adozona.hu
687/B/2006. AB határozat
687/B/2006. AB határozat
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 74. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Sérelmesnek tar...
687/B/2006. AB határozat
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
1. Az indítványozó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 74. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Sérelmesnek tartja, hogy az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolására engedéllyel rendelkező társaságok nem kötelesek az eljárás megindításakor - az egyébként más személyek számára előírt - illetéket leróni, ami kedvezőbb feltételeket teremt számukra: megkönnyíti a bírósági eljárás megindítását és csökkenti annak előzetesen befektetendő költségeit. Álláspontja szerint a társaságok részére biztosított egyedi illetékfizetési mód sérti a bíróság előtti egyenlőség [Alkotmány 57. § (1) bekezdés], és az arányos közteherviselés (Alkotmány 70/I. §) követelményét. Ebből az indítványozó szerint a PM tájékoztatók további alkalmazásának kizárása következne.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően a vitatott szabály módosult. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) bekezdés c) pontja szerint az Itv. 74. § (4) bekezdésében az "illetékhivatal" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság" szöveg került, míg a 167. § (5) bekezdés n) pontja alapján a "pénzügyminiszter" szövegrész helyébe az "adópolitikáért felelős miniszter" elnevezés került. Tartalmilag a vitatott szabály nem változott, ezért az Alkotmánybíróság vizsgálatát a hatályos rendelkezés tekintetében folytatja le.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvány által érintett rendelkezései:"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, (...) . "
"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. "
2. Az Itv. indítvány által érintett rendelkezése: "74. § (4) Az adópolitikáért felelős miniszter - kérelemre - az általános szabályoktól eltérően a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c) pont], amely évente legalább 1000 olyan bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményez, amelyben a fizetendő illeték összege nem haladja meg a 10 000 forintot. A kérelem előterjesztéséért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet az utólagos elszámolás körébe tartozó ügyekben mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól és azt utólagos elszámolás alapján félévente a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság számlájára fizeti meg. Az engedélyt az adópolitikáért felelős miniszter "Tájékoztató"-ban teszi közzé a Pénzügyi Közlönyben. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az indítványozó a vitatott szabályt az Alkotmány 70/I. §-ába ütközőnek tartja.
Az illetékek alkotmányossági megítélésének kérdésével az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában foglalkozott. A 17/2005. (TV. 28.) AB határozat az illetékfizetési kötelezettség és az Alkotmány 70/I. § összefüggésére vonatkozó korábbi alkotmánybírósági megállapításokat a következőképpen összegezte: "Az illetékfizetési kötelezettség előírásának alkotmányos alapját az Alkotmány 70/I. §-a teremti meg. (...) Az illetékfizetési kötelezettség az egyén számára a közteherviselés része, amely közjövedelmet, az állami funkciók teljesítésének anyagi fedezeteként állami bevételt biztosít. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította: az Alkotmány 70/I. §-a nem rendelkezik arról, hogy az állam milyen jogcímen írhat elő fizetési kötelezettséget; ezért a törvényalkotó nagy szabadsággal rendelkezik a tekintetben, hogy a közteherviselési kötelezettség kiindulópontjaként milyen gazdasági forrást választ és ennek alapján mit jelöl ki a közteher tárgyának. A 70/I. §-ból csak az következik, hogy a közterhekhez való hozzájárulást arányosan, a jövedelem és a vagyon mértékéhez viszonyítva lehet megállapítani. Az arányosság általános követelménye, az arányos közteherviselés elve azonban nem zárja ki, hogy a jogalkotó adott esetben az illeték mértékét tételesen, egy összegben határozza meg. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.; 666/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 735, 737.; 821/B/1990. AB határozat, ABH 1994, 481, 487.; 620/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 539, 540-541.; 44/1997. (IX. 19.) AB határozat, ABH 1997, 304, 306-307.; 522/D/1992. AB határozat, ABH 2001, 755, 758. ]
Mivel a jogalkotónak a közbefizetések szabályozásában meglehetősen tág a mérlegelési lehetősége, így széles körű szabadsága van az illetékeket előírni, az illeték tárgyát, alapját és mértékét megállapítani. Az Alkotmánybíróság nem jogosult a jogalkotói mérlegelés, és ennek megfelelően a törvényi szabályozás pénzügyi, jogi, gazdaságpolitikai alapjainak célszerűségi szempontú felülvizsgálatára; hatáskörébe kizárólag annak ellenőrzése tartozik, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével. A jogalkotás szabadságának határait természetesen ezen a területen is megszabják az alkotmányos alapjogokból adódó korlátok. (574/B/1996. AB határozat, ABH 1996, 628, 629.; 1106/B/1997. AB határozat, ABH 2003, 1018, 1021.) " (ABH 2005, 175, 183-184.)
A bírósági eljárási illeték közteher, amelynek alkotmányos alapját az Alkotmány 70/I. §-a teremti meg. Az Itv. 74. § (4) bekezdése a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetéséről rendelkezik. Ez a szabály nem arról szól, hogy az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek e szabály alapján mentesülnének a bírósági eljárási illeték megfizetése alól. A vitatott rendelkezés alapján azok a gazdálkodó szervek, amelyek az általuk végzett tevékenységgel, szolgáltatással összefüggésben nagy számú és kis összegű követelést érvényesítenek bírósági eljárásban az eljárások illetékét utólagos elszámolás keretében fizetik meg. Ez a szabály nem tekinthető a közteherviselés alóli mentességi szabálynak, így annak alkotmányellenessége az Alkotmány 70/I. §-a alapján nem állapítható meg.
2. Az indítványozó szerint az Itv. 74. § (4) bekezdése sérti a bíróság előtti egyenlőség elvét is, mert az engedéllyel rendelkező társaságoknak az eljárás megindításakor nem kell az eljárási illetéket megfizetni.
A bíróság előtti egyenlőség elvét az Alkotmánybíróság számos határozatban értelmezte. A 18/B/1994. AB határozatában kimondta, hogy [ez] a szabály a bírói útra tartozó ügyek tekintetében eljárási alapelvet fogalmaz meg. A bíróság előtti egyenlőség elve a személyek általános jogegyenlőségének a bírósági eljárásra való vonatkoztatása (ABH 1998, 570, 572.) . Az 53/1992. (X. 29.) AB határozat rögzítette: A bíróság előtti egyenlőség alkotmányos elve megköveteli, hogy a bíróság igénybevételének állami szervek és más személyek tekintetében egyenlő lehetőségei és korlátai legyenek. Pozitív megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a bíróság igénybevételére vonatkozó alkotmányos jog - a jogviszonyok tartalmi és tárgyi azonossága esetén - egyforma súllyal érvényes a (...) jogviszonyok bármely alanyára. (...) Az Alkotmánybíróság következetes álláspontja szerint, az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt bíróság előtti egyenlőség elve a tisztességes eljárás követelményének olyan garanciáját jelenti, amelynek alapján jogaik érvényesítése során nem tehető különbség a jogalanyok között (ABH 1992, 261, 264.) . A 44/1991. (VIII. 28.) AB határozat azt emelte ki, hogy a bíróság előtti egyenlőség kívánalma magában foglalja a "törvény elé jutás" egyenlő feltételeit és a bizonyítás mindenki számára azonos módját (ABH 1991, 428, 432.) .
Az Alkotmánybíróság szerint a vitatott szabály a bíróság előtti egyenlőség így felfogott elvét nem sérti, ugyanis nem korlátozza a peres felek bírósághoz fordulását, sem perbeli jogi helyzetét. A vitatott szabály az eljárási illeték megfizetésének módjáról rendelkezik. Az Itv. 74. § (4) bekezdése azoknak a gazdálkodó szervezeteknek biztosít az illeték megfizetésére kedvezményes lehetőséget, amelyek az általuk végzett szolgáltatások jellegéből fakadóan nagy számú, kis összegű követeléseiket rendszeresen és folyamatosan bíróság előtt érvényesítik. Ez a szabály valójában a bírósági eljárási illeték megfizetésének és behajtásának egyszerűsítését szolgálja.
Az Alkotmánybíróság a polgári eljárásjogi szabályok alkotmányosságának vizsgálatakor kifejtette, hogy a perköltség fogalmának és feltételeinek meghatározásánál a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg. A bírósági eljárási illeték pedig a perköltség része (1518/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 570, 571.) . Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy a perköltség szabályozása akkor hozható az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével kapcsolatba, ha valamelyik személyi kör számára a bírói út igénybevétele a költségviselési szabályok miatt lehetetlenné válik (181/B1993. AB határozat, ABH 1999, 588, 589.; 1074/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 452, 454.; 574/B/1996. AB határozat, ABH 1996, 628, 629.; 539/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 734, 735.; 1106/B/1997. AB határozat, ABH 2003, 1018, 1023.) . A vitatott szabály alkalmazása nem jár egyik fél számára sem a bírósági út igénybevételének ellehetetlenülésével, csak az egyik félnek könnyíti meg technikailag az illeték elszámolását, de a fizetendő illeték mértéke azonos.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Itv. 74. § (4) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján sem állapította meg, és az indítvány e vonatkozásban is elutasította.
Budapest, 2007. július 3.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró