647/E/1997. AB végzés

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló indítvány tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény tekintetében a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
Az indítványozó gazdasági társaság szerint a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési sze...

647/E/1997. AB végzés
a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény tekintetében a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
Az indítványozó gazdasági társaság szerint a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) rendelkezései az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvével ellentétben állnak, mivel a törvény nem szabályozza kifejezetten a háztartási tüzelőolaj értékesítésével foglalkozó jövedéki alany felelősségének fokát.
Az indítványozó gazdasági társaság üzemenyagtöltő állomást működtetett, ahol háztartási tüzelőolaj forgalmazásával is foglalkozott. Az illetékes vámhivatal 1994 májusában tartott ellenőrzés alkalmával tett megállapítása szerint hamis utalványokra is kiszolgáltatott háztartási tüzelőolajat, ezért a vámhivatal jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A határozatot a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnoksága helybenhagyta, majd a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a városi bíróság elutasította az indítványozó keresetét. A bíróság ítéletét arra alapította, hogy hamisított tüzelőanyag-utalványok esetében a felperes felelőssége megállapítható, függetlenül attól, hogy az utalványok a megtévesztésre alkalmasak voltak-e avagy sem.
Az indítványozó kérelme az Alkotmánybíróság előtt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányult, továbbá az Országgyűlés felhívására - határidő megjelölésével - jogalkotói feladatának teljesítésére. Vitathatónak látta, hogy felelőssége a Jszt. rendelkezései alapján vétkességre tekintet nélkül fennáll, álláspontja szerint a Jszt. azért áll ellentétben a jogbiztonság követelményével, mert "... nem megfelelő, nem aggálytalan megfogalmazása, a jogalkotói akarat nem pontos kifejezése eltérő jogszabály-értelmezésre ad lehetőséget."
Az indítvány előterjesztését követően az Országgyűlés elfogadta a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényt (a továbbiakban: Jtv.), amely egyebek közt a háztartási tüzelőolaj kiszolgáltatásának korábbi rendszerétől eltérő, új megoldást vezetett be. A Jtv. 1998. január 1-jén lépett hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a Jszt.-t hatályon kívül helyezte [Jtv. 84. § (7) bekezdés a) pont].
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint - amint erre a 25/1993. (IV. 23.) AB határozat (ABH 1993, 188., 190.) is rámutatott - a testület a már hatályon kívül helyezett, vagy egyébként hatályban nem levő jogszabály alkotmányosságát is megvizsgálja az Abtv. 38. §-a szerinti bírósági előterjesztés, illetőleg az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében, amennyiben az érintett vagy sérelmezett eljárásban a hatályban már nem levő jogszabályi rendelkezést kellene alkalmazni. [39/1994. (VI. 30.) AB határozat ABH 1994, 434., 441.] Az Alkotmánybíróság főszabályként azonban csak hatályos jogszabály tekintetében végez utólagos normakontrollt. (2098/H/1991. AB határozat, ABH 1994, 878-879.; 83/H/1993. AB hat., ABH 1994, 906-907.; 384/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 945.; 416/B/1994. AB hat., ABH 1994, 947-948.)
A jelen esetben az indítványozó a Jtv. hatálybalépését követően benyújtott, ismételt beadványában továbbra is a korábban hatályos Jszt. mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítása tekintetében kérte a döntést, ezért az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett Jszt. rendelkezéseinek utólagos vizsgálata tárgyában az eljárást megszüntette.
Budapest, 1999. május 18.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.