766/B/2000. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 116/2000. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó a Mag...

766/B/2000. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 116/2000. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 11672000. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Értelmezése szerint a Rendelet kifogásolt rendelkezése hatályon kívül helyezte a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Belgrádban 1978. március 29. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 8. törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: Tvr.). Ebben az indítványozó az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmét látta, miszerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. Hivatkozott még az indítványozó a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1) és (2) bekezdésének megsértésére, mivel kormányrendelet törvényerejű rendeletet nem módosíthat és nem helyezhet hatályon kívül.
Az Alkotmánybíróság felkérte az igazságügy-minisztert az indítvánnyal kapcsolatos álláspontja kifejtésére.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
"35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni."
2. A Jat. indítvánnyal érintett rendelkezése:
"1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:
a) az Országgyűlés törvényt,
b)
c) a Kormány rendeletet,
d) a miniszterelnök és Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,
e)
f) az önkormányzat rendeletet.
(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
3. A Rendelet vizsgált rendelkezése:
"3. § (2) A Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg, 2000. április 29-én a Szerződő Felek vonatkozásában hatályát veszíti a Magyar Köztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság Kormánya között a Vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról 1978. március 29-én, Belgrádban aláírt, és az 1979. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Egyezmény."
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. A 20/1994. (IV. 16.) AB határozatában az Alkotmánybíróság rögzítette a törvényerejű rendeleteknek a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyével kapcsolatos álláspontját. Eszerint: "Törvényerejű rendelet nevű jogforrás ma már nem bocsátható ki. A hatályos törvényerejű rendeleteket csak törvénnyel lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni. A hatályos törvényerejű rendeletek az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alkalmazásában törvénynek minősülnek." (ABH 1994. 106., 112.)
A fentiek alapján a törvényerejű rendeletek a jogforrási hierarchiában a kormányrendeleteknél magasabb szintű jogszabálynak minősülnek, és így kormányrendelet törvényerejű rendeletet nem módosíthat és nem helyezhet hatályon kívül.
2. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a Rendelet 3. § (2) bekezdése tartalmát tekintve csupán megismétli a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás 21. Cikk 3. bekezdését, vagyis hogy a Megállapodás hatálybalépésével a Belgrádban, 1978. március 29-én aláírt, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti, a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény a szerződő felek vonatkozásában hatályát veszti.
A Horvát Köztársaság a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén kialakult új független állam. A nemzetközi jog lehetővé teszi a függetlenné vált állam számára, hogy ne vállalja át jogelődje nemzetközi szerződéses kötelezettségét. A vámegyezmény esetében a Horvát Köztársaság mint jogutód állam Kormánya és a másik szerződő fél, a Magyar Köztársaság Kormánya úgy döntöttek, hogy az azonos tárgyú vámegyezmény megkötésével egyidejűleg a jogelőddel - a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormányával - kötött régi vámegyezmény hatályát nem tartják fenn.
A Rendelet 3. § (2) bekezdése nem tesz mást mint rögzíti azt a tényt, hogy az új nemzetközi szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a szerződő felek vonatkozásában hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és a jogelőd állam kormánya között megkötött nemzetközi szerződés. Ezen túlmenően pontosan meghatározza a korábbi kormányközi megállapodás hatályvesztésének dátumát, valamint megnevezi a Tvr.-t, mint a relatív hatályát vesztő nemzetközi szerződést kihirdető belső jogszabályt.
A Rendelet azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely a Tvr.-t formálisan is hatályon kívül helyezte volna. A Tvr. ma is hatályban van.
Fentiekre tekintettel az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének sérelme fel sem merülhet, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. július 2.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.