adozona.hu
518/B/2006. AB határozat
518/B/2006. AB határozat
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 91. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 91. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 91. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kérte. Az Art. kifogásolt rendelkezése értelmében az adó...
518/B/2006. AB határozat
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 91. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 91. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 91. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kérte. Az Art. kifogásolt rendelkezése értelmében az adóhatóság azokat a magánszemélyeket, akiknek a jövedelme egymást követő két éves bevallási időszakban sem éri el a mindenkori minimálbért, a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel. A bevallásra kötelezett személy nyilatkozatot tesz az adóévben szerzett összes jövedelmének forrásáról, továbbá annak felhasználásáról. Az adózó nyilatkozatát az APEH az Art. 91. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint ellenőrizheti. Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra a bevallott jövedelem és egyéb források nem nyújtanak fedezetet a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. Az indítványozó álláspontja szerint az Art. hivatkozott rendelkezése alkotmányellenes, mivel olyan jogokat biztosít az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) részére, amely ellentétben áll az Alkotmány 8. § (1) bekezdésével, 54. § (1)-(2) bekezdésével, valamint az 59. § (1) bekezdésével. Megítélése szerint a fent ismertetett szabályozás abszurd, célszerűtlen, a "logikus gondolkodással és az igazságossággal" összeegyeztethetetlen s ezáltal sérti az alapvető emberi jogokat, [Alkotmány 8. § (1) bekezdés] az emberi méltóságot, [Alkotmány 54. § (1) bekezdés] továbbá lehetőséget ad az APEH számára, hogy az adózót "embertelen, megalázó bánásmódnak" vesse alá, [Alkotmány 54. § (2) bekezdés] valamint indokolatlanul kötelezheti személyes adatainak felfedésére [Alkotmány 59. § (1) bekezdés].II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni."
"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."
"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. Az Art. hivatkozott rendelkezései:
"91. § (1) Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért.
(2) A felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz.
(3) Ha az állami adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti
a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat,
b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit,
amelyek az adózó valós jövedelem (bevétel) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.
(4) Az állami adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély - az adóhatóság külön felhívására - a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlően nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. A (3) bekezdés alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság az indítvány kapcsán az Art. hivatkozott rendelkezése és a személyes adatok védelméhez való jog [Alkotmány 59. § (1) bekezdés] kapcsolatát vizsgálta.
Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. E jog azonban - amint az Alkotmánybíróság ez idáig már több határozatában [pl. 12/1990. (II. 18.) AB határozat, ABH 1990, 20.; 56/2000. (XII. 19.) AB határozat, ABH 2000, 531, 535.] kifejtette - nem korlátozhatatlan. A személyes adatok védelme nem azt jelenti, hogy azokat az érintetten kívül más személy, vagy állami szerv semmiféle okból és semmilyen körülmények között nem ismerheti meg, amint ezt az Alkotmánybíróság gyakorlata is alátámasztja. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban megállapította, hogy törvény alkotmányosan előírhatja személyes adat kötelező jelleggel történő kiszolgáltatását, továbbá a felhasználás módját is, ahogyan ezt az Art. 91. §-a is teszi. Az ilyen törvényi korlátozás akkor tekinthető alkotmányosnak, ha az megfelel az alapjog-korlátozással szemben az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében támasztott követelményeknek [20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 70.; 15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991, 41, 43.]. A törvényi korlátozás alkalmazásakor mindig figyelembe kell venni, hogy a korlátozással elérni kívánt cél fontossága és az ennek alapján okozott alapjogsérelem súlya egymással összhangban álljon, s hogy a jogalkotó a cél elérésére alkalmas lehető legenyhébb eszközt vegye igénybe [20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 70, 71.].
Az Art. 91. §-a esetében az Alkotmánybíróság megítélése szerint az alkalmazott alapjog-korlátozás a kívánt cél elérésére alkalmas, egyben összhangban áll az alapjog korlátozásának súlyával. Az Art. megalkotásával a jogalkotó célja, ahogyan az Art. 1. §-a meg is jelöli, az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása volt; valamint az, hogy a különböző típusú adóügyekben a szabályozás egységes elvek szerint történjék.
Az adózás rendjét szabályozó törvénynek egyidejűleg két követelményt kell kielégítenie: a törvényességet és az adóztatás eredményességét. Ezek között az egyensúlyt úgy kell megteremteni, hogy az állam pénzügyi érdekei az adózókat védő garanciák sérelme nélkül teljesülhessenek. Ezen, látszólag egymással ellentétes követelmények közötti egyensúly megteremtése érdekében került sor az Art. 91. §-ában a bevallás kiegészítésére történő felhívás és az ehhez kapcsolódó ellenőrzés intézményének törvényi szintű szabályozására. Az adóhatóság bevallás kiegészítésére való felhívásának és az ehhez kapcsolódó esetleges ellenőrzésének célja az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, az adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének elkerülése, illetve annak megakadályozása, hogy meghatározott adózói csoportok kivonják magukat az arányos közteherviselés alkotmányos kötelezettsége alól (Alkotmány 70/I. §), és ezáltal ezeknek a terheknek a megfizetését a társadalom más adózói csoportjaira hárítsák.
Az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozata (ABH 1991, 41, 43.) szerint személyes adatokat felhasználni csak pontosan meghatározott, jogszerű célra lehet (célhozkötöttség elve) .
Az Art. egyértelműen, pontosan meghatározza az adatszolgáltatás célját - az adóellenőrzésre való kiválasztás előkészítése -, a kezelendő adatok körét, valamint az adatkezelőt is. A személyes adatokkal való visszaélés jogszerűtlen felhasználásuk elkerülése érdekében az Art. 91. § (4) bekezdése külön rendelkezik arról az esetről, amikor az adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre s ennek keretében az Art. 91. § (2) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatására kötelezte, de az adóhatóság az adózót ezt követően nem jelölte ki ellenőrzésre. Ilyenkor az erről szóló értesítés postára adását követően a beszerzett adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ezért az Alkotmánybíróság az Art. 91. §-a alkotmányellenességének megállapítására és az Art. hivatkozott rendelkezése megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványozó az Alkotmány 8. § (1) bekezdésének, valamint 54. § (1) és (2) bekezdésének sérelmére is hivatkozott. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezések az indítvánnyal támadott jogszabályi rendelkezés tartalmával alkotmányjogi szempontból - a fenti vizsgálaton túlmenően - nem állnak értékelhető összefüggésben. Az Alkotmánybíróság ezért az Art. 91. §-ának az Alkotmány 8. § (1), továbbá 54. § (1) és (2) bekezdésébe való ütközését nem vizsgálta.
Budapest, 2007. április 16.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró