968/B/1995. AB végzés

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló indítványok tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálata tárgyában előterjesztett indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvénynek az 1995. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (4) bekezdés c) pontja, 9. § (5)-(8) bekezdése, 9. § (10) bekezdése, 16. § (5) bekezdése, 17/A § (10) bekezdése, 67. § (1) bekezdés m) pontja, 67. § (2) bekezdése, valamint az 1995...

968/B/1995. AB végzés
a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló indítványok tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálata tárgyában előterjesztett indítvány alapján meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvénynek az 1995. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (4) bekezdés c) pontja, 9. § (5)-(8) bekezdése, 9. § (10) bekezdése, 16. § (5) bekezdése, 17/A § (10) bekezdése, 67. § (1) bekezdés m) pontja, 67. § (2) bekezdése, valamint az 1995. évi LXVIII. törvény 38. § (1)-(3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozó szerint a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló - korábban hatályban volt - 1993. évi LVIII. törvénynek (a továbbiakban: Jtv.) az 1995. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Jtvm.) megállapított több rendelkezése alkotmányellenes. Az indítványozó a vállalkozáshoz való jog (Alkotmány 9. § (2) bek.) sérelmét látja abban, hogy a jövedéki engedély kiadásának feltételeként szabályozott jövedéki biztosíték a vállalkozások tőkeereje szerint differenciál [Jtv. 9. § (4) bek. c) pont, 9. § (5)-(8) bek.], és ezzel elősegíti a monopóliumok kialakulását. Véleménye szerint az ingatlan formájában adott jövedéki biztosíték (Jtv. 9. § (10) bek.) a tulajdonhoz való jogot sérti [Alkotmány 13. § (1) bek.], a jövedéki termékek kis- és nagykereskedelmi értékesítésének elkülönítése [Jtv. 16. § (5) bek.] pedig a versenyszabadság elvével ellentétes. Az indítványozó a szerződési szabadság megsértésének tekinti az import, illetve a kőolajtermékek nagykereskedelme esetére a bankkártyás és készpénzes fizetési mód kizárását [Jtv. 17/A § (10) bek.]. A kereskedelmi mennyiség csekély mértékben való meghatározása álláspontja szerint a tulajdonhoz való jogot, míg a jövedéki termékek eredetének vizsgálata [Jtv. 67. § (1) bek. m) pont, 67. § (2) bek.] az ártatlanság vélelmét sérti [Alkotmány 57. § (2) bek.].
Az indítványozó vitatta a Jtvm. egyes - a Jtv.-be be nem épülő, önállóan alkalmazandó - rendelkezéseinek alkotmányosságát is. A felkészülési idő jogbiztonság követelményébe [Alkotmány 2. § (1) bek.] ütköző rövidsége miatt alkotmányellenesnek tartja a Jtvm. hatályba léptető rendelkezéseit [38. § (1)-(3) bek.]. Véleménye szerint a Jtvm. 38. § (2) bekezdése a szociális biztonsághoz való jogot (Alkotmány 70/E §) is veszélyezteti azáltal, hogy hatására a jövedéki tevékenységet folytató gazdálkodó szervnél dolgozók elveszthetik munkájukat, megélhetésüket.
2. Az indítvány előterjesztését követően a Jtv.-t módosította az 1995. évi LXXXVIII. törvény, melynek hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság megkereste az indítványozót, hogy indítványát fenntartja-e vagy sem, s ha igen, milyen tartalommal. A megkeresésre - a Jtv. újabb módosítását követően - azt a választ adta, hogy a többszöri módosítás alkotmányossági aggályát orvosolta, s az indítványt visszavonta.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 20. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Tekintettel arra, hogy az indítványozó az indítványát visszavonta, az eljárás okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 1999. március 9.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.