adozona.hu
792/B/1997. AB határozat
792/B/1997. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.
Kemenessömjén Község Önkormányzata indítvánn...
792/B/1997. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Kemenessömjén Község Önkormányzata indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványban az önkormányzat azt sérelmezte, hogy Kemenessömjén nem szerepel a Korm.r. mellékletében felsorolt települések között, holott több, fejlettebb környékbeli település bekerült az elmaradott települések jegyzékébe és komoly támogatást kapnak.Az indítványozó önkormányzat álláspontja szerint a települések besorolásánál nem a község valós adatait vették figyelembe. A Központi Statisztikai Hivatal az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta azokat az adatokat, amelyek alapján a besorolások történtek. Ezeknek az adatoknak egy része az 1993. január 1-je előtti időszakra vonatkozott, amikor is Kemenessömjén nem volt önálló község, Keme-nesmihályfával együtt Sömjénmihályfához tartozott. Kemenessömjén községegyesítés megszüntetetésével 1993. január 1-jén vált önálló községgé. A besorolásnál figyelembe vett, 1993. január 1-je előtti időszakra vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivatal Sömjénmihályfa adataiból számította ki úgy, hogy vagy a későbbi adatokból következtetett azokra, vagy úgy, hogy a két község adatait azonosnak vette.
Indítványozó álláspontja szerint a Korm.r. és az alkalmazott besorolási módszer sérti az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdését, mert a valóságos helyzetet figyelmen kívül hagyva valóban rászorult települések maradnak ki a támogatásból.
II.
Az indítvány nem megalapozott.Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően a Kormány 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletével 1998. január 1-jei hatállyal módosította a Korm.r. mellékletét. Kemenessömjén a Korm.r. újonnan megállapított mellékletében sem szerepel.
A Korm.r. melléklete azon települések jegyzékét tartalmazza, amelyeket a Kormány a települések fejlettségi mutatói alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak ítélt, illetve azokat a településeket, amelyeken a munkanélküliség az országos átlagot jelentősen meghaladja. E települések önkormányzatai - más jogszabályok előírásai alapján - más települési önkormányzatokhoz képest kedvezőbb helyzetben vannak a központi költségvetésből származó önkormányzati bevételek, támogatások meghatározása során. Így például a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 4. számú mellékletének 3. pontja más települési önkormányzatoktól eltérően szabályozza ezen települési önkormányzatoknak a személyi jövedelemadóból való részesedését, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat IV. fejezetének 8. pontja és a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 19/1998. (II. 4.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján e települések a településfejlesztés kedvezményezett területeinek minősülnek, és az e településeken megvalósuló fejlesztések a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 31/1998. (II. 25.) Korm. rendelet 5. § d) pontja alapján, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet 3. §-a alapján megkülönböztetett szabályok szerint részesíthetők támogatásban.
A Korm.r. mellékletében szereplő települések tehát az önkormányzati finanszírozás, illetőleg a támogatások tekintetében kedvezőbb helyzetet élveznek, más, a Korm.r. mellékletében nem szereplő települési önkormányzatokhoz képest pozitív megkülönböztetésben részesülnek.
Indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy a Korm.r. Kemenessömjént nem sorolta e kedvezményezett települések közé, megsértette az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdését.
Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
Az Alkotmány e rendelkezése alapján egyes települési önkormányzatoknak nincs alanyi joguk arra, hogy az önkormányzati finanszírozás és az állami támogatások szempontjából más települési önkormányzatokhoz képest kedvezőbb helyzetet élvezzenek.
Az elmaradott települések és térségek finanszírozási, támogatási rendszerének meghatározása az állami területfejlesztési politika része. Az országos területfejlesztési célokat, e célok megvalósítása érdekében a fejlesztendő területeket, a területfejlesztés eszközrendszerét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, és a törvény keretei között az Országgyűlés, illetőleg a Kormány határozza meg.
A Kormány a törvényben, az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) OGY határozatban, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozatban meghatározott területfejlesztési célok, előírások, valamint az állami költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével, az egyes települések gazdasági-társadalmi fejlettségi mutatóinak, az infrastrukturális adatoknak és a munkanélküliek számának alapulvételével dönt a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések köréről.
Az, hogy a Kormány milyen adatok, mutatók és számítási módok alapján határozza meg az elmaradott települések körét, nem alkotmányossági kérdés. Az Alkotmánybíróságnak az alkalmazott mutatók, számítási módok célszerűségének, helyességének megítélésére nincs hatásköre. A Korm.r.-ben meghatározott települési jegyzékkel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság csak annak vizsgálatára jogosult, hogy az nem sérti-e az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogegyenlőség követelményét.
Kialakult gyakorlata szerint az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezi, amely kiterjed az egész jogrendszerre, valamint a természetes és jogi személyekre egyaránt. Az Alkotmánybíróság abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem alapvető jog tekintetében történik, akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett megkülönböztetést azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 69., 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280., 281-282.; 35/1994. (VI. 24.) ABH 1994, 197., 203.]
A Korm.r. mellékletében meghatározott települések körének meghatározása és a hozzá kapcsolódó kedvezőbb finanszírozási és támogatási szabályok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2. § b) pontjában meghatározott, a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánvaló - jelentős különbségek mérséklésére irányuló területfejlesztési cél megvalósítását szolgálja.
Indítványozó az indítványához csatolta a Belügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatását arról, hogy milyen mutatók, adatok és számítási módok alapján történt a Korm.r. mellékletében szereplő községek körének megállapítása.
Ennek alapján megállapítható, hogy a Korm.r. mellékletében foglalt településjegyzék meghatározására kidolgozott és az érintett községekre azonos módon alkalmazott mutatók és számítási mód alapján került sor.
Így a települési jegyzékből kimaradt települések hátrányára önkényes megkülönböztetés nem állapítható meg.
Ezért az Alkotmánybíróság a Korm.r. alkotmányellenességének megállapítása iránt benyújtott indítványt elutasította.
Budapest, 1999. április 27.
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró