941/B/1995. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 50-57. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Egyebekben az indítványt visszautasítja.
Az indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelk...

941/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 50-57. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Egyebekben az indítványt visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezései, különösen a Ktv. 52. § (3) bekezdése és 56. § (1) bekezdése alkotmányossági vizsgálatát kérte. Álláspontja szerint a szociális biztonsághoz való jogot és az ártatlanság vélelmét sérti az, hogy a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig a teljes illetményt vissza kell tartani. A munkahely szabad megválasztásához való jog sérelmét látja abban, hogy a köztisztviselői jogviszonynak a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtti megszüntetése esetén a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. Álláspontja szerint alkotmányellenes megkülönböztetés, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény fenntartotta a fegyelmi eljárás intézményét, melyet a Munka Törvénykönyve nem.
Indítványozó korábbi beadványában kérte annak megállapítását is, hogy a Fővárosi Bíróság Elnökségének számára sérelmes intézkedése és a Fővárosi Bíróság Fegyelmi Tanácsának marasztaló határozata és eljárása alkotmányellenes, továbbá, hogy a Kormány, több fővárosi kerületi rendőrkapitányság és a Budapesti Rendőr-Főkapitányság, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnök mulasztásos alkotmánysértést követett el, mivel indítványozó alapvető jogainak érvényesülését akadályozták.
II.
Az Alkotmány 70/A. §-a átfogó módon tiltja a személyek hátrányos megkülönböztetését. Az Alkotmány 70/B. §-a szerint mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához és ahhoz, hogy munkájáért hátrányos megkülönböztetés nélkül a munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelmet kapjon. Az Alkotmány 57. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
A Ktv. 52. § szerint a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig állásából fel lehet függeszteni, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a felfüggesztést indokolttá teszi. Ezen időszak alatt a köztisztviselő illetményének legfeljebb 50%-a visszatartható. Amennyiben a fegyelmi eljárás a köztisztviselő hivatalvesztését kimondó határozattal zárul, a határozat jogerőre emelkedéséig a köztisztviselő felfüggesztésre kerül és ezen időszak alatt teljes illetménye visszatartandó. A Ktv. 56. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi határozat az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig nem hajtható végre. Amennyiben a köztisztviselő a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalma csak egymással összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel. A törvény joggal és alappal különböztet különböző foglalkozások és hivatások között, amikor feladatokat szab és választ szét. Ez nem személyek közötti alkotmányellenes megkülönböztetés. [22/1994. (IV. 16.) AB hat. ABH 1994, 132.] A munkaviszony és a közszolgálati jogviszony eltérő jellege fegyelmi eljárás tekintetében nem teszik összehasonlíthatóvá a két jogviszonyt. Ennek alapján a különböző munkavégzésre irányuló jogviszonyok szabályainak eltérése önmagában nem ellentétes az Alkotmány 70/A. §-val, az eltérések önmagukban nem valósítanak meg diszkriminatív különbségtételt.
A fegyelmi eljárás alatt illetőleg jogerőre emelkedéséig állásából felfüggesztett köztisztviselő nem végez munkát, így az Alkotmány 70/B. §-a rá közvetlenül nem alkalmazható. Amennyiben a fegyelmi eljárás során a köztisztviselő felfüggesztésre kerül, illetményének legalább 50%-át a fegyelmi határozat meghozataláig megkapja. További illetménye a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig - kereset benyújtása esetén a jogerős bírásági döntésig - visszatartható. A köztisztviselő nem köteles a fegyelmi határozat ellen benyújtott keresetétől a bíróság jogerős döntéséig tartó függő jogi helyzet fenntartására. Amennyiben a köztisztviselő ezen időszak alatt megszünteti közszolgálati jogviszonyát, a fegyelmi határozat ugyan azonnal végrehajthatóvá válik, ez azonban nem befolyásolja a fegyelmi határozat ellen benyújtott kereset elbírását. A Ktv. ezen szabályai tehát nem rekesztik ki a fegyelmi felelősségre vont köztisztviselőt a munkavállalás lehetőségéből és nem kényszerítik a jogérvényesítésről való lemondásra sem.
Az Alkotmány 57. § (2) bekezdésében rögzített ártatlanság vélelme nem akadálya az eljárás során közbeeső intézkedések megtételének.
IV.
A Fővárosi Bíróság és Fegyelmi Tanácsa, továbbá a Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatok és végzések alkotmányosságának utólagos vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ezért az Alkotmánybíróság ezek alkotmányosságát nem vizsgálta. Ugyancsak nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe kárpótlás megállapítása.
Az 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó, illetve feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályalkotási kötelezettségének nem tett eleget és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő (245/B/1990. AB határozat, ABH 1992. 441.). Miután ilyen jellegű mulasztás nem következett be, az indítvány ilyen irányú kérelmeit az Alkotmánybíróság visszautasította.
Budapest, 1996. december 16.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.