adozona.hu
3125/2014. (IV. 24.) AB végzés
3125/2014. (IV. 24.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.I.10.373/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Egy felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: indítványozó) 2013. augusztus 29-én alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria...
3125/2014. (IV. 24.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.I.10.373/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.Indokolás
[1] 1. Egy felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: indítványozó) 2013. augusztus 29-én alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria Mfv.I.10.373/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.[2] Az alapügyben az indítványozó és a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személy között keletkezett munkaügyi jogvita. 2008-ban a közalkalmazott jelentkezést adott be a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori képzésére, s ennek során egy hamis nyelvvizsga bizonyítványt használt fel abból a célból, hogy a doktori képzésre felvételt nyerjen. Ezért az indítványozó fegyelmi eljárást indított - a közokirat hitelességébe vetett közbizalmat sértő magatartás miatt - a közalkalmazott ellen. (Időközben büntetőeljárás is indult vele szemben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletében pénzbüntetést szabott ki a fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló magatartása miatt.) A fegyelmi tanács 2009-ben hozott fegyelmi határozatában a közalkalmazottal szemben elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki.
[3] Az elbocsátott közalkalmazott a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte, elsődlegesen eljárási jogsértésekre hivatkozva. Az első fokon eljáró bíróság 29.M.3367/2009/15. számú ítéletével a keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes (indítványozó) nem követett el a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést.
[4] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes közalkalmazott fellebbezést terjesztett elő. Fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását a tényállás részben hiányos, részben pedig téves megállapítása miatt. A másodfokon eljáró FőVárosi Törvényszék 55.Mf.634.486/2011/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[5] Ezt követően a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria Mfv.I.10.373/2012/6. számú ítéletében hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezte, s a felperest eredeti munkakörébe visszahelyezte.
[6] A Kúria ítéletével szemben az alperes terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Arra hivatkozott, hogy a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdését. Az indítványozó szerint a Kúria nem lett volna jogosult az elmarasztaló ítélet megváltoztatására, erre az eljáró bíróságok által megállapított tényállás és annak eltérő értelmezése önmagában nem jogosította volna fel. Szerinte a "Kúria figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az elkövetett kötelezettségszegés tárgyi súlya önmagában olyan volt, ami - függetlenül a fegyelmi tanács egyes tagjainak esetleges elfogultságától - az elbocsátás fegyelmi büntetéssel arányban állt".
[7] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként, az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételei fennállását vizsgálta meg.
[8] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a Kúria számára jogsérelmet okozó ítélete ellen nyújtotta be, amellyel szemben nem volt további jogorvoslatnak helye.
[9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az indítványozó a Kúria ítéletét jogi képviselője útján 2013. április 26-án vette kézhez. Az alkotmányjogi panasz 2013. június 24-én érkezett az Alkotmánybíróságra. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére tehát a törvényes határidőn belül került sor.
[10] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.
[11] Az indítványozó megjelölte ugyan az Abtv. 27. §-át, melyre alapozva nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, valamint kifejezett kérelmet terjesztett elő a sérelmezett bírósági döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozóan.
[12] Az indítványozó azonban az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmére hivatkozott. Az Alaptörvény felhívott rendelkezése szerint: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni."
[13] Az Alkotmánybíróság korábban már rámutatott arra, hogy az Alaptörvény e rendelkezése a hatósági, s nem a bírósági eljárásokra vonatkozik (3181/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [40]; 3193/2013. (X. 22.) AB végzés; Indokolás [14]). Az Alkotmánybíróság azt is megállapította már, hogy bírósági hatáskörbe tartozó eljárás során az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését érintő jogsérelme az indítványozónak elvileg sem keletkezhet (3181/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [40]).
[14] Az előbbiekre figyelemmel a jelen indítvány alapján megállapítható, hogy az indítványozó által hivatkozott alaptörvényi rendelkezés és a kifogásolt bírósági ítélet közötti összefüggés hiányzik. A panasz így nem bírálható el érdemben, hiszen érdemét tekintve nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a támadott bírói döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A beadvány ezért nem tekinthető az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő indítványnak.
[15] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontjára - visszautasította.
Budapest, 2014. április 15.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1310/2013.