t igényelhetik vissza, és csak abban az esetben "ha a »tárgyi eszköz« beszerzésre fordított [Áfa] érték 200 000 Ft-al meghaladja a befizetendő adó mértékét".
Az indítványozó - az Áfa tv. 48. § (2) bekezdésére hivatkozással - kifogásolta, hogy amennyiben az adóalanynak Áfa fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor azt "összegszerűségétől és eredetétől függetlenül" ("mindentől függetlenül") meg kell fizetni, míg a visszaigénylés az Áfa tv. 48. § (4) bekezdés ab) pontjában foglalt tárgyi eszköz beszerzéshez és az itt szabályozott értékhatárhoz kötött.
Az indítványozó kifejtette, hogy noha az adózással összefüggő adminisztrációs terhek enyhítése indokolhatja hogy kisebb összegű tárgyi eszköz beszerzések esetében "ne mozogjon a befizetés-visszaigénylés" (ne lehessen a kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére eső Áfa-t külön-külön az egyes beszerzésekhez kapcsolódóan visszaigényelni), ám véleménye szerint ilyen esetben a "befizetést is mellőzni kellene".
Az indítványozó utalt továbbá arra is, hogy az Áfa tv. támadott 48. § (4) bekezdés ab) pontjában foglalt 200 000 Ft-os értékhatár a kisebb vállalkozások esetében "soknak tűnik", figyelemmel arra a törvényi korlátra is, hogy "csak a tárgyi eszközre jutó összeg lehet tárgya a visszaigénylésnek. "
Az indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt jogegyenlőség alkotmányi tételével ellentétben állónak vélte, hogy "folyamatosan vita tárgya, hogy mit kell tárgyi eszköznek tekinteni".
Mindezek alapján az indítványozó kérte az Áfa tv. támadott törvényi szövegrésze alkotmányellenességének a megállapítását és az alkotmányellenes törvényi rendelkezésből eredő hátrányos megkülönböztetés "megszüntetését".
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. "
2. Az Áfa tv. indítvánnyal támadott, az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése:
"48. § (4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha
ab) a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is - jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékét megfizette; (...) ".
3. Az Áfa tv. -nek az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:
"48. § (4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre, vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz, vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések adóval növelt ellenértékét megfizette, és a tárgyi eszközt az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában, a tárgyi eszközként elszámolható beszerzéseket pedig az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásában szerepelteti, vagy
bb) a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések - ide nem értve a 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti beszerzés - adóval növelt ellenértékét megfizette, és az említett beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolta; (...) ".
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalmi vizsgálata során észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően az Áfa tv. támadott törvényi rendelkezése több ízben módosult.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll hatáskörben - fő szabály szerint - az elbírálás időpontjában hatályban lévő szabályozás alkotmányosságát bírálja el.
Az Alkotmánybíróság - irányadó gyakorlatának megfelelően - kivételként az utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatát a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében is lefolytatja, ha az tartalmilag a korábbival alkotmányjogi szempontból azonos, és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma (1066/B/1995. AB végzés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH 2001, 1605, 1606.) .
Az Áfa tv. indítvány benyújtásakor hatályban volt 48. § (4) bekezdés ab) pontja, valamint az indítvány elbírálásakor hatályban lévő 48. § (4) bekezdés ba) és bb) pontjai tartalmi összevetése alapján megállapítható, hogy az elbíráláskor hatályos törvényszöveg egyfelől továbbra is tartalmazza az indítványozó által támadott szövegrészt ("tárgyi eszköz"), másfelől változatlanul tartalmazza a tárgyi eszköz beszerzésre jutó Áfa (göngyölítéses módszerrel történő) visszaigénylésének értékhatárhoz kötött szabályozását.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eredetileg támadott és az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések normaszövegének részleges eltérése ellenére az új szabályozás a korábbival alkotmányjogi szempontból azonos, és ebből következően azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma is.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Áfa tv. indítvány elbírálásakor hatályos 48. § (4) bekezdés ba) és bb) pontjainak "tárgyi eszköz" szövegrészére folytatta le a tartalmi vizsgálatot.
2. Az indítvány benyújtásakor hatályos Áfa tv. 48. § (1) bekezdése a fizetendő adó összegét az adómegállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összegeként határozta meg.
Az említett törvényi rendelkezés értelmében az adóalany a fizetendő adót csökkenthette az adómegállapítási időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összegével. Az így meghatározott különbözet jelentette az adózó elszámolandó adóját.
Ha a számítás eredményeképp az elszámolandó adó előjele pozitív volt, akkor az adózót befizetési kötelezettség terhelte az adóhatóság felé, míg negatív előjelű elszámolandó adó esetén az adózó választhatott: a göngyölítéses módszer alkalmazásával - az elévülési időn belül - a soron következő adómegállapítási időszakban a fizetendő adót csökkentő tételként beszámíthatta azt, vagy meghatározott törvényi előfeltételek teljesülése esetén az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kérhette annak a visszatérítését az adóhatóságtól [az indítvány benyújtásakor hatályos Áfa tv. 48. § (2) és (3) bekezdés].
Az indítványozó által eredetileg támadott Áfa tv. 48. § (4) bekezdés az adó-visszaigénylési kérelem törvényi előfeltételeit szabályozta.
Az Áfa tv. 48. § (4) bekezdés ab) pontja az éves és a negyedéves bevallásra kötelezett adóalanyok esetében a visszaigénylési kérelem teljesítésének egyik vagylagos törvényi feltételét tartalmazta.
A kifogásolt törvényi rendelkezés értelmében a visszatérítési kérelem teljesítésének az volt a feltétele, hogy a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is -jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékét megfizette.
Az indítványozó azért tartotta diszkriminatívnak a kifogásolt törvényi rendelkezést - annak "tárgyi eszköz" szövegrészét - mert az, véleménye szerint csak a tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó Áfa visszatérítését tette lehetővé, és kizárólag abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladta a fizetendő adó göngyölített összegét.
Az Áfa tv. elbíráláskor hatályos 48. § (4) bekezdés ba) pontja a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá, míg bb) pontja a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében elkülönítetten, - de az indítványozó által felvetett alkotmányos probléma szempontjából lényegileg azonos tartalommal - szabályozza az adó-visszaigénylési kérelem teljesítésének az indítványozó által eredetileg kifogásolt törvényi előfeltételét tartalmazó szabályozást.
Az elbíráláskor hatályos Áfa tv. 48. § (4) bekezdés ba) pont, illetve bb) pont az adó-visszatérítési kérelem teljesítésének mindkét adóalanyi kör számára azonos törvényi előfeltételként szabja meg azt, hogy a tárgyi eszközre vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét.
(A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében további törvényi előfeltétel, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz, vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések adóval növelt ellenértékét megfizesse, és a tárgyi eszközt az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában, a tárgyi eszközként elszámolható beszerzéseket pedig az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásában szerepeltesse.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében pedig további törvényi előfeltétel, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések - ide nem értve az Áfa tv. 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti beszerzés - adóval növelt ellenértékét megfizesse, és az említett beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolja.)
Az Alkotmánybíróság már számos korábbi határozatában vizsgálta az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát előíró alkotmányi rendelkezést.
A 9/1990. (IV. 25.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy "a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. " (ABH 1990, 46, 48.)
Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy "a diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. (...) A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya. " (1009/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 479, 479-480.)
A diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak megállapítása, hogy az adott szabályozási koncepció szempontjából kiket kell egy csoportba tartozónak tekinteni [49/1991. (IX. 27.) AB határozat, ABH 1991, 246, 249. ].
Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata alapján nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás egymástól eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket, alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható (homogén csoportba tartozó) jogosultak és kötelezettek között vizsgálható [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 79.; 881/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 474, 477.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65. ].
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Áfa tv. 48. § (4) bekezdés ba), illetve bb) pontjában foglalt "tárgyi eszköz" szövegrész nem sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát előíró alkotmányi rendelkezést.
Az adó-visszatérítés indítványozó által kifogásolt szabályozása - ennek részeként az, hogy a tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó visszatérítésére (a göngyölítéses módszer alkalmazásával) van lehetőség, illetve, hogy a visszatérítés a törvényalkotó által meghatározott értékhatár túllépéséhez kötött - egyaránt és azonos módon vonatkozik a külön-külön homogén csoportot alkotó személyi jövedelemadó, illetve számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyokra. Ebből következően a törvényalkotó - a vizsgált szabályozásban -nem tett különbséget a homogén csoportot alkotó adóalanyok között, így ennek hiányában az indítványozó által állított hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság a 448/B/1994. AB határozatában a társasági adó szabályozásával összefüggésben kimondta, hogy "a jogalkotó feladatkörébe tartozik a társasági adó alapjául szolgáló nyereségösszeg, az ennek kialakításához szükséges számviteli, adótechnikai szabályok, az adó alapját csökkentő és növelő tételek megállapítása, meghatározása is. " (ABH 1994, 724, 725.)
Az Alkotmánybíróság a közbefizetések (közterhek) egyike, az illetékek szabályozásának az alkotmányossági kérdéseit vizsgálva szintén utalt arra, hogy a közbefizetések szabályozásában meglehetősen tág a jogalkotó mérlegelési lehetősége, így széles körű szabadsága van a jogalkotónak illetékeket előírni, az illeték tárgyát, alapját és mértékét megállapítani. [17/2005. (IV. 28.) AB határozat, ABH 2005, 175, 183. ]
Az Alkotmánybíróság - korábbi határozataiban - arra is rámutatott, hogy nem jogosult a jogalkotói mérlegelés, és ennek megfelelően a törvényi szabályozás pénzügyi, jogi, gazdaságpolitikai alapjainak célszerűségi szempontú felülvizsgálatára; hatáskörébe kizárólag annak ellenőrzése tartozik, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével.
A jogalkotás szabadságának határait természetesen ezen a területen is megszabják az alkotmányos alapjogokból adódó korlátok. (574/B/1996. AB határozat, ABH 1996, 628, 629.; 1106/B/1997. AB határozat, ABH 2003, 1018, 1021.)
Az Alkotmánybíróság - figyelemmel a hivatkozott határozatokban kifejtettekre - a jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy az Áfa tv. adó visszaigénylésre vonatkozó törvényi előfeltételeinek a meghatározásában a törvényalkotót - az Alkotmány keretei között - széles körű mérlegelési jog illeti meg, a kifogásolt szabályozás célszerűségi, igazságossági, illetve egyéb gazdaságpolitikai szempontú felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
Ebből következően az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a kifogásolt törvényi rendelkezésben a törvényalkotó által meghatározott értékhatárt, annak nagyságát.
Az indítványozó a jogegyenlőség alkotmányi rendelkezésének a sérelmét látta abban, hogy az Áfa tv. szabályozása alapján vitatott (nem egyértelmű) a tárgyi eszköz fogalma.
Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a jogegyenlőség alkotmányi rendelkezése - az indítványozó által felhozott indokkal - nem hozható tartalmi kapcsolatba az indítványozó által támadott törvényi rendelkezéssel.
Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 546.; 2043/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 543, 544.; 54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584, 586. ]
A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. október 15.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró