adozona.hu
435/B/2006. AB határozat
435/B/2006. AB határozat
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. § (1) bekezdése második mondata "a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és ...
435/B/2006. AB határozat
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. § (1) bekezdése második mondata "a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ( továbbiakban: Art.) 164. § (1) bekezdése második mondata "a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását kezdeményezte arra hivatkozással, hogy a jogszabály sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglaltakat.Az indítványozó az Art. 164. § (1) bekezdésének azon rendelkezését támadja, amely szerint az adótúlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az indítványozó álláspontja szerint a túlfizetett adóösszeg az állampolgár tulajdonát képezi, azt az állam időmúlásra hivatkozva "nem rabolhatja el". Az indítványozó szerint az elévülési szabály az adózó tulajdonjogát sérti, ezért az Alkotmány 13. §, (1) bekezdésére hivatkozva kéri Art. 164. § (1) bekezdésének megsemmisítését.
II.
Az Alkotmány indítványban érintett rendelkezése: "13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."Az indítvány az Art. alábbi szabályait érintette: "164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével . évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. (...) "
III.
Az indítvány nem megalapozott.Az adótúlfizetés visszaigénylésének elévülését szabályozó Art. rendelkezés és az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jog alkotmányos összefüggését vizsgálva az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
Az elévülés, mint az alanyi jog bíróság előtti érvényesíthetőségét kizáró jogintézmény alkotmányosságával több ízben foglalkozott már az Alkotmánybíróság. Az 54/1992. (X. 29.) AB határozatban kifejtette, hogy "a követelések elévülésének törvényi szabályozása nem áll ellentétben egyetlen alkotmányos rendelkezéssel vagy alkotmányos elvvel sem. Sőt, a huzamosabb ideig rendezetlen jogi helyzetek lezárása kifejezetten összhangban áll a jogbiztonság követelményét is magában foglaló, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében írt jogállami tétellel." Ugyanebben a határozatában arra is rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy "nem állapítható meg közvetlen értékelhető összefüggés az elévülési időtartamok törvényi szabályai és az Alkotmány rendelkezései között. A különféle jogviszonyok, így a polgári jogi jogviszonyok szabályozása során is a jogalkotó nagyfokú szabadsággal rendelkezik egyebek között abban a vonatkozásban is, hogy az egyes jogviszonyok belső sajátosságainak a figyelembevételével az alanyi jogok bíróság előtti érvényesíthetőségének lehetőségét milyen időkorlátokkal biztosítja." (ABH 1992, 266, 267.)
Másutt az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy "az Alkotmány alapján nagyfokú a törvényhozó szabadsága atekintetben is, hogy az alanyi jog érvényesíthetőségének időkorlátját (elévülés) milyen általános és különös törvényi szabályokba foglalja. Ám a jogalkotó szabadsága az elévülési időtartamok meghatározásában mégsem korlátlan. Mind az általános szabályozásnak, mind pedig az általános szabályoktól való eltérésnek, a szabályozott jogviszony tartalmából, természetéből, a jogviszony lényegi sajátosságaiból kell fakadnia, ugyanakkor az nem vezethet a jogalanyok közötti indokolatlan megkülönböztetéshez. A szabályozás szabadságának ily módon alkotmányos határai vannak. Amennyiben az alanyi jog érvényesíthetőségét gátló elévülési időtartam meghatározása a jogalanyok közötti különbségtételt takar, s a jogviszony tartalma, természete vagy egyéb lényegi sajátossága a megkülönböztetést nem indokolja, az az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján olyan, az alanyok között egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely megengedhetetlen, s ezért alkotmányellenes". [53/1992. (X. 29.) AB határozat (ABH 1992, 261, 263.) ]
Az időmúlás a közigazgatási hatósági eljárásban, így az adójogviszonyban is a jogérvényesítés megszűnését eredményezi. Az elévülési idő leteltét követően az adóhatóságnak megszűnik az a joga, hogy az adókötelezettségek teljesítését ellenőrizze, jogszabálysértés esetén a bevallani elmulasztott adót, a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást megállapítsa. Ugyanakkor az esetleges adótúlfizetés visszaigényléséhez való jogot is elévültnek tekinti az Art. 164. § (1) bekezdése annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
A korábbi határozataiban kifejtetteket az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is irányadónak tekintve állapította meg, hogy az adójogviszonyokkal összefüggésben keletkezett követelések vonatkozásában is nagyfokú szabadság
illeti meg a jogaitotót a jogérvényesítés időbeli korlátozását, vagyis az elévülés kimondását illetően. Az adójogviszony mindkét alanyának érdeke, de a jogbiztonság szempontjából is fontos követelmény az, hogy ne maradjanak fenn sokáig rendezetlen jogviszonyok, az egymással szemben fennálló követelések egy meghatározott idő eltelte után ne legyenek érvényesíthetők. Az adójogviszonyból keletkező követelések elévülése mellett szól az is, hogy az adó megállapításához szükséges adatok beszerzése, nyilvántartása és ellenőrzése az idő múlásával jelentősen megnehezül, akár lehetetlenné is válhat.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Art. 164. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.
Budapest, 2007. január 9.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró