adozona.hu
974/B/1997. AB határozat
974/B/1997. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 29. §-a alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 29. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte.
Beadvá...
974/B/1997. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbihatározatot:
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 29. §-a alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 29. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte.Beadványa szerint "az indítvánnyal érintett rendelkezések" az Áfa tv. 15. § (5) bekezdése, 29. §-a, 32. § (2) bekezdése, 48. § (4) bekezdése. E szabályok összevetése és értelmezése alapján azt állítja, hogy "az a tény, hogy az export szolgáltatás mint fogalom, nincs az Áfa tv.-ben egyértelműen meghatározva, sok vitás jogértelmezésre ad alapot, és ezzel sérti az Alkotmány 2. §-át, a jogbiztonság alkotmányos elvét. Ennek oka az, hogy míg a Magyarországon történő gyártás külföldre történő értékesítése "0" kulcsos áfa alá tartozik,
végzett szolgáltatás külföldre történő értékesítése még ai csos exportnak, ha egyébként beletartozik a 15. § (2)- vételekbe, hanem úgy tekintik, hogy a tevékenység nem alá. Itt megint felmerül a 32. § (2) bekezdésének ellen mondás feloldását a 29. § szövegének megváltoztatása történő kiterjesztése jelentené."
Hivatkozik arra is, hogy "az export szolgáltatásnak indokolatlan hátrányos megkülönböztetése sérti az Alk
2. Az Áfa tv. 1. §-a szerint a törvény rendelkezi területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. P tozik a vámszabad és tranzitterület is (területi hatály)
A személyi hatályt a törvény 2. §-a értelmében a tározza meg.
A 3. § szerint a törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni
a) az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint
b) a termékimport után (tárgyi hatály).
A termékértékesítésről a törvény 6-7. §-a szól.
A szolgáltatásnyújtás fogalmát a 8., 9. és 9/A. §-ok határozzák meg.
A termékimportot a 10. § szabályozza.
Az Áfa tv. 11. §-a a termékexportot szabályozza. Az (1) bekezdés szerint termékexport: az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - külföldre kilépteti.
Az Áfa tv. 14. § (1)-(3) bekezdése határozza meg a teljesítés helyét termékértékesítésnél, a 15. § (1)-(6) bekezdése határozza meg a teljesítés helyét szolgáltatásnyújtásnál.
A 15. §-a szerint:
"(1) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.
(2) A meglevő ingatlanhoz, továbbá az annak létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ideértve az ingatlanügynök, -szakértő és az építész tevékenységét is) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg.
(3) A közlekedésnél a teljesítés helyének azt az útvonalat kell tekinteni, melyet a szolgáltatásnyújtás teljesítése során ténylegesen megtesznek.
(4) A teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik:
a) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, továbbá az ezek teljesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásoknál;
b) a közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így különösen: a raktározásnál, a közlekedési eszközök őrzésénél;
c) a termék - kivéve az ingatlant - szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál;
d) a termékhez - kivéve az ingatlant - közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél.
(5) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg:
a) a termék - kivéve az ingatlant - bérbeadásánál;
b) szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedésénél;
c) reklám- és propagandaszolgáltatásoknál;
d) mérnöki, ügyvédi, számviteli és adóügyi szolgáltatásoknál, továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál;
e) adatok és információk feldolgozásánál és közlésénél;
f) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál, kivéve a széfügyletet;
g) személyzet átadásánál, munkaerő kölcsönzésénél;
h) az a)-g) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködésnél (közvetítésnél), ha az más nevében és javára történik."
Az Áfa tv. 29. § szerint:
"A felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka:
a) termékexport,
b) a termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítés,
c) a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén."
Az adólevonási jog tartalmát és mértékét a 32. § (1)-(2) bekezdése szabályozza.
A 32. § (2) bekezdése szerint:
"Az adóalanyt a külföldön teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után is megilleti az adólevonási jog, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben megilletné akkor, ha ugyanazt a termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást belföldön teljesítené."
A 48. § (4) bekezdése értelmében:
"Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha a) a 28. § és 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja az adóév elejétől ... göngyölítetten eléri vagy meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt".
II.
1. Az indítvány megalapozatlan.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
A jogállamiság elvéből nem következik, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti normakollízió kizárt. Az Alkotmánybíróság már a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatban elvi éllel rámutatott arra, hogy "meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes - vagy az értelmezéstől függően ellentétes - törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. ... Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján azonban az Alkotmánybíróságnak sem jogalkotási, sem önálló jogszabályértelmezési eljárásra hatásköre nincs, kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét" (ABH 1991, 175., 176.).
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben sem látott okot arra, hogy eddigi gyakorlatától eltérve az Áfa tv. indítványban hivatkozott számos rendelkezését egymásra vonatkoztatva azokat önállóan értelmezze.
2. Az indítványozó szerint diszkriminatív "az export szolgáltatásnak a termék exporttal szembeni" megkülönböztetése.
Az állam pénzügyi szuverenitásába tartozik annak eldöntése, hogy mit von az adótörvény személyi, tárgyi hatálya alá, illetve egyes tevékenységeket hogyan adóztat, milyen körben állapít meg kedvezményeket. Az Áfa tv. meghatározza tárgyi hatályát és szól a termékexportról is. Rendelkezéseiből következik, hogy a termékexportot olyan, az Áfa tv. hatálya alá tartozó, belföldön teljesített termékértékesítésnek tekinti, amelynél annak a körülménynek van szerepe, hogy a terméket a vámhatóság külföldre kilépteti. A szabályozás körébe tartozó ez a tevékenység alkotmányjogi szempontból nem hasonlítható össze a szolgáltatások exportjával, mert az a törvény értelmében nem minősül belföldön teljesítettnek.
A vizsgált jogalkotói döntésnek számos gazdasági és pénzügypolitikai oka lehet, az Alkotmánybíróság azonban jogszabályok célszerűségének, hatékonyságának és igazságosságának kérdéseit nem vizsgálja (772/B/1990/5. AB határozat, ABH 1991, 519., 522.). A konkrét esetben azt vizsgálta meg az Alkotmánybíróság, vajon jelent-e a kifogásolt szabályozás hátrányos megkülönböztetést azokkal szemben, akik az indítványban említett vállalkozási tevékenységet végeznek.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek közötti, alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon [(21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73., 78.; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146., 162.| 43/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 744., 745.)]. A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, "ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne határozat, 592., 593.).
A vállalkozás mint tevékenységi kör olyan gyűjtőfogalom, amelyen belül szakmánként, tevékenységenként lehetséges eltérő feltételrendszert tartalmazó jogi szabályozás.
A kifogásolt 29. § a törvénynek "az adó mértéke" című VI. fejezetében helyezkedik el. A 29. § az Áfa tv. tárgyi hatályát nem érinti, hanem a tárgyi hatály körében csak az adó mértékét szabályozza, a 28. § (1) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően. Az Áfa tv. 29. §-a nem tartalmaz személyek közötti, hátrányos megkülönböztetést.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1999. szeptember 28.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró