adozona.hu
201/B/2005. AB határozat
201/B/2005. AB határozat
önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a Bük Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Bük Nagyközség Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2004. (V. 12.) számú rendelete 34. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Bük Nagyközség Önkormányzat...
201/B/2005. AB határozat
önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványokról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Bük Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Bük Nagyközség Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2004. (V. 12.) számú rendelete 34. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a Bük Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Bük Nagyközség Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2004. (V. 12.) számú rendelete 34. § (2) bekezdése törvényességi és szakmai vizsgálatára irányuló indítványt, valamint egyéb indítványi kérelmeket visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozók azzal a kérelemmel fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg Bük Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Bük Nagyközség Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2004. (V. 12.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 34. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét, amely koncepcionális jelleggel állapítja meg a nagyközségben található egyes közutaknak - köztük annak az útnak, amely indítványozók ingatlana mellett fut - gyűjtőúti besorolását, szélességét, és más adatát.Az indítványozók elsősorban azt kifogásolták, hogy az Ör. 34. § (2) bekezdése lehetővé teszi az önkormányzat számára, hogy ingatlanuk egy részét gyűjtőút céljára lejegyezze, ez pedig szerintük sérti az Alkotmány 9. § (1) bekezdését, ugyanis az Ör. alapján ingatlanuk "eladhatatlanná vált". Az indítványozók azt állították továbbá, hogy a támadott rendelkezés "törvénysértő", ugyanis a lejegyzés szabályai sértik a kisajátítás szabályait. Erre tekintettel kérték a "lejegyzés módosítását".
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: "9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."2. Az Ör.indítványozó által támadott rendelkezése: "34. § Közlekedési területek rendeltetés szerinti besorolása:
(2) KÁ-002 jelű övezet a helyi közműhálózatba tartozó belterületi gyűjtőutak elhelyezésére kijelölt terület. Új út építésénél, vagy meglevő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani. Az övezetbe tartoznak:"
|
ÚT MEGNEV, |
TELEPÜLÉSI RAT. |
KÖZÚT KAT. |
VÉDÖTÁV (m) |
KEZELŐ |
SZAB. SZÉLESSÉG (m) |
UTCA |
|
GY-1 |
gyűjtőút |
B.V.c |
- |
önk. |
18.0 |
Gyár, Nagy Pál, Széchenyi utca |
III.
Az indítvány - az alábbiak szerint - nem megalapozott.1. Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése értelmében Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Az Alkotmánybíróság több határozatában [18/1992. (III. 31.) AB határozat, 29/1992. (V. 19.) AB határozat és 53/1992. (X. 29.) AB határozat] utalt arra, hogy az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe foglalt jog-egyenlőségi tétel az Alkotmány 9. § (1) bekezdése alapján a tulajdonhoz való jogra és az abból folyó egyéb vagyoni jogokra is vonatkozik, így a polgári jogi jogalanyok között a vagyoni jogviszonyok körében tett megkülönböztetés - kellő súlyú alkotmányos indok hiányában - alkotmányosan megengedhetetlen. A polgári jogi szabályozás során tehát a polgári jogi jogviszonyok alanyait - az azonos szabályozási koncepción belül, tekintettel a 9. § (1) bekezdés és a 70/A. § (1) bekezdésének összefüggésére - egyenlőnek kell tekinteni.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladata a településfejlesztés, településrendezés, illetve a helyi közutak fenntartása. Az Étv. 6. § (3) bekezdése szerint a települési önkormányzat és szervei a törvényben meghatározott településrendezési feladatukat elsősorban a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Az Étv. 27. § (1) bekezdése pedig meghatározott szerepkörű utak - kiszolgáló- és lakóutak - esetében teszi lehetővé a lejegyzés alkalmazását. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdése szerint közutak elhelyezésére - más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában - helyi gyűjtőút esetében legalább 22 méter szélességű építési területet kell biztosítani.
A képviselő-testület rendeletalkotási hatáskörében (és nem tulajdonosként) eljárva, az Étv. és az hivatkozott rendelkezéseinek felhatalmazása alapján állapította meg az Ör.-ben a gyűjtőutakra vonatkozó szabályokat. Az Ör. 34. § (2) bekezdésében az önkormányzat azt az övezetet határozta meg (KA002 jelöléssel), amelyen gyűjtőutak kialakítását tervezi. Az Ör. ezen rendelkezése önmagában nem eredményez lejegyzést, arra ugyanis egyedi határozat alapján kerülhet sor.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány tulajdonformák közötti egyenlőséget kimondó 9. § (1) bekezdése, valamint az Ör. 34. § (2) bekezdése között nincsen alkotmányosan értékelhető összefüggés, ezért az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a lejegyzésre nem az Ör., hanem magasabb szintű jogszabály alapján van lehetőség, amelynek alkotmányosságával már foglalkozott a 22/2006. (VI. 16.) AB határozatban (a továbbiakban: ABh.) . Az ABh. az Étv. 27. §-ának, vagyis a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés intézményére vonatkozó szabályok alkotmányosságát vizsgálta, megállapította azok alkotmányellenességét és 2007. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság emellett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet is megállapított azzal kapcsolatosan, hogy a jogalkotó nem teremtette meg a lejegyzés szabályozásakor a 13. § (2) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülését biztosító feltételeket. Az Országgyűlés - az ABh.-ra tekintettel - 2007. január 1. hatállyal módosította az Étv. 27. §-át [a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) bekezdés].
2. Az indítványozók az Ör. "törvényességi és szakmai felülvizsgálatát" is kérték beadványukban. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése alapján arra van hatásköre, hogy felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellássa a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabályok szakszerűségének vizsgálata. Ugyancsak nincs hatásköre az Alkotmánybíróságnak arra, hogy a "lejegyzést módosítsa".
Az Ötv. 99. §-a alapján az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatal törvényességi észrevétele alapján vizsgálhatja az önkormányzati rendeletek törvényességét. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. §-a alapján az indítványozók csak az Abtv. 1. §-a szerinti eljárások kezdeményezésére jogosultak (545/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1304, 1312-1313.) . Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ezen részeiben az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) és c) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2007. május 14.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró