adozona.hu
822/B/1994. AB határozat
822/B/1994. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 76. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 76. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését...
822/B/1994. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbihatározatot:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 76. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 76. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Megítélése szerint alkotmányellenes diszkriminációhoz vezet a törvényi rendelkezés, mivel annak alapján a munkáltatóknak 1995. január 1-jéig lehetőségük volt a köztisztviselők illetményét az illetményrendszer szerinti illetménynél alacsonyabb összegben meghatározni és így különbséget tenni az ugyanolyan besorolású köztisztviselők között.II.
Az indítvány nem megalapozott.A Ktv. rendelkezése szerint az illetményrendszer szabályai a Ktv. kihirdetésének napján lépnek hatályba. E szabályokat - kivéve az illetményrendszer szerinti illetményeket - 1992. január 1-jétől kell alkalmazni. Az illetményrendszer szerinti illetményeket 1995. január 1-jéig kell elérni. Az illetményrendszerre és a miniszteri illetményhez kötődő külön jogszabályokban meghatározott juttatásokra vonatkozó kedvezőbb szabályok 1992. január 1-jétől alkalmazhatók azon szerveknél, ahol ennek feltételei bérmegtakarításból, illetve költségvetési fedezetből (címzett tartalékból) tudják biztosítani.
A Ktv. illetményrendszerre vonatkozó rendelkezései közül az illetményrendszer szerinti illetményeket - figyelemmel az ehhez szükséges pénzalap megteremtésére - a munkáltatóknak a törvény hatálybalépését követő harmadik év január elsejétől kell biztosítaniuk. A Ktv. a köztisztviselők összességére magasabb illetményösszeget határozott meg és éppen ezért ennek kötelező bevezetését a törvény hatálybalépését követő időpontban jelölte meg. Ez a rendelkezés egyaránt érinti a Ktv. hatálya alá tartozó összes munkáltatót. A törvény mindegyik munkáltatónak kötelezettségként írja elő az illetményrendszer szerinti illetmények 1995. január 1-jétől történő megállapítását és folyósítását, illetve lehetőséget biztosít arra, hogy az olyan munkáltatók, akik a szükséges gazdálkodási feltételekkel rendelkeznek a törvény hatálybalépésével egy időben - bizonyos feltételek megléte esetén azt megelőzően is - megállapíthassák a magasabb összegű illetményeket. Az illetményrendszer bevezetésére vonatkozó szabály nem különböztet sem a munkáltatók, sem a köztisztviselők tekintetében, nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az összehasonlítható helyzetben lévő személyek között alapjogsérelmet okozó különbségtételt jelentene.
Az indítványozó által kifogásolt jogszabályhely azzal összefüggésben sem eredményezhet Alkotmányba ütköző különbségtételt, hogy adott munkáltatónak 1995. január 1-jéig lehetősége volt egyes köztisztviselők tekintetében az illetményrendszer szerinti illetményeket előbb megállapítani. A Ktv. 71. § (2) bekezdése alapján a munkáltatónak alkalmaznia kell a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdését is, amely szerint a munkaviszonnyal kapcsolatosan (itt: köztisztviselői jogviszony) tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés. Önmagában egy munkáltatónál az összes köztisztviselő magasabb illetményéhez a szükséges pénzalap hiánya még nem elégséges indok egyes köztisztviselő magasabb, míg más köztisztviselő alacsonyabb összegű illetményben részesítéséhez. Ilyen értelmű rendelkezést a Ktv. 76. § (2) bekezdése nem tartalmaz. Különbségtételre csak akkor és ott nyílik mód, ahol ez a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következik. Egy munkáltatónál egyes köztisztviselők magasabb, míg mások alacsonyabb illetményének, a közöttük való különbségtételnek tehát nem lehetett oka az a szabály, amely az illetményrendszer szerint kötelező illetmények bevezetését 1995. január 1-jéig írta elő kötelező hatállyal.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest 1996. október 1.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró