adozona.hu
764/B/2002. AB határozat
764/B/2002. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről szóló 28/2006. (XI. 9.)...
764/B/2002. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről szóló 28/2006. (XI. 9.) IRM-ÖTM együttes rendelet 19. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a szolgálati viszonyban állók nyugellátásának eljárási rendjérőlszóló 25/1997. (III. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: Bmr.) 18. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés azért ellentétes a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 192. §-ában foglaltakkal, mert - a törvényi előírással szemben - illetményt nyugdíjnak minősít. Az indítványozó kifejtette, hogy a rendeletben szabályozott két havi illetmény nem lehet nyugellátás, mert arra teljesen más szabályok vonatkoznak.
2. Az indítványozó - az Alkotmánybíróság felhívására - indítványát kiegészítve megjelölte az alkotmányellenesség alapjául szolgáló alkotmányi rendelkezéseket. Álláspontja szerint a Bmr. támadott rendelkezése sérti a jogbiztonságot, vagyis ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, valamint a 7. § (2) bekezdésével és a 8. § (2) bekezdésével. Az ügyvéd indítványozó hivatkozott továbbá - a törvény címének feltüntetése nélkül - az 1997. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésének sérelmére is. Ezen túlmenően utalt a jogalkalmazásban mutatkozó jogértelmezési bizonytalanságokra és ellentmondásokra is.
3. Az indítvány benyújtását követően a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről szóló 58/2005. (XII. 9.) BM rendelet (a továbbiakban: új Bmr.) 20. § (2) bekezdése - 2005. december 17. napjával - hatályon kívül helyezte a Bmr. -t. Ezt követően az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről szóló 28/2006. (XI. 9.) IRM-ÖTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 20. § (3) bekezdése - 2006. november 14. napjával - hatályon kívül helyezte az új Bmr. -t.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt rendelkezés tartalmilag megegyezik a hatályos R. 19. § (1) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a támadott norma helyébe lépő hasonló tartalmú szabályozás az indítványban megjelölt szempontok alapján vizsgálandó. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.; 822/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861, 862.] A tartalmi azonosságra tekintettel a jelen ügyben az Alkotmánybíróság az R. 19. § (1) bekezdésének érdemi vizsgálatát végezte el.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "
"7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. "
"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. "
2. Az R. vizsgált rendelkezése:
"19. § (1) A Hszt. 192. §-a szerinti kéthavi illetmény nyugellátásnak minősül. Amennyiben a kéthavi nyugdíjat helyettesítő illetmény egy hónapra eső része kevesebb a megállapított nyugellátás összegénél, úgy annak kéthavi különbözetét a munkáltató utólag köteles a jogosultnak kifizetni. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság az indítványnak megfelelően elsőként azt vizsgálta, hogy az R. 19. § (1) bekezdésének a Hszt. -vel való ellentéte, illetőleg a támadott rendelkezés nem egyértelmű tartalma (normavilágosság) miatt sérül-e a jogbiztonság követelménye.
A normavilágossággal kapcsolatban az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy "[...] a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság - amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme - megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon. " [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]
A jelen eljárásban vizsgált rendelkezés tartalmáról egyértelműen megállapítható, hogy kedvezményt nyújt az érintetteknek: rövid, átmeneti időre (két hónapra) a megállapított nyugdíjhoz képest magasabb összegű (de legalábbis azt mindenképpen elérő) ellátást biztosít. A Hszt. -vel való - az indítványozó által felhozott - ellentét nem áll fenn, mert az ellátás jellege a Hszt. szerint is nyugdíj, hiszen az erről rendelkező 192. § (a 191. §-szal együtt) "A nyugellátás megállapítása" címet viseli.
Mindezekből következően a jogbiztonság követelménye nem sérül, s ezért az R. 19. § (1) bekezdésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe való ütközését az Alkotmánybíróság nem állapította meg.
2. Az indítványozó másik két alkotmányi rendelkezést is felhívott. Ezek közül az Alkotmány 7. § (2) bekezdése a jogalkotás rendjére vonatkozik, míg a 8. § (2) bekezdése az alapjogok lényeges tartalmának korlátozhatatlanságát deklarálja. A vizsgált rendelkezés kedvezményt állapít meg, tehát jogkorlátozás és ezen belül is különösen alapjog-korlátozás a norma tartalmával kapcsolatban nem merülhet fel. A jogalkotás rendjével összefüggésben az indítvány mindösszesen annyit tartalmaz, hogy a rendelet - a törvény szabályozásával ellentétesen - nem minősíthette volna nyugdíjnak az ellátást. Erről az Alkotmánybíróság az 1. pont alatt - a jogbiztonsággal összefüggésben - kifejtette álláspontját, amit idevonatkozóan is irányadónak tekint.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 19. § (1) bekezdése nem ellentétes sem az Alkotmány 7. § (2) bekezdésével, sem pedig a 8. § (2) bekezdésével.
3. Az indítványozó végezetül az 1997. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésének sérelmét is állította. A cím nélkül számszerűen hivatkozott törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szól, s mint ilyen nem hozható összefüggésbe a szolgálati viszonyban állók nyugellátásával.
4. Az előző pontokban kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az R. 19. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2007. június 25.
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró