adozona.hu
582/B/2006. AB határozat
582/B/2006. AB határozat
állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának a nyugellátások és az egyes nyugdíjszerű rendszeres ellátások elbírálásának ügyviteli eljárásáról szóló 21/2001. (Tb.K. 11.) ONYF utasítás 3.3.10. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó ...
582/B/2006. AB határozat
állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának a nyugellátások és az egyes nyugdíjszerű rendszeres ellátások elbírálásának ügyviteli eljárásáról szóló 21/2001. (Tb.K. 11.) ONYF utasítás 3.3.10. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó indítványt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának a nyugellátások és egyes nyugdíjszerű rendszeres ellátások elbírálásának ügyviteli eljárásáról szóló 21/2001. (Tb.K. 11.) számú ONYF utasítása (a továbbiakban: ONYF utasítás) 3.3.10. pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában.Az indítványozó álláspontja szerint az ONYF utasítás 3.3.10 pontja ellentmondva a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, a végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban Tnyr.) egységes szerkezetbe foglalt 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 1. számú mellékletében foglaltakkal, a zártcsatorna szűrőrácstisztító munkakör esetében a jogszabály rendelkezését leszűkítve rendeli alkalmazni, amikor kimondj a, hogy a fent nevezett munkakör csak a járható, zárt csatornarendszerekben folyamatosan végzett munka esetén jogosít korkedvezményre. Az indítványozó nézete szerint az ONYF utasításban foglaltak ellentétesek a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (3) és 15. § (1) bekezdéseivel, továbbá a szabályozás nem megfelelő volta az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."2. A Jat. hivatkozott rendelkezései:
"15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat."
"18. § (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű."
3. Az ONYF utasítás vizsgált rendelkezése: "3.3.10. Csatorna (zárt) karbantartásnál végzett munka Alapvető feltétel a járható, zárt csatornarendszerekben
folyamatosan végzett munka. Az adott munkakörökben csak a vízügy és a helyi ipar területén végzett munka jogosít korkedvezményre. Ezekhez a területekhez a közművek csatornahálózatai tartoznak. Az önkormányzati víz- és csatornamű, illetve fürdővállalatok ágazati irányítási jogkörét az Országos Vízügyi Főigazgatóság látja el, tehát az itt dolgozók esetében nincs szükség a korkedvezmény hatályának kiterjesztésére.
A Magyar Honvédség csatornatisztító munkakörben foglalkoztatott polgári alkalmazottai nem jogosultak korkedvezményre. A Honvédelmi Minisztériumtól kapott szakvélemény szerint ugyanis a honvédség területén, objektumainál nincs "zárt szelvényű", járható csatorna. A kisméretű szennyvízcsatornák tisztítását itt csörlős és mosatásos rendszerrel végzik."
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.Az Alkotmánybíróság az indítvány kapcsán azt vizsgálta, hogy az ONYF főigazgatója ONYF utasításában valóban leszűkítve rendeli alkalmazni a Tnyr. 1. számú mellékletében meghatározottakat sértve ezzel az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Tny. végrehajtására kiadott Tnyr.-nek a korkedvezményre jogosultság szabályait megállapító 1-7. §-ait, továbbá a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét tartalmazó 1. számú mellékletét a Tny. végrehajtásáról rendelkező Tnyr. módosításáról szóló 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2007. január 1. napjával hatályon kívül helyezte. Ezzel egyidejűleg a Tny. módosításáról szóló 2006. évi CXIX. törvény beiktatta a korkedvezményre vonatkozó alapvető előírásokat a Tny.-be (8-8/C. §) . A Tny. 8/B. § (1) bekezdése azonban kimondja, hogy "a korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. 2010. december 31-éig a 2006. december 31 -én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is".
Az indítványozó álláspontja szerint az ONYF utasítás 3.3.10 pontja ellentmond a Tnyr. 1. számú mellékletében foglaltaknak, mert a jogszabály rendelkezéseit leszűkítve rendeli alkalmazni, amikor kimondja, hogy a zártcsatorna szűrőrácstisztító munkakör csak a járható, zárt csatornarendszerekben folyamatosan végzett munka esetén jogosít korkedvezményre.
A Tny. 8. § (1) bekezdése azt mondja, hogy korkedvezményben az részesül, "aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez". Ezeknek a munkaköröknek a felsorolását a Tnyr. 1. számú melléklete tartalmazta. A jegyzék megjelöli a korkedvezményre jogosító munkaköröket, a munkakörhöz tartozó tevékenységet, a korkedvezmény hatályát, vagyis azt, hogy az adott tevékenység a nemzetgazdaság mely területén, milyen ágazatban jogosít korkedvezményre és milyen feltételekkel. A munkaidőre vonatkozó feltétel mindig az adott munkakörre előírt napi munkaidőre vonatkozik. Azoknál a munkaköröknél, ahol a korkedvezmény hatálya rovatban a jogalkotó nem rendelkezett külön a munkaidőre vonatkozóan, ott a teljes munkaidőben végzett munka jogosít korkedvezményre.
A zárt csatorna szűrőrácstisztító munkakör a "4. Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka" címszó alatt szerepel. A munkakör megnevezésénél a jogalkotó teljesen egyértelművé kívánta tenni, hogy korkedvezményre csak azok a "főgyűjtőcsatorna befogadójában" dolgozó személyek jogosultak, akik a zárt szennyvízcsatornákban a csatornahordalék, rácsszemét kiszűrését, összegyűjtését, eltávolítását végzik, a vízügy, illetve a helyi ipar ágazataiban. A teljes munkaidőtől eltérő feltétel hiányában a tevékenységet teljes munkaidőben, folyamatosan kell végezni. A munkavégzés ugyanakkor kizárólag járható csatornában történhet, mivel a nem járható csatornák tisztítása kívülről, a felszínről különböző gépek, berendezések segítségével történik. A nem járható csatornák tisztítása esetén mások a munkavégzés körülményei, mások a munkahelyi ártalmak, mint amikor a munkavégzés a csatorna belsejében történik, így ez a munkavégzés nem teszi indokolttá a korkedvezmény megállapítását.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában már kimondta, hogy nem minősül alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó a jogalkalmazó szerveknek a társadalmi viszonyok jellegétől és szabályozásától függően értelmezési, illetve mérlegelési jogkört biztosít [847/B/1996.AB határozat, ABH 1996, 644, 645.]. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jelen esetben a korkedvezményre való jogosultság értelmezését elősegítő ONYF utasítás nem szűkíti le a Tnyr. 1. számú mellékletében foglalt rendelkezések alkalmazási körét, hanem csak a Tnyr. egységes végrehajtása érdekében tartalmaz értelmezést, útmutatást a korkedvezményre jogosultságot vizsgáló jogalkalmazó szervek számára. A szabályozás nem tekinthető indokolatlanul többszintűnek, mivel a korkedvezményre vonatkozó szabályokat kizárólag a Tny., továbbá a végrehajtására kiadott Tnyr. 2010. december 31 -éig alkalmazandó 1. számú melléklete tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. március 6.
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró