adozona.hu
1346/B/1995. AB határozat
1346/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló, 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) bekezdés a)-c) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványból az a) pontra vonatkozó részt visszautasítja, a b) és c) pontokra vonatkozó részt pedig elutasítja.
Az indítványozó álláspontja szerint az általános forgalmi adóról szóló 19...
1346/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló, 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) bekezdés a)-c) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványból az a) pontra vonatkozó részt visszautasítja, a b) és c) pontokra vonatkozó részt pedig elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó álláspontja szerint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: T.) 48. § (4) bekezdés a)-b) és c) pontja alkotmányellenes. Az indítvány előterjesztésekor a támadott törvényhely szövege a következő volt:"Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha
a) a 28. és 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja, valamint a 17. § szerinti előleg - adó nélkül számított - összesített összege az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt [49. § (2) bekezdése]; vagy
b) a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is - jutó levonható, előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 100 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóalany a tárgyi eszköz beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót - a 32. § (1) bekezdésének a/ pontja szerinti esetben - megfizette;
c) megszűnéshez kapcsolódó adóbevallást nyújtanak be."
E törvényszöveget az 1995. évi CXV. törvény 10. §-a akként módosította, hogy a b) pont helyére az alábbi szöveget tette:
"b) a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is - jutó levonható, korábban vissza nem igényelt, előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 100 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt beszerzési árát megfizette".
Az indítványozó a rendelkezés megsemmisítésére irányuló indítványát az Alkotmány 9. § (2) bekezdésére alapította, amely szerint a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal támadott törvényi rendelkezések közül a T. 48. § (4) bek. a) pontjával már a 352/B/1995/8 AB (ABK 1995. december, 521-522.) határozatban foglalkozott, de annak megsemmisítésére alapot nem talált, ezért 1995. december 19-én elutasító határozatot hozott.E jogerős határozatra tekintettel az indítványnak a T. 48. § (4) bek. a/ pontjára vonatkozó részét az Alkotmánybíróság újabb érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
III.
A T. 48. § (4) bek. b) pontja az indítvány előterjesztése óta szövegében változott, de ezt a változást az Alkotmánybíróság tartalmát tekintve nem találta olyan lényegesnek, amely miatt az indítvány tárgytalannak minősíthető lett volna. Erre tekintettel a b) és c) pontok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt érdemben bírálta el.Az érdemi vizsgálat eredményeként alkotmányosság szempontjából a b) és c) pontokkal kapcsolatban is megállapítható volt mindaz, amelyeket az a) pont vizsgálata keretében az Alkotmánybíróság a fenti II. fejezetben hivatkozott határozatában kifejtett. A b) pontban előírt 100 000 Ft-os értékhatár lényeges és aránytalan korlátozásnak nem minősíthető, a c) pont szerinti megszűnéshez kapcsolódó adóbevallásnál pedig semmilyen korlátozás nincs.
Az Alkotmánybíróság tehát a T. 48. § (4) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatban sem látta indokoltnak az alkotmányellenesség megállapítását, ezért a megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 1996. január 29.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
előadó alkotmánybíró