adozona.hu
1282/B/1995. AB határozat
1282/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett indítványt elutasítja.
1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. § (1) bekezdésének második fordulata szerint rendkívüli felmondással megszüntethető ...
1282/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. § (1) bekezdésének második fordulata szerint rendkívüli felmondással megszüntethető a munkaviszony, ha az egyik fél "olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi".2. Az indítványozó az Mt. támadott rendelkezését un. "gumiszakasz"-nak minősíti, amely határozatlansága miatt önkényes értelmezésre, jogbizonytalanság előidézésére és az ember megalázására vezető jogalkalmazói gyakorlatra ad lehetőséget. Beadványában olyan eseti döntésekre hivatkozik, melyeknek indoka "a bizalom megrendülése, vagy más semmitmondó, piszlicsáré mulasztás vagy ok." Felfogása szerint az Mt. vitatott rendelkezése - jogbizonytalansági következményeire tekintettel - sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott demokratikus jogállamiság követelményét. A jogszabály - különösen a munkáltatóknak kedvező - kötetlenül tág megfogalmazása ugyanakkor lehetőséget ad az alapvető jogok körébe tartozó emberi méltóság önkényes megsértésére is, amelyet pedig az Alkotmány 54. § (1) bekezdése kifejezetten tilt.
3. Az indítvány megalapozatlan.
3.1. Az Mt. az 1967. évi Munka Törvénykönyve hatályon kívül helyezésével együtt megszüntette a fegyelmi felelősségnek az Mt. viszonylatában való alkalmazhatóságát. A fegyelmi eljárás helyett az Mt. a rendkívüli felmondás jogintézményét vezette be. A hatályát vesztett Munka Törvénykönyve a "munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben" tette lehetővé a fegyelmi felelősségre vonást és súlyos esetben az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabását. Az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontja a korábbi Munka Törvénykönyve rendelkezésétől eltérően a rendkívüli felmondás indokolhatóságát szélesíti ugyan, de a törvényi tényállás önmagában nem okoz jogbizonytalanságot és az emberi méltóság megsértését sem idézi elő.
A munkáltatónak az Mt. 96. § (2) bekezdése szerint a rendkívüli felmondást meg kell indokolnia, s vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét bizonyítania kell. Garanciát is ad az Mt. az esetleges visszaélések megakadályozására. A munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében a munkavállaló - a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt pedig a munkáltató - munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el (Mt. 199. § (1)-(3) bekezdés).
Az eljáró bíróság a megalapozatlan rendkívüli felmondást megváltoztathatja. A bírósági ítélkezési gyakorlat a jogellenes rendkívüli felmondásokat visszatartó hatást is ki tud fejteni. Kialakít ugyanis olyan jogi támpontokat tartalmazó követelményrendszert, amely a jogbiztonság és az emberi méltóság sérelmével járó rendkívüli felmondások elé gátat vet; ítélkezésével megfontolásra készteti azokat a munkáltatókat, akik az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontjának fogalmazását jogellenesen értelmezve önkényes tartalmú rendkívüli felmondásokkal szüntetik meg munkavállalóik munkaviszonyát.
3.2. A munkahelyen kívüli magatartás azon feltételeit, amelyek a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszik, nem lehet minden munkavállalói vagy munkaadói kategóriára egységesen meghatározni. A közszereplést vállaló személyek, a közfunkciót betöltő tisztségviselők, és még a közalkalmazottak is fokozott mértékben kötelesek magán-megnyilvánulásaikban figyelemmel lenni tisztségükre és beosztásukra. Ama rendelkezés alkalmazásával kapcsolatosan pl., amely szerint a közalkalmazott munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy "a közalkalmazott munkahelyen kívüli közalkalmazotti jogviszonyához méltatlan magatartása munkaköre vagy beosztása ellátására lényeges és valóságos, közvetlen kihatással legyen és az az alkalmazója érdeksérelmével járjon." [56/1994. (XI. 10.) AB hat. ABH 1994. 312-315.] Bár sem az idézett rendelkezés, sem az ahhoz fűzött alkotmányos követelmény nem irányadó a magánmunkáltatók alkalmazásában álló személyekre, ebből nem következik, hogy a magánmunkáltatók - a tevékenységi körük és a beosztások szerint differenciáltan - ne támaszthatnának bizonyos követelményeket alkalmazottaik munkahelyen kívüli magatartását illetően, továbbá hogy a magánmunkáltatók munkavállalói tekintetében a munkahelyen kívül tanúsított magatartás egyáltalán nem szolgálhat alapul a rendkívüli felmondásra. Ennek általánosítható, részletes és eseti feltételeit az "élő jogot" formáló bírósági gyakorlat hivatott folyamatosan meghatározni.
4. Az Alkotmánybíróság a támadott törvényi rendelkezés alkotmányellenességét nem állapította meg. Az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontja nem ellentétes sem az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, sem 54. §-ának (1) bekezdésével, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 1996. szeptember 16.
Dr. Sólyom László s. k,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró