adozona.hu
1790/B/1991. AB határozat
1790/B/1991. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 130., 141., 143., 144., 146., 147., 148., 149., 155., 165. és 169. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. (a továb...
1790/B/1991. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbihatározatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 130., 141., 143., 144., 146., 147., 148., 149., 155., 165. és 169. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. (a továbbiakban: T.) végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 130. §-ában, 143. §-ában, 147. § (1) bekezdésében szereplő "egykorú okirati bizonyíték alapján", a 141. §-ában szereplő "egykorú okirati bizonyíték szerint", a 146. §-ában, a 155. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "egykorú okirattal", a 148. § (1) bekezdésében szereplő "az eredeti nyugdíjpénztári nyilvántartás adataival vagy egyéb egykorú okirattal", a 149. §-ában szereplő "egykorú okirati", a 165. § (3) bekezdésében szereplő "az illetékes csehszlovák társadalombiztosítási szerv, csehszlovák közszolgálati alkalmazottak esetében a szolgálati főnökség által kiállított igazolás, határozat, szolgálati bizonyítvány vagy hitelt érdemlő egyéb egykorú okirat alapján" és a 169. §-ában szereplő "az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján" szövegrészek alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Megítélése szerint az R. hivatkozott rendelkezései ellentétben állnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabad bizonyításra vonatkozó rendelkezéseivel és ennyiben sértik az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglaltakat.II.
Az indítvány nem megalapozott.A T. és az R. rendelkezései határozzák meg, hogy a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság szempontjából milyen idők minősülnek jogszerző időnek.
A nyugellátásra való jogosultság tekintetében jogszerző idő a szolgálati idő. A T. rendelkezése szerint szolgálati idő a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagként, a szakmunkástanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő, továbbá a katonai szolgálatban töltött idő. Az R. az "Általános rendelkezések", "Az 1975. július 1-je előtti egyes szolgálati idők figyelembevétele", "A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött idő figyelembevétele", "A mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, továbbá az egyéni gazdálkodóként eltöltött idő figyelembevétele", "A külföldön munkában töltött idő figyelembevétele", "Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként eltöltött idő", a "Ügyvédként, közjegyzőként és önálló bírósági végrehajtóként eltöltött idő figyelembevétele", a "Kisiparosként, magánkereskedőként, egyéni vállalkozóként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és gazdasági társaság tagjaként eltöltött idő figyelembevétele" és "A katonai szolgálatban töltött idő figyelembevétele" fejezetcímek alatt további biztosítási jogviszonyban, vagy azon kívül eltöltött időket minősít szolgálati időnek. Az 1975. július 1-je előtti idők figyelembevételének főszabálya, hogy az R. a szolgálati időre vonatkozó általános rendelkezéseit (R. 126. §) kell alkalmazni azokra is, akik a T. hatálybalépése előtt fennállott jogviszonyuk alapján a T. és az R. rendelkezései szerint biztosítottnak minősülnének. E főszabály alól az olyan idők képeznek kivételt, ahol az R. további feltételeket támaszt a beszámításra illetve ahol az R. egyébként biztosításban nem töltött időnek szolgálati időként való figyelembevételét rendeli el. Az 1975. július 1-je előtti egyes szolgálati idők figyelembevételét a jogalkotó számos esetben egykorú okirati bizonyítékhoz köti. Az okirati bizonyíték követelményét a jogalkotó kormányrendeletben írja elő.
A társadalombiztosítási szervek eljárása közigazgatási eljárás, amit az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályoz. Az Áe. 3. § (6) bekezdése alapján az Áe. rendelkezéseit a társadalombiztosítási ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Ez a törvényi felhatalmazás lehetővé teszi a jogalkotó számára, hogy egyes szolgálati idők tekintetében kormányrendeletben határozza meg, hogy a jogosultság fennálltát igénylő előírt módon bizonyítsa.
Az okirati bizonyíték megkövetelése nem áll ellentétben a Pp. 6. § (1) bekezdésének rendelkezésével. A bíróság - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve. A bíróság közigazgatási perben a közigazgatási határozat felülvizsgálatára jogosult. Eljárása során a határozat törvényességének vizsgálatakor szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, ami a tényállás, tehát a közigazgatási határozat törvényességének vagy törvénytelenségének megállapítására alkalmas.
Az R. rendelkezéseiben megkövetelt okirati bizonyíték nem áll ellentétben a Pp. szabad bizonyításra vonatkozó rendelkezéseivel és így nem sérti azt az alkotmányos követelményt sem, hogy a Kormány rendelete és határozata nem lehet ellentétes a törvénnyel.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 1996. március 4.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró