adozona.hu
565/B/1995. AB határozat
565/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 40. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 40. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja sze...
565/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 40. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 40. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Ktv. támadott rendelkezése amikor megtiltja a köztisztviselő túlmunkavégzése esetén történő díjazását, sérti az Alkotmány 70/A. §-át és 70/B. § (2)-(3) bekezdését. A Ktv. alapján a köztisztviselő túlmunkára kötelezhető, azonban szemben a munkaviszonyban állóval részére a túlmunka ellenértékeként díjazás nem fizethető. Indítványozó szerint így a köztisztviselőt túl azon, hogy alkotmányellenes hátrány éri a munkaviszonyban állóval szemben, korlátozzák az egyenlő munkáért egyenlő bérhez, illetve a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való alkotmányos jogában is, mivel ellentételezés nélkül marad a köztisztviselő túlmunkája.II.
Az indítvány nem megalapozott.A Ktv. 39. § (4) bekezdése alapján a köztisztviselő rendkívüli esetben munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. A Ktv. 40. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselőt túlmunkavégzés esetén díjazás nem illeti meg. A rendszeresen túlmunkát végző köztisztviselő számára legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő átalány állapítható meg. A Ktv. 40. § (2) bekezdése alapján a köztisztviselőnek a heti pihenőnapon, szabadnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár. A Ktv. 40. § (3) bekezdése alapján a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért szabadidő illeti meg. A Ktv. 40. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a tárgyévben (már) nem kiadható szabadidőt pénzben meg kell váltani.
A Ktv. 40. §-ban rögzített szabályok összevetése alapján megállapítható, hogy a Ktv. a túlmunka, a napi munkaidőn túl teljesített ügyelet és készenlét díjazását, és nem az ellentételezését tiltja. A közszolgálat sajátosságaira tekintettel az ellentételezés elsődleges eszköze a szabadidő biztosítása, melyet azonban meg kell váltani, amennyiben a tárgyévben nem kiadható. A túlmunka maximális mennyiségét a Munka Törvénykönyve, a kiadható szabadidő felső határát - a Munka Törvénykönyvében rögzített maximumra is tekintettel - a Ktv. rögzíti.
A munkavégzésre irányuló jogviszonyok közös eleme, hogy a végzett munka és túlmunka valamilyen formában ellentételezésre kerül. A munkaviszony és a közszolgálati jogviszony külön szabályozási egységet képeznek, a túlmunka ellentételezése szempontjából a két jogviszony nem vethető össze. A köztisztviselői jogviszony sajátos jellege a túlmunka pénzbeli díjazásának tilalmát indokolttá teszi. A közszolgálati jogviszony egyik oldalán elhelyezkedő állami vagy önkormányzati szerv közhatalmat gyakorol és közpénzekből gazdálkodik, aminek eredménye a szükségképpen kötöttebb jogviszonyban történő munkavégzés. A köztisztviselő közszolgálatból fakadó kötelezettségei összességének anyagi ellentételezésére az illetmény szolgál.
Budapest, 1996. november 18.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró