adozona.hu
1496/F/1995. AB végzés
1496/F/1995. AB végzés
a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munkahelyteremtő beruházás támogatásának visszafizetését előíró indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság - hatásköri összeütközés megszüntetése okán - eljárásra kötelezett szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munkahelyteremtő beruházás támogatásának visszafizetését előíró - határozatai végrehajtásának foganatosítására kötelezett szerv kijelölésére előterjesztett indítványt visszautasítja.
1. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ (a továbbiakban: Központ) gazdasági társaságoknak é...
1496/F/1995. AB végzés
a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munkahelyteremtő beruházás támogatásának visszafizetését előíró indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság - hatásköri összeütközés megszüntetése okán - eljárásra kötelezett szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munkahelyteremtő beruházás támogatásának visszafizetését előíró - határozatai végrehajtásának foganatosítására kötelezett szerv kijelölésére előterjesztett indítványt visszautasítja.INDOKOLÁS
1. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ (a továbbiakban: Központ) gazdasági társaságoknak és magánszemélyeknek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján biztosított jogkörében eljárva munkahelyteremtés céljából különféle összegű -a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit, köztük a feltételek megszegésének következményeit megállapodásban rögzítve - foglalkoztatást elősegítő támogatásokat nyújtott. A szerződési feltételeket egyes gazdálkodó szervek és személyek egyáltalán nem vagy csak elenyésző hányadában teljesítették. Emiatt a Központ a 28.345/1993., a 28.373/1993., az 5022/1994., az 1256-3/1994. és az 14742/1994. sz. alatt kiadott határozataival a kedvezményezetteket a támogatási összeg - törvényes kamattal tetézett - teljes vagy arányos összegének visszafizetésére kötelezte.A Központ határozatai - részben azért, mert az érintettek nem éltek fellebbezési jogukkal, részben pedig azért, mert fellebbezésüket az Országos Munkaügyi Központ elutasította, jogerőre emelkedtek. A jogerős határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kereseteket elbíráló bíróság a pereket - egy kivételével - megszüntette. A 28.345/1993. sz. határozat érdemi felülvizsgálata kapcsán azonban a Bács-Kiskun Megyei Bíróság - az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezést elutasítva - olyan ítéleti megállapítást tett, mely szerint "a perbeli jogvita a Pp. XX. fejezetében szabályozott közigazgatási pernek minősül", a Központ határozatában "tett intézkedés államigazgatási jogviszonyt hozott létre a felek között", ebből következően az Flt. 54. §-a alapján "e törvényben meghatározott jogok gyakorlásával és a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni".
A közigazgatási úton vagy bírósági felülvizsgálat eredményeként jogerőssé és végrehajthatóvá vált határozatainak a Központ az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 80. §-a alapján azonnali beszedési megbízással kívánt érvényt szerezni. Mivel banki fedezet hiányában e megkeresések nem jártak eredménnyel, a Központ az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 88-89. §-ának rendelkezéseire alapozva a városi adóhatóságnál kezdeményezte a végrehajtás foganatosítását.
A jegyző megbízásából eljáró városi adóügyi iroda a végrehajtási eljárás további foganatosítása iránti kérelmek teljesítését megtagadta. Az Iroda vezetőjének és főelőadójának ismételt álláspontja szerint ugyanis a támogatás odaítélése megállapodásban realizálódott, ezért "szerződésszegés esetén a polgári jog szabályait kell alkalmazni", a végrehajtás foganatosítása tehát "a bírósági végrehajtó feladata", következésként "az adóügyi irodának hatáskör hiánya miatt nincs jogi lehetősége a behajtási eljárás megindítására".
A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Igazgatási és Hatósági Főosztálya a városi adóhatóság felfogásának támogatásáról tájékoztatta a Központot. A főosztályvezető véleménye szerint az Flt. 54. §-a alapján nem lett volna helye államigazgatási határozattal történő támogatás-visszatérítésre történő kötelezésnek, mert nem a törvényben, hanem a szerződésben előírt kötelezettséget szegett meg a fél. Azt tanácsolta, hogy a visszafizetés érdekében polgári peres (vagy nem peres) eljárást kell indítani, s a hozott ítélet végrehajtását a bírósági végrehajtási eljárás keretén belül kikényszeríteni.
A Központ közlése szerint a "bírósági végrehajtók arra való hivatkozással, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) a bírósági végrehajtás lefolytatását a bíróságok által kiállított, vagy záradékolt végrehajtó okirat alapján teszi lehetővé, a Vht. azonban nem ad felhatalmazást a közigazgatási határozatok következményeként sem végrehajtási lap kiállítására, nem végrehajtási záradékkal való ellátására", szintén elutasítják a végrehajtási kérelmeket.
2. Az indítványozó a Kecskemét város önkormányzati adóhatósága és a bíróságok között végrehajtási ügyben - a Központ kényszerű közvetítésével - felmerült hatásköri összeütközés megszüntetését és az eljárásra kötelezett szerv alkotmánybírósági kijelölését kérelmezte. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 50. §-a szerint azonban az Alkotmánybíróság csak állami szervek közötti, önkormányzatok közötti, illetőleg önkormányzat és állami szervek között keletkezett hatásköri összeütközési vitákban dönthet, s jelölheti ki az eljárásra kötelezett közigazgatási szervet. Ha a hatásköri összeütközés bíróság és más szerv között merül fel, a kötelező döntést a bíróság hozza meg. Ezt mondja ki az Áe. 5. § (4) bekezdése is. "Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés az államigazgatási szervre kötelező." - és a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 5. § (1) bekezdése is: "Ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, ... ez a döntés minden más szervre kötelező." Döntési hatáskörének hiánya miatt ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság hatásköre - az Alkotmányon kívül - nem terjed ki a jogszabályok önálló eljárásban való, mindenkire kötelező érvényű értelmezésére. Ezért az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt arról, hogy a munkaügyi központok foglalkoztatást elősegítő támogatásai odaítélésének és visszakövetelésének szabályai elméletileg hogyan minősíthetők. Az azonban nem kétséges, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete a Központ támogatási határozatát és megállapodását közigazgatási jogviszonyban hozott döntésnek tekinti. Általános iránymutató jelleggel ugyanezt teszi a Legfelsőbb Bíróság - felülvizsgálati kérelem folytán meghozott - Kfv.I.25.535/1994/5. sz. végzésének indokolása is:
"A munkaerő-piaci szervezet törvényi felhatalmazás alapján államigazgatási határozatban döntött a sikeres pályázatot benyújtó felperes részére állami pénzeszközökből nyújtandó foglalkoztatást elősegítő támogatásról. A támogatási szerződés 12. pontja szerint 'a nem szabályozott kérdésekben az 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók, kiegészítve azzal, hogy amennyiben a támogatott a jelen szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy egészben visszavonja'. E szerződési kikötés azt jelenti, hogy a felek a szerződéssel kapcsolatos jogvitának csak olyan részét viszik a Polgári Törvénykönyv alapján polgári bíróság elé, amelyről a szerződés nem rendelkezik. A szerződésben vállalt kötelezettség nem, vagy csak részbeni teljesítésének szankciójáról azonban a szerződés maga rendelkezik, amikor lehetőséget ad arra, hogy a támogató azt egészben vagy részben visszavonja, anélkül, hogy a Ptk.-nak a szerződés nem teljesítéséből, vagy a késedelmes teljesítéséből eredő konzekvenciáját kellene levonni. Az alperes mint munkaerő-piaci közigazgatási szervezet az Flt. 54. §-a alapján az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozatban gyakorolta a törvényben, illetőleg a szerződésben biztosított visszavonási jogát."
Ha pedig a bíróságok a központok támogatási határozatai alapján indult jogvitáit közigazgatási pereknek tekintik, s ha a közigazgatási jogviszony alapján keletkezett eljárások a végrehajtás foganatosításának szakaszába érnek, akkor értelemszerűen - a végrehajtást is közigazgatási végrehajtás útján kell lefolytatni, A közigazgatási végrehajtás pedig az Áe. 79-80. §-a, valamint az Art. 88-89. §-a alapján az önkormányzati adóhatóság feladata.
Budapest, 1996. november 28.
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró