adozona.hu
204/B/1995. AB határozat
204/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 132. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT ...
204/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 132. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 132. § (1) bekezdése alkotmányelleneségének utólagos megállapítását és a rendelkezés megsemmisítését kérte. Megítélése szerint az R. hivatkozott rendelkezése sérti az Alkotmány 70/A. §-át, mert alkotmányellenesen hátrányos megkülönböztetést tesz a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok szolgálati időként történő beszámítása során a nappali tagozatos hallgatók és az esti illetve levelező tagozatos hallgatók között.II.
Az indítvány nem megalapozott.Az R. rendelkezése szerint a nyugdíjra való jogosultság és a nyugdíj összegének megállapítása során csak a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje számít szolgálati időnek. A felsőfokú oktatási intézmények esti és levelezői tagozatán tanulók tanulmányi ideje nem minősül szolgálati időnek, ezeket az időket a nyugdíj megállapításánál és összegének kiszámításánál figyelembe venni nem lehet.
Az Alkotmány 70/A. §-a az emberi, illetve állampolgári jogok tekintetében tiltja a megkülönböztetést. A szociális biztonsághoz való jog - ezen belül az öregség, rokkantság esetére szóló ellátáshoz való jog - állampolgári jog, amelyet a Magyar Köztársaság a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósít meg. Alkotmányos követelmény, hogy a társadalombiztosítási rendszer kialakítása során, a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek állampolgárok közötti elosztásakor a jogalkotó nem tehet alkotmányellenes különbségeket az állampolgárok és azok egyes csoportjai között. A különbségtétel alkotmányos tilalma azonban nem jelenti azt, hogy a jogalkotónak nincs lehetősége a jogok és kötelezettségek elosztásakor a különböző életviszonyokból eredő különbségek figyelembevételére. Az a kérdés, hogy a különbségtétel az alkotmányos határok között marad-e, csakis a mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefüggéseiben vizsgálható.
A nappali tagozaton tanulmányokat folytatók esetében a jogalkotó abból a feltevésből indult ki, hogy a hallgatóknak a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeik teljesítése jelentősen megnehezíti, bizonyos esetekben lehetetlenné teszi a munkavállalást. Egyrészt a nappali tagozatos hallgatók oktatásának időpontja egybeesik a megszokott munkaidővel, másrészt a tényleges munkavállalási képességük - leterheltségük függvényében (szorgalmi időszak, vizsgaidőszak, oktatási szünet) - változó, amely az alkalmi munkákat nem számítva kedvezőtlenné teszi helyzetüket a munkaerőpiacon. Az esti vagy levelezői tagozaton tanuló hallgatók hallgatói jogviszonyukból eredő kötelezettségeiknek időpontja arra figyelemmel lett kialakítva, hogy eleget tudjanak tenni munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyukból eredő kötelezettségeiknek is. Az esti és levelező hallgatók sajátos körülményeinek figyelembevételét tükrözik azok a munkajogi szabályok is, amik különböző munkaidő-kedvezményeket biztosítanak e hallgatói kategóriának. Míg a nappali tagozatos hallgatók esetében a munkavégzés és ezáltal a szolgálati idő megszerzése csak igen nagy többletterhek vállalása mellett lehetne elvárható, addig az esti, illetve levelező tagozatos hallgatók esetében ez kisebb terhek vállalása mellett teljesíthető. Amikor az R. nem teszi lehetővé a hallgatói jogviszonyban töltött idő szolgálati időként való figyelembevételét - ennek gyakorlati jelentősége az olyan esti, illetve levelező tagozatos hallgatók esetében van, akik a tanulás mellett nem végeznek munkát - nem tesz alkotmányellenes különbséget a nappali és az esti, illetve levelező tagozatos hallgatók között.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az indítványt elutasította.
Budapest, 1996. október 14.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró