14/2007. (II. 7.) MAT határozat

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) ügyrendjének módosítása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 10/A. § (7) bekezdésében foglalt jogkörében
1. megtárgyalta és jóváhagyja az előterjesztés szerinti, az ügyrendet módosító javaslatokat,
2. felkéri a MAT Titkárságot, hogy gondoskodjon a jelen határozat mellékletét képező módosított, egységes szerkezetű ügyrend valamennyi MAT taggal történő aláíratásáról.
Dr. Zs. Szőke Zoltán s. k.,
a munkaadói oldal részéről...

14/2007. (II. 7.) MAT határozat
A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) ügyrendjének módosítása
A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 10/A. § (7) bekezdésében foglalt jogkörében
1. megtárgyalta és jóváhagyja az előterjesztés szerinti, az ügyrendet módosító javaslatokat,
2. felkéri a MAT Titkárságot, hogy gondoskodjon a jelen határozat mellékletét képező módosított, egységes szerkezetű ügyrend valamennyi MAT taggal történő aláíratásáról.
Dr. Zs. Szőke Zoltán s. k.,
a munkaadói oldal részéről
Bőhm Zsuzsanna s. k.,
a munkavállalói oldal részéről
Dr. Székely Judit s. k.,
a kormányzati oldal részéről
Melléklet a 14/2007. MAT határozathoz
MUNKAERŐPIACI ALAP IRÁNYÍTÓ TESTÜLETE (MAT) ÜGYREND
A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (továbbiakban: MAT) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény (foglalkoztatási törvény, Fit.) által létrehozott, a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja, illetőleg teljesíti
A MAT célja, hogy a törvényben meghatározott jogainak gyakorlásával, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodáson, annak ellenőrzésén keresztül is járuljon hozzá a foglalkoztatási feszültségek mérsékléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, nyújtson segítséget ahhoz, hogy a kormány, a munkaadók és a munkavállalók tevékenységükkel, a törvényben foglalt kötelezettségeik teljesítésével is szolgálják e célt.
A MAT működését - a foglalkoztatási törvény keretein belül - saját ügyrendje határozza meg.
I.
A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete jogállása, hatásköre
A MAT köteles megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a foglalkoztatási törvény véleményezésre, állásfoglalásra, vagy döntésre a hatáskörébe utal.
A MAT
1. meghatározza, illetve elfogadja
a) egyhangúan ügyrendjét és annak módosítását,
b) a Munkaerőpiaci Alap (MPA) felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módját,
c) munkatervét,
d) eseti, vagy állandó bizottság felállítását, illetve annak feladatait;
2. dönt
2.1. a Munkaerőpiaci Alap (MPA) tekintetében
a) a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról - a képzési célú alaprész pénzeszközeiből történő átcsoportosítás kivételével -,
b) az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásról, annak felhasználási módjáról,
c) a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központiprogramokhoz való csatlakozásról, továbbá kiemelten a rehabilitációs foglalkoztatást és az esélyegyenlőséget segítő programok, valamint a munkaerő-piaci intézményfejlesztési programok Munkaerőpiaci Alapból történő hazai finanszírozásáról,
d) a projektek benyújtását megelőzően a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerő-piaci programok Munkaerőpiaci Alapból történő hazai finanszírozásáról,
e) az állami foglalkoztatási szervnek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól, s az ezzel összefüggő, a Munkaerőpiaci Alap működési alaprészében nem tervezett, a 39. § (6) bekezdésében meghatározott kiadások finanszírozásáról;
2.2. a foglalkoztatási alaprész tekintetében
a) a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról,
b) központi foglalkoztatási, képzési, a megváltozott munkaképességű álláskeresők és a fogyatékos személyek képzését, az esélyegyenlőséget elősegítő képzési, valamint. a munkaerő-piaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről,
c) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról;
2.3. a rehabilitációs alaprész tekintetében a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról;
3. tájékoztatást kérhet a munkaügyi tanácsoktól;
4. véleményezi az MPA tekintetében
a) a Munkaerőpiaci Alap éves költségvetését,
b) az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, az MPA-val való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtő támogatások kivételével - a miniszter egyedi döntéseinek tervezetét;
5. értékeli
a) rendszeresen, de legalább félévenként az MPA pénzeszközeinekfelhasználását,
b) az MPA éves beszámolóját,
c) a munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzése során szerzett tapasztalatokat;
6. kezdeményezhet
a) intézkedéseket az 5. pontban meghatározott értékelés alapján,
b) szakértői vizsgálatokat a MPA felhasználásáról,
c) a munkanélküli ellátásokra, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok kiegészítését, módosítását;
7. tájékoztatást
7.1. kap
a) a MAT által meghatározott, ügykörébe tartpzó információkról,
b) az állami foglalkoztatási szerv vezetőjétől a munkaügyi tanács tagjának megbízatásról, annak változásáról 15 napon belül,
7.2.kérhet
a) a képzési alaprész tekintetében rendszeresen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak az MPA-t érintő javaslatairól,
b) a munkaügyi tanácsoktól,
7.3. ad a nyilvánosságnak tevékenységéről, a Munkaerőpiaci Alap felhasználásáról.
II.
Összetétel, tagság, szavazati jog
A MAT tagjai kötelesek feladatukat legjobb tudásuk szerint ellátni, a MAT működése során tudomásukra jutott szolgálati titoknak minősített tényeket, adatokat megőrizni.
1. A MAT összetétele, tagjai
A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy tag esetében az államháztartásért felelős miniszter tesz javaslatot, további öt tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a miniszter a saját hatáskörében dönt.
A MAT tagjainak száma oldalanként hat, összesen leg-feljebb tizennyolc fő.
A tag megbízatása megszűnik:
a) a MA T megbízatásának lejártával,
b) a jelölés visszavonásával, valamint a tag visszahívásával,
c) a tag lemondásával,
d) a tag halálával.
A MAT tagjainak visszahívását a tagot jelölők, illetve megbízásukra javaslatot tevők kezdeményezhetik. A tag az általa képviselt szerv útján bármikor, írásban lemondhat. A lemondást az OÉT érintett szövetségei - a visszahívás kezdeményezésével és az új tagra tett javaslattal együtt - harminc napon belül továbbítják a szociális és munkaügyi miniszter részére.
A MAT új tagját, ha a korábbi tag megbízásának megszűnésére
a) a MAT megbízásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig,
b) egyéb okból került sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell jelölni.
Az új tag megbízásáról a szociális és munkaügyi mi-, niszter tizenöt napon belül intézkedik.
2. A szavazati jog
A MAT döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik. A MAT minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A tagok szavazati jogukat személyesen gyakorolják.
3. Az összeférhetetlenség
A MAT-nak nem lehet tagja, illetve nem vehet részt a szervezetét érintő döntések meghozatalában az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amelyet a MAT döntései közvetlenül érintenek. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a Kormány képviseletét ellátó tagok tekintetében figyelmen kívül kell hagyni a Miniszterelnöki Hivatallal, a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, továbbá az állami foglalkoztatási szervvel fennálló közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyt. Az összeférhetetlenségről a tag köteles haladéktalanul tájékoztatni a MAT-ot, és vagy megszünteti az összeférhetetlenséget okozó körülményt, vagy nem vehet részt sem a vitában, sem a szavazásban annál a napirendnél, amelyben szervezete érintett.
III.
A MAT működése
A tagok a MAT hatáskörébe tartozó ügyekben a MAT ülésén döntenek.
1. Az ülések előkészítése, összehívása, lebonyolítása
A MAT rendes ülését havonta, minden hónap első szerdáján, munkatervi ütemezésének megfelelően, illetve szükség szerint soron kívül tartja.
Az ülést a foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár hívja össze.
A napirendet tartalmazó meghívót úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek legalább nyolc munkanappal az ülést megelőzően kézbe vehessék, vagy elektronikus úton megkaphassák, ettől csak soron kívüli ülés összehívásakor lehet eltérni. A meghívóhoz csatolni kell az egyes napirendi pontokhoz készült előterjesztéseket is. Ennek hiányában a napirend tárgyalásától el kell tekinteni.
A meghívó és az előterjesztések elektronikus úton abban az esetben küldhetők meg, amennyiben a MAT tagjai, a munkavállalói és a munkaadói oldal szakértői és az előterjesztők ezt a továbbítási módot is választják, és megadják elektronikus címüket a MAT titkárának.
Az ülést soron kívül, öt naptári napon télül össze kell hívni, ha az okok közlése mellett
- a szociális és munkaügyi miniszter, vagy
- a MAT legalább hat tagja
az előterjesztés becsatolásával kéri.
Előterjesztést a MAT bármely tagja, vagy oldala benyújthat. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztő megnevezését, álláspontját, a döntési alternatívákat, a határidőhöz kötött döntések esetén a határozathozatalra előírt határidőt, valamint a határozati javaslatot. Az előterjesztésben foglaltak tartalmáért és jogszerűségéért az előterjesztő felel.
A MAT a napirendi pontokat a meghívóban feltüntetett sorrendben tárgyalja. A napirendi pontok sorrendjétől való eltérésről, a meghívóban nem közölt új napirendi pont felvételéről és tárgyalásáról, valamint a napirendi pont tárgyalásának mellőzéséről a MAT ülésén kell dönteni. Amennyiben a napirendek tárgyalásának sorrendjéről az ügyrend III. fejezet 2. c) pontja szerinti szavazás alapján nem születik testületi döntés, tárgyalni abban a sorrendben kell, amelyet a jelen lévő tagok 50 %-a + 1 fő igen szavazatával elfogad.
A határozatot meg kell hozni
a) legkésőbb az előterjesztés benyújtását követő második rendes ülésen
- a Munkaerőpiaci Alap éves költségvetésére vonatkozó testületi véleményről,
- a foglalkoztatási és rehabilitációs alaprész tekintetében a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról, foglalkoztatási, munkaerőpiaci integrációs programok indításáról, az állami foglalkoztatási szervnek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól s az ezzel összefüggő kiadások finanszírozásáról,
- az álláskeresők támogatására, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, az MPA-val való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezetek véleményezéséről, valamint a szociális és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetéről, illetve
- az alaprészek közötti átcsoportosításról;
b) egyéb ügyekben - lehetőség szerint - az előterjesztést napirendre tűző MAT ülésen.
Amennyiben a MAT nem tárgyalta meg a napirendet, vagy nem hozott arról határozatot, az előterjesztést - az előterjesztő kérésére - nyolc munkanapon belül újra napirendre kell tűzni, és a határozatot meg kell hozni.
A MAT üléséről hangfelvétel, emlékeztető készül. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, a napirendek tárgyát, a hozzászólók nevét, továbbá a szavazások eredményét. Kérésre a határozatokkal kapcsolatos, a vitában ismertetett különvéleményeket az írásba foglalt emlékeztető-kivonatban szerepeltetni kell. A Titkárság köteles gondoskodni arról, hogy a Testület tagjai, valamint az arra jogosultak meghallgathassák az ülésekről készített hangfelvételeket. A határozatokat és az ülésről kiadandó Közleményt lehetőség szerint az ülést követően azonnal, de legfeljebb a 3. munkanapra el kell készíteni. A MAT határozatainak - továbbiakban a Titkárság által megőrzött - eredeti példányait, valamint az ülésről kiadott Közleményt az oldalak által kijelölt tagok írják alá. A pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó határozatokat a szociális és munkaügyi miniszter ellenjegyzi.
A Titkárság köteles gondoskodni a határozatok és a Közlemény megjelentetéséről a Munkaügyi Közlönyben és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium elektronikus honlapján.
2. A határozathozatal
A MAT rendes és soron kívüli ülése határozatképes, ha azon oldalanként legalább három, összesen legalább 10 tag jelen van. A levezető elnök a határozatképességet az ülés megkezdése előtt és az ülés tartama alatt is vizsgálja.
A MAT a hatáskörébe tartozó ügyekben határozattal dönt, a határozatait nyílt szavazással hozza meg.
A szavazati jog gyakorlása
- a határozati javaslat mellett igen szavazattal,
- a határozati javaslat ellen nem szavazattal, továbbá
- a szavazástól való tartózkodással történhet.
A MAT határozatát a szavazatok összesítése után a levezető elnök hirdeti ki.
a) A MAT tagjainak egyhangú - igen - szavazata szükséges az ügyrend elfogadásához és módosításához, továbbá nyilvános ülés elrendeléséhez.
b) Oldalanként legalább három, összesen legalább tíz igen szavazat szükséges:
- bizottságok felállításához,
- a Munkaerőpiaci Alap (MPA) éves költségvetésére vonatkozó vélemény elfogadásához,
- az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulás mértékének és felhasználási módjának meghatározásához,
- az MPA foglalkoztatási és rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének felhasználására vonatkozó irányelveknek az elfogadásához,
- az MPA felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatala módjának meghatározásához.
c) Oldalanként legalább kettő, összesen legalább hét
igen szavazat szükséges:
- az MPA egyes alaprészei - a képzési célú alaprész kivételével - közötti átcsoportosításhoz,
- a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozáshoz, továbbá kiemelten a rehabilitációs foglalkoztatást és az esélyegyenlőséget segítő programok elfogadásához, valamint a munkaerőpiaci intézmény-fejlesztési programok MPA-ból történő hazai finanszírozásáról hozott döntésekhez,
- az MPA foglalkoztatási és rehabilitációs alaprésze decentralizált és központi kerete arányára, a decentralizálás elveire, az átcsoportosításokra vonatkozó határozathoz,
- az állami foglalkoztatási szervnek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatai, s az ezzel összefüggő, a Munkaerőpiaci Alap működési alaprészében nem tervezett kiadások finanszírozásának a meghatározásához,
- központi foglalkoztatási, képzési, a megváltozott munkaképességű munkanélküliek és a fogyatékos személyek képzését, az esélyegyenlőséget elősegítő képzési, valamint a munkaerő-piaci integrációs programok indításához és a programokhoz kapcsolódó költségek meghatározásához,
- foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásához,
- az álláskeresők támogatására, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, az MPA-val való gazdálkodásra vonatkozó jogszabály tervezetének véleményezéséhez, valamint a szociális és munkaügyi miniszter egyedi döntései tervezetének véleményezéséhez,
- az MPA pénzeszközeinek felhasználásáról, az MPA féléves, és éves beszámolójáról, a munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzése során szerzett tapasztalatokról készült előterjesztések, a kezdeményezett intézkedések és szakértői vizsgálatok esetében,
- a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak a MAT-hoz eljuttatott, a Munkaerőpiaci Alapot érintő javaslatai esetében,
- a munkaterv elfogadásához,
- a napirend elfogadásához és egyéb ügyrendi kérdésekhez,
- tájékoztatáskéréshez az ügyrend I. 7.2. pontja szerint,
- a projekt benyújtását megelőzően a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerőpiaci programok MPA-ból történő hazai finanszírozásához,
- a foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált keretének arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról hozott döntésekhez,
- a rehabilitációs alaprész központi és decentralizált keretének arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról hozott döntésekhez.
3. A MAT üléseinek résztvevői, nyilvánossága
A MAT ülései általában nem nyilvánosak, azokon
- a MAT tagjai,
- a szociális és munkaügyi miniszter, illetve az általa kijelölt személy,
- a MAT Titkárságáról legfeljebb két fő,
- az oldalak legfeljebb 3-3 meghívott szakértője, valamint
- a napirend előterjesztője
vehet részt. A MAT - tagjainak egyhangú -.határozatával nyilvános ülést rendelhet el, meghívhatja a sajtó képviselőit.
Az elfogadott és aláírt határozatok másolatát megkapják az előterjesztők és a feladatokkal érintettek, az eredeti példányokat pedig a MAT Titkársága helyezi irattárba a Közleménnyel, az ülés meghívójával és az előterjesztésekkel együtt. A MAT határozatokról a MAT döntése szerint kell tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervek főigazgatóit és - általuk - a munkaügyi tanácsokat.
A MAT üléseiről, döntéseiről Közleményt kell kiadni, azt a határozatokkal együtt a Munkaügyi Közlönyben kell megjelentetni. A Közleményt az oldalak által megbízott tagok hitelesítik.
A MAT határozatait és közleményeit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium internetes honlapján is meg kell jelentetni.
IV.
A MAT szervezete
4. A MAT tisztségei
a) A MAT üléseit a soros elnök vezeti. A soros elnököt háromhavi váltásban, először a kormányzati, ezt követően a munkavállalói, majd a munkaadói oldal jelöli ki.
b) Az oldalak az egyes napirendekre szóvivőt jelölhetnek ki. Szóvivőt az előterjesztő is kijelölhet.
5. A MAT oldalai
Az oldalak önállóak, működési rendjükről maguk döntenek.
6. A MAT bizottságai
A MAT - szükség szerint - állandó, vagy eseti bizott-ságot hoz létre, feladatát meghatározza.
7. A MAT Titkársága
A MAT működését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium - a MAT Titkárságának közreműködésével - biztosítja.
A Titkárság:
- előkészíti és összehívja az ülést az ügyrend III. 1. pontjában foglaltak figyelembe vételével,
- folyamatosan biztosítja a MAT tájékoztatását az általa meghatározott, ügykörébe tartozó információkról, intézkedik a tagok által kért információk megszerzéséről,
- gondoskodik az ülések határozatainak és a közlemények elkészítéséről, aláíratásáról és megjelentetéséről a Munkaügyi Közlönyben és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium internetes honlapján,
- biztosítja a MAT iratainak irattári elhelyezését és naprakész nyilvántartását, lehetővé teszi, hogy a MAT tagjai a dokumentumokba betekinthessenek, valamint meghallgathassák az ülésekről készült hangfelvételeket,
- a határozatokról nyilvántartást vezet,
- elkészíti a MAT éves működéséről szóló beszámolót és gondoskodik benyújtásáról az Országos Érdekegyeztető Tanács részére,
- gondoskodik arról, hogy a MAT határozatait az érintettek megkapják,
- megtervezi a MAT éves működési költségvetését, annak tervezetét és határozati javaslatát előterjeszti a Testület januári ülésén és gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról.
V.
Kapcsolat az érdekegyeztetés szerveivel
A MAT tevékenységének gyakorlása során kapcsolatot tart a munkaügyi - munkaerő-piaci érdekegyeztetés szerveivel, így
- az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (beleértve szakbizottságait is),
- a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanáccsal,
- a munkaügyi tanácsokkal.
* * *
Az ügyrendet a MAT a 2007. február 7-i ülésén megtárgyalta, majd a 14/2007. (II. 7.) MAT határozat mellékleteként egyhangúlag elfogadta. Egyidejűleg hatályát veszti a 13/2006. (II. 1.) MAT határozattal elfogadott ügyrend.
Dr. Székely Judit s. k.,
Bőhm Zsuzsanna s. k.,
Dr. Zs. Szőke Zoltán s. k.,
Haraszti László s. k.,
Horváth Lajos s. k.,
Hörömpöly László s. k.,
Tóth László s. k.,
Dr. Pék Zsolt s. k.,
Patai Ágnes s. k.,
Dr. Dávid Ferenc s. k.,
Bódi András s. k.,
Fehér József s. k.,
Horváth Gábor s. k.,
Nyenyestáné
Endrész Katalin s. k.,
Lengyel Zoltán s. k.,
Kiss Mihály s. k.,
Dr. Varga Ildikó s. k.,
Zsíros Sándor s. k.,
Az Ügyrend dőlt betűtípussal szerkesztett szövegrészei a 2007. január 1 -jétől hatályos (a 2006. évi CXIII. törvénnyel módosított) 1991. évi IV. törvény, Fit. rendelkezéseit jelenítik meg.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.