adozona.hu
574/B/1996. AB határozat
574/B/1996. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt benyújtott indítvány alapján
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványt és a megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.
Az indítványozó szerint alkotmányellenes, mert gátolja az állampolgár jogérvényesítéséhez fűződő jogát az, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. t...
574/B/1996. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt benyújtott indítvány alapján
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványt és a megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.INDOKOLÁS
Az indítványozó szerint alkotmányellenes, mert gátolja az állampolgár jogérvényesítéséhez fűződő jogát az, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1993. évi módosítása óta az első és másodfokú eljárásban az eljárási illeték maximuma 750 000 Ft-ban, a felülvizsgálati eljárásban pedig 2 millió forintban került meghatározásra.Álláspontja szerint ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a peres feleket visszarettentse jogaik gyakorlásától. "A törvénykezési illeték, az igazságszolgáltatás díja" az indítványozó szerint. Ennek ilyen magas mértéke pedig nincs arányban a szolgáltatással.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Itv. 46. § (1) bekezdése szerint "A 39-41. § alapján megállapított illetékalap után az illeték mértéke: ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 3000 Ft, legfeljebb 750 000 Ft.
Az 50. § (1) bekezdése rendelkezik a felülvizsgálati eljárás illetékéről: "(1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke: ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 4000 Ft, legfeljebb 2 millió forint."
Mint arra az Alkotmánybíróság már több határozatában elvi éllel rámutatott, a jogalkotónak széleskörű szabadsága van úgynevezett közbefizetéseket, közöttük illetéket előírni, az illeték tárgyát, alapját és mértékét megállapítani.
A jogalkotás szabadsága azonban nem korlátlan, nem sérthet alkotmányos alapjogot vagy más alkotmányos rendelkezést. A jogalkotói mérlegelés felülvizsgálatára tehát általában az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Csak azt vizsgálja felül, hogy a döntést magában foglaló jogszabály nem sérti-e az Alkotmány valamely rendelkezését.
Az indítványozó szerint az Itv. 46. §-ában megjelölt magas illetékösszegek az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt alapvető jog érvényesítését korlátozzák.
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságosan és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány e §-ában meghatározott alapjognak az eljárási költségekkel, illetékkel való összefüggéseiről a 1074/B/1994. sz. határozatában részletesen kifejtette álláspontját. A hivatkozott döntésben a következőkre mutatott rá az Alkotmánybíróság: "Az Alkotmány 57. § (1) bekezdéséből az államnak nemcsak az a kötelessége folyik, hogy bírói utat biztosítson a személyek polgári jogi jogvitái esetére, hanem az is, hogy a bírósághoz fordulást valóságosan lehetővé tegye. Ehhez hozzátartozik, hogy az igazságszolgáltatás igénybevételéhez szükséges, a perrel kapcsolatos kiadásokra is kiterjedő támogatási rendszert kell kiépítenie.
A bírósági eljárásért, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1. § és 37. §-a értelmében - a kivételektől eltekintve - eljárási illetéket kell fizetni.
Az Itv. különféle illetékkedvezményeket biztosít a bírósági eljárást kezdeményező, fizetésre kötelezett személyek számára. Az Itv. 56. § (1) bekezdése szerint nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy az e törvény szerint illetékmentességet élvez. Az Itv. 59. § (1) bekezdése szerint, akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit erre a bíróság kötelez.
A bírósági eljárási illeték a perköltség része. A perköltség fogalmának és feltételeinek - rendezése szabályainak - meghatározásánál a jogalkotót széleskörű mérlegelési jog illeti meg" (ABH 1993. 570. 571.).
A perköltség szabályozása csak akkor hozható az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével kapcsolatba, ha valamely személyi kör számára a bírói út igénybevétele a költségviselési szabályok miatt lehetetlenné válik. (ABH 1994. 588, 589.) (ABK 1996. február, 52, 53)
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal érintett rendelkezés alapján ilyen helyzet nem ismerhető fel.
Az Itv. már ismertetett kivételeket, kedvezményeket megállapító rendelkezései, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (továbbiakban: Pp.) a költségmentességről rendelkező 84-88. §-ai jelentik azokat az alkotmányosan megkövetelhető támogatási garanciákat, amelyek biztosítják a jog érvényesíthetőségét. Ilyen garanciának minősül az is, hogy a jogalkotó a jelentősen megemelkedett perértékekre figyelemmel nem a 6%-os illeték-mértéket tette általánossá, hanem maximálta az illeték felső értékét.
Egy korábbi határozatában az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy "... a perköltség-viselési kötelezettség nem jelent fenyegetettséget a félre általában, csak arra a félre, aki pervesztes lesz: akivel szemben jogosan érvényesítettek igényt vagy aki alaptalan igényt érvényesített. (ABH 1991. 508, 510.)
Ehelyütt is rámutat az Alkotmánybíróság arra a korábbi álláspontjára is, amely szerint az Alkotmány 57. § (1) bekezdéséből fakadó követelmények nem azonosíthatók a perlekedéssel kapcsolatos költségviselési kockázat teljes mérvű kiküszöbölésével. (1074/B/1994. AB határozat, ABK 1996. február, 53).
Az Alkotmánybíróság szerint mindezeket figyelembe véve az Itv.-nek az indítvánnyal érintett §-aival összefüggésben nem állapítható meg az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt alapvető jog sérelme, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1996. december 9.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró