adozona.hu
41/E/2004. AB határozat
41/E/2004. AB határozat
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjával és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjával és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Vám- és Pénzügyőrség Közép-dunántúli Regionális Parancsnoksága és ...
41/E/2004. AB határozat
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjával és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjával és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a Vám- és Pénzügyőrség Közép-dunántúli Regionális Parancsnoksága és a Veszprémi Vámhivatal gyakorlatának felülvizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy "a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnoksága és a Veszprémi Vámhivatal a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére vonatkozó eljárásokban a döntései meghozatalánál figyelmen kívül hagyja az 1949. évi XX. törvény 8. § (2) bekezdésében megfogalmazottakat, és döntéseit olyan, saját belső szabályainak alkalmazásával hozza meg, melyek a gazdálkodás esélyegyenlőségét rontják, és az állampolgároktól alapvető jogokat vonnak el". Az indítványozó sérelmezte, hogy konkrét ügyében gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését a Vámhivatal - az Alkotmány 8. § (2) bekezdését figyelmen kívül hagyva - jogosulatlannak minősítette, mert a bevalláshoz benyújtott, az indítványozó álláspontja szerint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Áfa tv.) megfelelő tartalmú számla nem valós gazdasági eseményen alapult; ezen, "belső szabályokon" alapuló eljárás következtében sérült az Áfa tv. szerint felhasznált és igazolt jövedéki adó visszaigényléséhez fűződő alapvető joga. Az Alkotmánybíróság főtitkárának előkészítő eljárását követően az indítványozó beadványát pontosította, a Vámhatóságnak az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdését sértő gyakorlata felülvizsgálatára irányuló indítványát fenntartotta. Az alkotmányellenesség körében hivatkozott arra is, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, illetve a "vonatkozó" adó- és egyéb jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a gazdasági műveletekről, eseményekről kiállított bizonylatokat, az azokon feltüntetett adatokat milyen sorrendben kell kiállítani, nem tartalmaznak azonban tiltást sem a hiányosan kiállított adatok utólagos pótlására, sem arra, hogy a pótlást ki és mikor végezheti el. Álláspontja szerint a törvényi szabályozás hiánya az állampolgárok alapvető jogainak, a törvény előtti egyenlőség jogának megsértéséhez vezet, mert lehetővé teszi, hogy a jogalkalmazó szervek törvényhozásra tartozó kérdéseket saját belső utasításaikban rendezzék. Az indítványozó kérte ezért annak kimondását, hogy az Áfa tv. -nek "a számla fogalmát és tartalmát meghatározó rendelkezése hiányos, mert nem rendelkezik arról, ki és milyen formában pótolhatja a számla hiányzó adatait, illetve azt is, hogy a Vámhivatal az alaptörvénnyel ellentétesen jár el, amikor belső utasításokkal szabályozza azokat az eseményeket, amelyeket az Alkotmány szerint csak törvény szabályozhatna".II.
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. "
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. "
Az Áfa tv. hivatkozott rendelkezése:
"13. § (1) E törvény alkalmazásában
(...)
16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a számla sorszáma,
b) a számla kibocsátásának kelte,
c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett;
e) Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma;
f) a teljesítés időpontja, amennyiben az eltér a számlakibocsátás időpontjától,
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
i) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül számított egységára,
j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,
k) a felszámított adó százalékos mértéke,
l) az áthárított adó összege összesen,
m) a számla végösszege,
n)
o) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
p) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma;
q) a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás; "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, fennáll-e az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt, a bíróság előtti egyenlőséghez való alapvető jog sérelme az indítványozó által hivatkozott azon ok miatt, hogy a törvényhozó az Áfa tv. -ben, illetve más törvényben nem szabályozta azt a kérdést, mely jogalanyok, milyen módon jogosultak, illetve kötelesek az Áfa tv. alkalmazásában számlának minősülő bizonylat hiányos volta esetén a hiányzó adatok pótlására.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet - a jogi szabályozás iránti igény -annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86. ]. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg továbbá az Alkotmánybíróság akkor is, ha alapjog, alkotmányos elv érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232. ].
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205. ], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V 8.) AB határozat, ABH 1998 132, 138. ]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57. ].
A törvény előtti egyenlőség alapelvét az Alkotmány 57. § (1) bekezdése tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a 26/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmány 57. §-ának értelmezése során megállapította, hogy "[a]z Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdései a jogok és kötelezettségek érvényesítésére és elbírálására, továbbá az ezzel összefüggő jogorvoslatra, tehát a jogalkalmazási folyamatra, nem pedig az alanyi jogokat és jogi kötelezettségeket keletkeztető jogalkotási folyamatra vonatkoznak" [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 147. ]. Az Alkotmánybíróság kimondta továbbá, hogy a jogalkalmazás során általános érvényű elv az Alkotmány 57. §-ában deklarált törvény előtti egyenlőség, amely a személyek általános jogegyenlőségének a bírósági eljárásra való vonatkoztatása (18/B/1994. AB határozat, ABH 1998, 570, 572.) . "[A]z Alkotmány 57. § (1) bekezdése a törvény előtti egyenlőséget jogérvényesítési szempontból deklarálja, tehát valójában eljárásjogi garancia arra, hogy a jogainak érvényesítése tekintetében a bíróság (törvény) előtt mindenki egyenlő eséllyel rendelkezik" (191/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 629, 631.) .
A fentiekből következően az Alkotmány 57. § (1) bekezdéséből származó, a törvény előtti egyenlőséghez való alapvető jog érvényesülésének biztosítására vonatkozó követelményekkel nem áll összefüggésben az Áfa tv. alkalmazásában számlának minősülő bizonylatok adatainak pótlására vonatkozó szabályozási kötelezettség. Az érdemi összefüggés hiánya az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716, 717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 38/2000. (X. 31.) AB határozat, ABH 2000, 303, 311. ], ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány 57. § (1) bekezdés sérelmét eredményező mulasztás megállapítására irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványozó a fentieken túl az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdései sérelmét is állította. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére, az érvényesülésükhöz szükséges feltételek biztosítására vonatkozó állami kötelezettséget, a (2) bekezdés az alapjogi jogalkotás alkotmányos követelményeit, így az alapjogok és kötelezettségek törvényi szintű szabályozásának követelményét és az alapjog-korlátozás alkotmányosságának mércéjét határozza meg. Önmagában, más alapvető jog vagy kötelezettség értelmezésének közbejötte nélkül nem mutatható ki érdemi összefüggés az Áfa tv. alkalmazásában számlának minősülő bizonylatok adatainak pótlása és az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdése között. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt e részben is elutasította.
3. Az indítványozó a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére vonatkozó, - az indítványban konkrétan meg nem jelölt utasításokon, illetve "belső szabályokon" alapuló - jogalkalmazói gyakorlat alkotmányellenességének megállapítását is kezdeményezte. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 1. §-a, illetőleg az Alkotmánybíróságra vonatkozó más törvények alapján nincs hatásköre a jogszabályok végrehajtása során kialakult gyakorlat felülvizsgálatára, ezért ezt az indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2007. július 3.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró