adozona.hu
537/E/1999. AB végzés
537/E/1999. AB végzés
a köztisztviselők jogállásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló indítványok tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/A. § (...
537/E/1999. AB végzés
a köztisztviselők jogállásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló indítványok tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következőAz Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/A. § (1) és (2) bekezdései, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Kormány alkotmánysértő mulasztásának megállapítására indult alkotmánybírósági eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
1. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/A. § (1) és (2) bekezdései, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványozók a Ktv. és Kjt. azon rendelkezéseit támadták, amelyek szerint a köztisztviselő, illetve közalkalmazott az illetményét nem veheti fel a munkahelyén, ahhoz csak postai úton vagy banki átutalással juthat hozzá. Az indítványokat az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el.Az indítványozók az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, a 8. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a 70/A. § és 70/B. §-ára hivatkozással kérték a támadott rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát. Sérelmezték, hogy a Kormány nem tett eleget az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének, nem alkotott ugyanis rendeletet az illetmény banki átutalásával felmerülő többletköltségek munkáltatókra való áthárításáról.
2. Az Alkotmánybíróság az 1196/B/1997. AB határozatában már vizsgálta az indítványozók által támadott rendelkezések alkotmányosságát, elutasította az indítványokat és megállapította, hogy a Ktv. 49/A. §-a és a Kjt. 79/A. §-a nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és nem ütközik az Alkotmány 70/B. §-ába. (ABH 1998. 806., 808-809.)
A jelen indítványok és a hivatkozott döntés tartalmi összefüggése miatt az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az indítványok utólagos normakontrollt kezdeményező részükben ítélt dologra vonatkoznak-e.
Minthogy az Alkotmánybíróság a Ktv. és a Kjt. hivatkozott rendelkezései alkotmányosságát már vizsgálta, és az előterjesztett indítványok éppen az akkor vizsgált alkotmányos összefüggések újbóli vizsgálatát kérik, az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványok ítélt dologra irányulnak, ezért a támadott rendelkezések utólagos alkotmányossági vizsgálatára vonatkozó eljárást megszünteti.
3. Külön vizsgálta az Alkotmánybíróság az indítványok mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre vonatkozó részeit is.
Az indítványozók álláspontja szerint "az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakkal ellentétes, hogy a végrehajtó hatalom ahelyett, hogy eleget tenne az adott törvény végrehajtásához nélkülözhetetlen rendeletalkotási kötelezettségének, az állampolgárok széles körét arra kényszeríti, hogy a bíróság előtt szerezzenek érvényt egyébként jogos - törvényben biztosított - jogaiknak."
Az Alkotmánybíróság az 1196/B/1997. AB határozatában már vizsgálta, hogy alkotmánysértő mulasztás valósul-e meg azáltal, hogy külön jogszabály nem rendelkezik az illetmény banki átutalásával felmerülő többletköltségek rendezéséről. Ennek során megállapította, hogy a "vizsgált jogszabályi rendelkezések helyes értelméből következik, hogy a munkáltatóra az a kötelezettség hárul, hogy a munkavállaló által választott lehetséges mód alkalmazásánál viselje a teljesítéssel okozati összefüggésben lévő, azzal szükségképpen járó költségeket. A többletköltség-mentesítés tehát törvényi kötelezettség, bírói úton kikényszeríthető. (...) Érvényre jutásához - az alkotmányos jogvédelem tekintetében - további jogalkotási tevékenység kényszerűen nem szükséges." (ABH 1998. 806 810-811.)
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozók kérelmükben nem jelöltek meg olyan új, alkotmányosan értékelhető tényt vagy körülményt, amelynek eredményeképpen az Alkotmánybíróság indokoltnak látta volna, hogy eltérjen a korábbi döntésében foglaltaktól.
Minthogy az Alkotmánybíróság az 1196/B/1997. AB határozatában megállapította, hogy nincs alkotmánysértő jogalkotói mulasztás a közalkalmazotti és köztisztviselői illetmények banki átutalásával felmerülő többletköltségek rendezésével kapcsolatban, a testület a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításával kapcsolatos eljárást megszünteti.
Budapest, 2001. március 5.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró