adozona.hu
752/B/1995. AB határozat
752/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 67. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KTv.) 16. §-a az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvén...
752/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 67. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
1. A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KTv.) 16. §-a az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-át az alábbiak szerint módosította: "A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év június hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."A törvénynek ezek az előírásai 1995. január 1-jén léptek hatályba (KTv. 39. § (5) bekezdés), s azokban az esetekben kellett először alkalmazni e rendelkezéseket, amelyekben az adófizetési kötelezettség 1994. december 31. napját követően keletkezett (KTv. 40. § (1) bekezdés). A KTv. által megállapított törvényszöveg mindössze annyiban tér el az Áfa-tv. 1993. január 1. napján hatályba lépett 67. §-ának szövegétől, hogy ez utóbbi a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) "1992. év augusztus hónap 31. napján érvényes besorolási rendjét" tekintette irányadónak.
2. Az indítványozó az Áfa-tv. hatályos 67. §-át alkotmányellenesnek tartja, mivelhogy "sérti a piacgazdaság és a gazdasági verseny szabadságának elvéből következő, a piac valamennyi résztvevője számára biztosítandó versenysemlegesség és versenyegyenlőség követelményét." Beadványában így érvel: "Azzal, hogy a fenti törvénymódosítás az 1994. június 15-i állapot szerint a különböző mértékű (kulcsú) általános forgalmi adó fizetési kötelezettség szempontjából "befagyasztotta" a Statisztikai Hivatal hivatkozott jegyzékeit és úgy rendelkezik, hogy a besorolási rend ezt követő változása az adókötelezettséget nem változtatja meg, véleményünk szerint semmivel sem indokolható hátránnyal sújtja azokat a vállalkozókat, akiknek termékei vagy szolgáltatásai 1994. június 15. napját követően a Központi Statisztikai Hivatal elnökének rendelkezése alapján az ÁFA fizetési kötelezettség szempontjából kedvezőbb besorolási kulcs alá kerültek. Ugyanígy semmivel sem indokolható előnyhöz jutnak azok, akiknek a termékei vagy szolgáltatásai a besorolási rend 1994. június 15. napját követő megváltoztatása következtében magasabb ÁFA-kulcs alá kerültek, ennek ellenére az 1994. június 15. napján érvényes besorolási rend szerint számíthatják fel az ÁFA-t a termékeik (szolgáltatásaik) árában... Ebben az esetben a hasonló termékeket gyártó cégek között a piaci versenyt nem az (nem csak az) dönti el, hogy adott, azonos vagy hasonló funkciójú és minőségű terméket ki milyen áron kíván értékesíteni, hanem az is, hogy -mivel a fogyasztói ár részeként azt a vásárló kénytelen megfizetni - az adott termék fogyasztói árában milyen mértékű ÁFA kerül felszámításra."
Álláspontjának összegezéseként - az Alkotmány 9. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással - azt kéri az indítványozó, hogy az Alkotmánybíróság "az 1992. évi LXXIV. törvény 67. §-ának első mondatából helyezze hatályon kívül a Központi Statisztikai Hivatal besorolási rendjének alkalmazására vonatkozó 1994. június 15-i időpontot, valamint e jogszabályhely második mondatát (miszerint a besorolási rend ezt követő - időközi - változása az adókötelezettséget nem változtatja meg)."
3. Az indítványozó azt a törvényi szabályozást tartaná alkotmányosnak, ha a termékek és szolgáltatások statisztikai besorolási rendjének módosítása automatikusan megváltoztatná az Áfa-tv.-ben előírt adókötelezettséget. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság - az indítványi kérelem szerint - megsemmisítené az Áfa-tv. 67. §-ának a dátumra vonatkozó szövegrészét és a második mondatát, az azt eredményezné, hogy a törvényi szabályozásra tartozó tárgykör - az adó - mikénti rendezését a jogszabálynak sem minősülő egyik állami aktusforma - a statisztikai közlemény - határozná meg. Márpedig éppen ez a döntés lenne alkotmányellenes.
Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontja szerint a törvényalkotás az Országgyűlés jogköre. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 4. § c) pontja pedig azt mondja ki, hogy az adókat és az adójellegű kötelességeket törvényben kell szabályozni. A törvényhozó sem közvetlen, sem behatárolás nélküli keretjellegű szabályozással nem adhatja át Áfa-megállapító jogkörét még az alacsonyabb szintű jogalkotónak (Kormánynak, miniszternek) sem, még kevésbé az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozó statisztikai közlemény kibocsátására felhatalmazott, de jogalkotói jogkörrel fel nem ruházott állami szerv vezetőjére: a Központi Statisztikai Hivatal elnökére.
Az 1989. évi XL. törvény - a korábbi Áfa-tv. - számos rendelkezése a termékek és szolgáltatások különféle adókulcsok alá történő besorolása alapjának a KSH jegyzékeit tekintette. Lehetővé tette, hogy a statisztikai közleményként kiadott statisztikai jegyzékek jogszabályi előírás nélkül is módosítsák az Áfa-tv.-ben szabályozott adókötelezettséget, az adó tárgyát, az adóalanyok körét és az adó mértékét. Az Alkotmánybíróság a 15/1990. (VII. 11.) AB határozatában megállapította, hogy az 1990-ben hatályos Áfa-tv. egyes rendelkezései "súlyos alkotmánysértést" tartalmaznak, azokat 1990. július 11-i hatállyal megsemmisítette, rámutatván arra is, hogy határozata egyaránt szolgálja a "megjelölt alkotmányellenesség megszüntetését és a hasonló alkotmánysértések megelőzését." (ABH 1990. 62-63.)
A határozatot követően megalkotott 1992. évi Áfa-tv. rendelkezései és későbbi módosításai már kiküszöbölik a korábbi Áfa-tv. blankettaszabályait. [Ilyen megállapítást tartalmaz az Alkotmánybíróság 30/1993. (V. 7.) AB határozata is. (ABH 1993. 239.)] A hatályos előírások már nem teszik lehetővé, hogy a statisztikai besorolások és jelek KSH-közleményekben közzétett változásai közvetlenül kihassanak az adóalanyokra, adótárgyakra vagy adómértékekre. Az adókat és adójellegű kötelességeket és módosulásukat maguk a törvényi előírások, nem pedig a statisztikai közlemények változásai határozzák meg.
4. A felszámítandó adó mértékét mind a termékekre, mind a szolgáltatásokra vonatkozóan is csak törvények állapíthatják meg. A termékek és tevékenységek félreérthetetlen azonosítása céljából a törvényi rendelkezések esetenként (többnyire zárójelben) valamilyen statisztikai jelre illetve besorolásra is utalnak. Mivel pedig a statisztikai besorolások bármikor bekövetkezhető módosításai pusztán a változtatást tartalmazó statisztikai közlemény kibocsátása alapján nem szabhatják meg az általános forgalmi adók mértékét, elengedhetetlen követelmény, hogy a törvényhozó egyértelműen rendelkezzék arról, mely időpontban érvényes KSH besorolási rendet tekinti az adókötelezettség szempontjából irányadónak. Éppen az ilyen rendelkezéssel válik az adókötelezettség kiszámíthatóvá, az ilyen szabályozás teremti meg az adófizetésre kötelezettek jogbiztonságát. Ellenkező esetben az előző pontban ismertetett alkotmányellenes szabályozási állapot ismétlődne meg.
A statisztikai közlemény kiadásának és az adótörvény megalkotásának, majd kihirdetésének és hatálybalépésének időpontja gyakorlatilag nem eshet egybe. Emiatt előfordulhat, hogy hasonló terméket előállító, vagy hasonló szolgáltatást végző egyik adózó a másikhoz képest átmenetileg előnyösebb vagy hátrányosabb adófizetési kötelezettség alá kerül. A statisztikai besorolás azonban adókötelezettséget nem idézhet elő, ezért az Áfa-tv. támadott rendelkezése semmiképpen sem valamiféle jogalkotói diszkrimináció következménye, hanem csak a törvény jogviszonyokat viszonylagosan stabilizáló követelményének a szükségszerű velejárója. A szabályozás nem sérti a piacgazdaság és a gazdasági verseny szabadságát, az állam részére kötelező versenysemlegesség elvét. Az adókötelezettségek és az adómértékek időnkénti törvényhozói megváltoztatása pedig olyan gazdaságpolitikai döntés, amely önmagában alkotmányossági kérdést fel sem vet.
5. Az Áfa-tv. módosított 67. §-a nem ellentétes az Alkotmány 9. § (1) bekezdésében kinyilvánított piacgazdaság és a 9. § (2) bekezdésében deklarált gazdasági verseny szabadságának követelményével, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1996. január 23.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró