PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ 2007/8.)

az adózási kedvezmények igénybevételére jogosultságról a nyilvántartott adótartozás függvényében

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 4. pontja generális jelleggel az anyagi adójogszabályokra kiterjedően meghatározza az adótartozás fogalmát, amely szerint adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakba...

PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ 2007/8.)
az adózási kedvezmények igénybevételére jogosultságról a nyilvántartott adótartozás függvényében
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 4. pontja generális jelleggel az anyagi adójogszabályokra kiterjedően meghatározza az adótartozás fogalmát, amely szerint adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) előírásai az állami adóhatóságnál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást jelölik meg egyértelműen az adótartozás vizsgálatánál, ezért a vámhatóságnál és az illetékhivataloknál 2006. december 31. napján nyilvántartott tartozásokat nem kell vizsgálni.
Az adóhatóság az adószámlát adónemenként vezeti és az elszámolás is külön-külön történik, ezért az egyik adónemben, például társasági adónemben keletkezett túlfizetés nem befolyásolja a más adónemen, például általános forgalmi adóban fennálló adótartozást. A túlfizetés és az adótartozás egymással szembeni automatikus el nem számolhatóságát az Art. 43. § (5) bekezdése is megerősíti, amely szerint a törvényi szabályok külön rendelkeznek arról, hogy a túlfizetést mely esetekben lehet az adótartozással szemben elszámolni. Ezek szerint, ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.
A hivatkozott jogszabályi előírások alapján, ha az önkormányzati adóhatóságnál vagy az állami adóhatóságnál vezetett adószámlákon adótartozás áll fenn 2006. december 31. napján, az Szja tv.-ben, illetőleg a Tao. tv.-ben található kedvezmények az adózót nem illetik meg.
Ez alól az alábbi esetek minősülnek kivételnek:
a) Az adózó az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásra az eredeti esedékesség időpontja előtt vagy után, de 2006. december 31. napjáig fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztett elő és azt az adóhatóság engedélyezte, függetlenül attól, hogy a határozat 2006. december 31-ét követően emelkedett jogerőre. Az Art. 120. § (1) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis a fizetési könnyítés iránti hatósági eljárás a törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére is irányul. Ez esetben az esedékesség a fizetési könnyítést engedélyező határozatban foglaltaknak megfelelően megváltozik és az adóhatóságnál nyilvántartott adó nem minősül lejárt esedékességűnek, így az adózó az Szja tv.-ben, illetőleg a Tao. tv.-ben található kedvezményeket jogszerűen érvényesítheti.
Amennyiben az adózó 2006. december 31. napja után terjeszti elő fizetés könnyítés iránti kérelmét, a kedvezmények érvényesítésére az adózónak nincs jogszerű lehetősége.
b) Az Art. 43. § (5) bekezdésének 3. mondata szerint az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára megfizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. Ezt mindig az adott eset vonatkozásában egyedileg kell vizsgálni, pusztán a túlfizetés ténye miatt még nem keletkezik automatikusan téves befizetés, a túlfizetés ugyanis egy "tudatos" befizetés, amelyet az adózó bizonyos feltételek fennállása esetén visz-szaigényelhet. A téves befizetés ezzel szemben arra az esetre vonatkozik, amikor az adózó benyújtja bevallását, majd az abban megjelölt adót a befizetésnél nem a megfelelő adónem számlára fizeti meg; ekkor azonban a befizetett adó összege, a befizetés időpontja egyértelműen beazonosíthatóvá teszi a befizetés téves jellegét.
Pénzügyminisztérium
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.