adozona.hu
219/B/1996. AB végzés
219/B/1996. AB végzés
a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdésének a) pontja alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
1. A fenti tárgyban több indítvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyek azonos tartalmuk miatt egyesítésre kerültek. Az indítványozók beadványu...
219/B/1996. AB végzés
a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdésének a) pontja alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
1. A fenti tárgyban több indítvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyek azonos tartalmuk miatt egyesítésre kerültek. Az indítványozók beadványukban azt sérelmezték, hogy az egyes mezőgazdasági beruházást megvalósító adóalanyokat megillető - a tényleges bekerülési költség 20%-ának megfelelő összegű - adókedvezményt a jogalkotó oly módon szüntette meg, hogy az eredetileg nyitva álló határidőt a jogosultak nem használhatták ki, s így sérült a jogállamiság, ezen belül is a jogbiztonság elve.Az indítványok beterjesztését követően az 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (4) bekezdés i) pontja a sérelmezett jogszabályt hatályon kívül helyezte - 1997. január 1-jei hatállyal -, s a beruházási adókedvezményeket a korábbitól eltérő feltételrendszerhez igazítva szabályozta. Időközben e jogszabály is több alkalommal módosításra került.
A beruházási adókedvezményeket az 1996. évi LXXXI. törvény a következőképpen szabályozta:
"21. § (1) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben
a) amelyekben a megelőző adóévhez viszonyítva az exportárbevételét 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékű exportárbevételt ér el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
(2) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben
a) amelyekben a megelőző adóévhez viszonyítva az árbevételét 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
(3) A kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adónak a (4) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben (övezetben) 1995. december 31-ét követően megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett
a) termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben export vagy KSH besorolási rend alapján mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva
aa) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább 1 százalékkal növeli,
ab) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyező összeggel növeli,
b) kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóévben.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás üzemeltetési helye szerinti, a beruházás megkezdésekor kiemelt térségnek, vállalkozási övezetnek minősülő térségben (övezetben) folytatott termék-előállító és kereskedelmi szálláshely szolgáltató tevékenységből származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.
(6) Nem élhet az (1)-(5) bekezdésben meghatározott adókedvezménnyel az az adózó, amelynek a Kormány a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét engedélyezte, kivéve, ha ez utóbbi jogáról az adóhatóságnak 1997. március 31-ig írásban tett bejelentéssel lemondott."
2. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll esetében csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatát végzi el. Hatályon kívül helyezett adóügyi jogszabály esetében is a vizsgálat lefolytatására általában csak alkotmányjogi panasz, illetve folyamatban lévő bírósági eljárás keretében történt felterjesztés alapján van lehetőség [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 76., 1278/B/1990. AB végzés, ABH 1994, 868., 1472/B/1996. AB végzés, ABH 1997, 953., 675/B/1993. AB végzés ABK 1999. január, 15.].
Fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette. Döntése kialakításakor az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1., 37., 40. §-a, valamint 42. § (1) bekezdésére figyelemmel járt el.
Budapest, 1999. január 25.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró