adozona.hu
1248/H/1996. AB határozat
1248/H/1996. AB határozat
önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros XII. Kerületi Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 13/1995. (X. 25.) rendelete 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott kezdeményezést elutasítja.
1. A főváros XII. kerületi önkormányzata 13/1995....
1248/H/1996. AB határozat
önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros XII. Kerületi Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 13/1995. (X. 25.) rendelete 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott kezdeményezést elutasítja.INDOKOLÁS
1. A főváros XII. kerületi önkormányzata 13/1995. (X. 25.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 11. §-a akként rendelkezik, hogy "(1) a Polgármesteri Hivatal munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységeinek vezetésére az alábbi vezető munkakörök létesíthetők:a) osztályvezető, irodavezető,
b) osztályvezető-helyettes, irodavezető-helyettes, referens,
c) csoportvezető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezető beosztású köztisztviselők közül az osztályvezetőt és az irodavezetőt a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének d) pontja, az osztályvezető-helyettest, az irodavezető-helyettest és a referenst a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének e) pontja, a csoportvezetőt a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni."
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 42. § (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy "Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap."
A Ktv. 45. § (1) bekezdésének az Ör.-ben idézett három pontja pedig a vezető alapilletményét úgy határozza meg, hogy "d) főosztályvezető esetében az illetményalap négy és félszerese, e) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap négyszerese, f) osztályvezető esetében az illetményalap három és félszerese."
2. A fővárosi közigazgatási hivatal vezetője az Ör. 11. § (2) bekezdését alkotmányellenesnek tartja. Azzal érvel, hogy "az önkormányzatnak nincs jogi lehetősége a Ktv. hatályos rendelkezéseitől eltérni az illetményrendszer vonatkozásában." Az Ör. támadott szabálya viszont "ellentétes a Ktv. 42. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, mert "Az Ör. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az illetményalaphoz kapcsolódó szorzószámok vonatkozásában az osztályvezetőt, osztályvezető-helyettest, csoportvezetőt a Ktv. 45. § (1) bekezdésének d), e), f) pontjaiban meghatározott főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, osztályvezetői - tehát magasabb szorzószámokkal számított alapilletményű - kategóriákba sorolták be." Mivelhogy önkormányzati rendelet "jogszerűen nem határozhat meg törvénytől eltérő módon alapilletményt", az Ör. rendelkezése sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, mely szerint a rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
3. A kezdeményezés megalapozatlan.
3.1. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint a helyi képviselőtestület "törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét". A polgármesteri hivatal felépítéséről sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem más törvény előírásai nem rendelkeznek. Ezért -ahogyan ezt az Alkotmánybíróság a 43/1996. (X. 22.) AB határozatában kifejti -"a polgármesteri hivatal belső szervezetének kialakításáról a képviselő-testület szabadon dönthet. A képviselő-testületnek ez a szervezetalakítási szabadsága kiterjed nemcsak a szervezeti tagozódás meghatározására, hanem a belső szervezeti egységek elnevezésére is. Így nincs akadálya annak, hogy a belső szervezeti egységeket a főosztálynak, osztálynak, irodának, szolgálatnak stb. vagy akár önálló csoportnak nevezze el. Az a jogosultság sem vitatható el az önkormányzattól, hogy a szervezeti egység vezetőjének megnevezésében utaljon annak funkciójára, azaz arra, hogy a vezető milyen szintű és milyen elnevezésű belső szervezeti egység vezetését látja el." (ABK 1996. október 309.)
3.2. A Ktv. 31. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a köztisztviselő "osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére." E törvényi előírás az önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát csak annyiban korlátozza, hogy - idézve tovább a 43/1996. (X. 22.) AB határozatot - "bárhogyan is tagolják a hivatal belső szervezetét, bármi legyen is a belső egységek és ennek megfelelően vezetőinek elnevezése, úgy kell alakítaniuk a hivatal szervezetét, hogy vezető köztisztviselői megbízást csak e rendelkezéseknek megfelelően adhatnak. Azaz elnevezéstől függetlenül vezetői megbízás csak a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére és olyan vezetői feladatokat ellátó köztisztviselőnek adható, akinek a szervezetben elfoglalt helye megfeleltethető a Ktv. 31. § (1) bekezdésében szabályozott három vezetői szint valamelyikének. Azaz a vezetői megbízás során egyértelműnek kell lennie annak, hogy a polgármesteri hivatalon belüli szervezeti egységek vezetői milyen szintű vezetői megbízatású köztisztviselőnek minősülnek." (ABK 1996. október, 309.)
4. Az Ör. 11. § (1) bekezdése, amely három vezetői szintet határoz meg, nincs ellentétben a Ktv. 31. § (1) bekezdésben foglalt megbízási lehetőségeknek, továbbá mivelhogy az elkülönült szervezeti egységek vezetőinek elnevezésében a képviselő-testület - a hagyományokhoz, körülményekhez, egyéb helyi szempontokhoz s az egységek feladataihoz igazodóan - szabadon dönthet, az Ör. 11. § (2) bekezdése pedig félreérthetetlenül rögzíti, hogy a helyi vezető beosztású köztisztviselőkre vonatkozóan a Ktv. 45. § (1) bekezdése mely pontjának megfelelő besorolást kell alkalmazni, nem ellentétes a Ktv. 42. § (3) bekezdésével, közvetve tehát az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével sem. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kezdeményezést elutasította.
Budapest, 1996. december 17.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró