adozona.hu
169/B/2007. AB határozat
169/B/2007. AB határozat
önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság Szentpéterúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építményadó bevezetéséről szóló 1/1997. (I. 23.) számú rendelete 6. § (2) bekezdés a) pontja és a 9. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Szentpéterúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a h...
169/B/2007. AB határozat
önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványokról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság Szentpéterúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építményadó bevezetéséről szóló 1/1997. (I. 23.) számú rendelete 6. § (2) bekezdés a) pontja és a 9. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság Szentpéterúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építményadó bevezetéséről szóló 1/1997. (I. 23.) számú rendelete 4. § (2) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indított eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó Szentpéterúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építményadó bevezetéséről szóló 1/1997. (I. 23.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. § (2) bekezdése és a 6. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Ör. 4. § (2) bekezdése sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (2) bekezdését, mivel a rendelet szerinti 400 m2 nem felel meg a helyi falusi viszonyoknak,"hiszen a település nem üdülőövezeti besorolásba tartozik." Vitatja az Ör. 6. § (2) bekezdésének a) pontját. "Ez az adómentességbe burkolt hátrányos megkülönböztetés azt eredményezi, hogy teljes egészében az adóterheket bizonyos csoportra, nevezetesen a lakóingatlanukat nem állandó lakóként használókra lehessen hárítani." Az indítványozó szerint ez sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Az Ör. 6. § (2) bekezdés a) pontját a Htv.-vei és az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével ellentétesnek tartja. Az indítványozó szerint az Ör. 9. §-a ellentétes a Htv. 6. § c) pontjával, továbbá sérti az Alkotmány 70/1. §-át.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:(...)
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
(...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
"70/1. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. A Htv. rendelkezései:
"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,
d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,
e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza."
"11. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény),"
"12. § (1) Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni."
"13. § Mentes az adó alól:
a) a szükséglakás,
b) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,
c)
d) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
e)
f) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
g) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
h) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja."
3. Az Ör. rendelkezései:
"6. § Mentes az adó alól:
(...)
(2) Az önkormányzat döntése alapján
a) szentpéterúri állandó lakó, illetve tartózkodási hellyel rendelkező építménytulajdonos tulajdonát képező lakás, nem lakás céljára szolgáló építmény, amennyiben nem vállalkozási tevékenység céljára használja, hasznosítja."
(Az adó mértéke)
"9. § Lakás és nem lakás célját szolgáló építmény esetén egységesen évi 400 Ft/m2."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az indítványozó érvelése szerint az Ör. 6. § (2) bekezdés a) pontja azért alkotmányellenes, mert az adó alól mentesíti a szentpéterúri állandó lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező építménytulajdonosokat, ezzel - szerinte adómentességbe burkoltan - hátrányos megkülönböztetést tesz, mert az adómentességgel az adóterheket bizonyos csoportra, a lakóingatlanukat nem állandó lakóként használókra lehet hárítani. Az indítványozó úgy véli, hogy ez sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, amely tiltja az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között olyan alkotmányos indok nélküli különbségtételt, amelynek következtében egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmába, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe, ütközik-e az Ör. rendelkezése, amely különbséget tesz Szentpéterúr községben (állandó) lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezők és ezzel nem rendelkezők között az építményadó fizetése tekintetében.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybíróság gyakorlatában, a jogrendszer egészét átható alapelvként kap értelmezést. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenes megkülönböztetésről csak akkor lehet szó, ha a jogszabály -njelen esetben az önkormányzati rendelet - egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Az Alkotmánybíróság már korai határozatában rámutatott arra, hogy az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott megkülönböztetési tilalom értelmezésével az is megállapítható: a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 48-49.] Másik, elvi jellegű határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: "Alkotmányellenes megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne." [191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 593.] A kérdés tehát az, hogy az Ör. támadott rendelkezésében azonos szabályozási körbe tartozók vagy sem a Szentpéterúr községben (állandó) lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezők azokkal, akiknek a lakóhelye, tartózkodási helye nem ebben a községben van. Ennek értelmezéséről az Alkotmánybíróság már korábban kialakította álláspontját: a 722//B/1996. AB határozatában hangsúlyozta, hogy a szabályozás szempontjából két, különböző csoportot alkotnak azok, akiknek lakó, tartózkodási helye van a községben, illetőleg azok, akiknek nincs. (ABH 1997, 840-841.) Következésképpen az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem ütközik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe az Ör. 6. § (2) bekezdés a) pontja, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
2. Az indítványozó továbbá azt állította, hogy az Ör. 9. §-a ellentétes a Htv. 6. § c) pontjával, és sérti az Alkotmány 70/1. §-át.
Az Ör. 9. §-a szerint (Az adó mértéke) "Lakás és nem lakás célját szolgáló építmény esetén egységesen évi 400 Ft/m2." Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az önkormányzat az 1/2007. (I. 26.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) 2. §-ával módosította az Ör. 9. §-át, az eredeti szöveget az "évi" szövegrésszel pontosította, egyértelművé tette, hogy az adó mértéke évre vonatkozik. A módosítás azonban nem érintette az alkotmányossági kérdést.
Az indítványozó az Ör. 9. §-ának a Htv. 6. § c) pontjával való ellentétét abban jelöli meg, hogy az Ör. 9. §-a - véleménye szerint - "az adó mértékét nem a helyi sajátosságokhoz és az adóalanyok teherviselő képességéhez mérten állapította meg." A Htv. 6. § c) pontja az adó mértékének a megállapításához egyrészt mérlegelési szempontokat ad (a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez való igazodás), másrészt az e törvényben meghatározott felső határokat állapít meg, amikor az építményadó tekintetében a Htv. 16. §-ára utal. A helyi sajátosságok, az adóalanyok teherviselő képességének figyelembevétele az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik, ezt a mérlegelést, ennek célszerűségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja felül, az a rendeletet alkotó képviselő-testület felelősségi körébe tartozik. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-281.]
A Htv. 6. § c) pontja az adó mértékének felső határaként az építményadó tekintetében a Htv. 16. §-ára utal, amely szerint az adó mértéke az Ör. esetében 900 Ft/m2. Ehhez képest az Ör. 9. §-a az adó mértékét 400 Ft/m2-ban állapította meg, ami az adómérték felső határának a felét sem éri. Ennek alapján tehát nem állapítható meg az Ör. 9. §-ának ellentéte a Htv. 6. § c) pontjával, az indítvány ebben a tekintetben is megalapozatlan.
Az indítványozó azt is állította, hogy az Ör. 9. §-a sérti az Alkotmány 70/1. §-át, "amikor figyelmen kívül hagyja
az adóalanyok vagyoni jövedelmi viszonyait." Az Alkotmány 70/1. §-a szerint: "Minden természetes személyjogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni." Az (állandó) lakóhellyel rendelkező lakos a személyi jövedelemadójának egy részével is hozzájárul a település fejlesztéséhez, egyes normatív központi támogatások is az (állandó) lakóhellyel rendelkezők után illetik meg az önkormányzatot. A közterhekhez való hozzájárulás külön törvények alapján, azok keretei között történik. A közterhekhez való hozzájárulásnál mindezeket mérlegelheti az önkormányzat. A Htv. keretei között az adómérték megállapítása a jogalkotó képviselő-testület mérlegelésén nyugszik, aminek célszerűségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja. Az építményadó megállapítása a Htv. alapján alkotott önkormányzati rendeleten alapul, a Htv.-ben meghatározott keretek között. Az Ör. 9. §-ában megállapított adómérték a Htv.-ben meghatározott adómérték felső határának még a felét sem éri el, ami arra utal, hogy az önkormányzat az építményadó mértékének a megállapításakor mérlegelte, figyelembe vette az adóalanyok teherbíró képességét, vagyoni, jövedelmi viszonyait, így az Ör. 9. §-a tekintetében az Alkotmány 70/1. §-ának a sérelme sem állapítható meg.
3. Az Alkotmánybíróság az eljárás során észlelte, hogy az önkormányzat az Ör.2. rendeletével több ponton módosította az Ör.-t. Többek között hatályon kívül helyezte az Ör. támadott 4. § (2) bekezdését és az 5. § (2) bekezdését is. így az indítvány ezekben a részeiben tárgytalanná vált, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány ezen részei tekintetében az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2007. május 14.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró