adozona.hu
APEH közlemény
APEH közlemény
Adatlap 2007
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya évközben megszűnik, akkor a munkáltatónak az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésének időpontjában igazolást kell adnia. Ez az adatlap és a kitöltési útmutató a 2007. évben hatályos rendelkezések szerinti kötelezettségeket tartalmazza.
Munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jo...
APEH közlemény
Adatlap 2007
Kitöltési útmutató a 2007. évre kiállítandó adatlaphoz a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya évközben megszűnik, akkor a munkáltatónak az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésének időpontjában igazolást kell adnia. Ez az adatlap és a kitöltési útmutató a 2007. évben hatályos rendelkezések szerinti kötelezettségeket tartalmazza.Munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony (pl. a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony), amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Az igazolásnak göngyölítve tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltatók által közölt adatokat is, ügyelve arra, hogy az előző munkáltatótól hozott adatlapon a halmozott adatok a törthavi adatot már tartalmazzák. Az igazolást ki kell adni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. (A magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.)
A munkáltatónak ez a kötelezettsége azt a célt szolgálja, hogy a magánszemély munkahelyének (tagsági viszonyának) változása esetén minden szükséges adat rendelkezésre álljon ahhoz, hogy az új munkáltató az adóelőleg-levonással kapcsolatos teendőinek eleget tudjon tenni, illetve a munkaviszony évközi megszűnése esetén a magánszemély - ha nem létesít új munkaviszonyt, vagy ha egyébként adóbevallás benyújtására kötelezett - adóbevallást tudjon tenni. Ennek érdekében az igazolást e nyomtatvány (adatlap) felhasználásával, két példányban kell elkészíteni. A másolati példány az azt kiállító munkáltatónál marad, és ezen a munkavállaló (a tag) aláírásával igazolja az adatlap eredeti példányának átvételét.
Az adatlap nem tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (2005. évi CXX. törvény) és a magánszemélyek különadójával (2006. évi LIX. törvény) kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat, amelyekkel összefüggésben a kifizetőknek külön igazolást kell kiadniuk.
Az adatlap kitöltése
Az adatlapon előírt adatközlés tartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései határozzák meg. E tájékoztató ezeket nem ismétli meg, csak az adatközlés célja és kezelése szempontjából fontos összefüggésekre és tudnivalókra hívja fel a figyelmet.
Az adatlap I. részében kell feltüntetni az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket.
Az 1. sorban a munkáltatótól [beleértve az adóévben az előző munkáltató(k) tól] származó rendszeres bért kell feltüntetni az év elejétől, vagy az év közben történő munkakezdés esetén a munkakezdés időpontjától a kilépésig a törthavi adattal együtt, halmozottan ("d" oszlop) . Ez az összeg nem tartalmazza az érdekképviseleti tagdíjat. A munkaviszony hóközi megszűnése esetén a kilépés hónapjának törthavi adatát e sor "a" oszlopába külön is be kell írni.
Bérként ebben a sorban a Szja törvény 3. § 21. pontjának a) alpontjában nevesített jövedelmet kell feltüntetni.
A munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelemnek (2. sor) része a munkáltató által adott pénzjutalom, a lakásbérleti hozzájárulás, a munkaviszonyra tekintettel pénzben és természetben nyújtott juttatás és egyéb bérjellegű kifizetések, feltéve, hogy azok nem tartoznak a rendszeres bérjövedelmek körébe.
A munkaviszonyra tekintettel a munkáltató által kifizetett táppénzt a 3. sorban kell feltüntetni.
Az adatlap 4. sorának "b" oszlopában bevételként a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés teljes, az év elejétől halmozott összegét, a "c" oszlopban az elszámolható költségek (ideértve a bizonylat nélkül figyelembe vehetőeket is) összegét, míg a "d" oszlopban az adóelőleg alapját kell feltüntetni, beleértve a korábbi munkáltató(k) által kifizetett tételeket is.
A külszolgálatra tekintettel a munkáltató által kifizetett összeget az 5. sorban kell feltüntetni (ez az összeg nem szerepelhet az 1. sorban) . Költségként levonható a külszolgálatért kapott összegből annak 30%-a, de legfeljebb napi 15 euró. Nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő jövedelmének megállapításánál napi 25 eurónak megfelelő összeg vonható le, és a 30%-os korlátot figyelmen kívül kell hagyni. Ha a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg költségvetési forrásból származik, a bevétel 50%-a számít jövedelemnek.
Az 6. sorban kell feltüntetni a munkáltató által fizetett, a Szja törvény 3. § 21. pontjának b)-f) alpontjaiban nevesített jövedelmet, figyelemmel a 3. sorhoz tartozó útmutatásra.
A 7. sorba a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket kell beállítani. Itt kell szerepeltetni a választott tisztségviselő (ha tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi) tiszteletdíját, valamint itt kell szerepeltetni azokat az összegeket is, amelyeket a kifizető természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén ad. A jogviszony hóközi megszűnése esetén az utolsó törthavi adatot e sor "a" oszlopába külön is be kell írni.
A nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó összegét, az elszámolható költségeket, illetőleg az adóelőleg alapját a 8. sorban kell feltüntetni.
A 9. sorban kell szerepeltetni a munkaviszony megszűnésekor a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés kifizetett összegét. Az itt feltüntetett összeget az 1. sor összege nem tartalmazhatja. Ha a munkáltató a törvényben meghatározott mértéken felül fizet ki végkielégítést, akkor azt a 7. sor összegében kell szerepeltetnie.
Az "a" oszlopban fel kell tüntetni, hogy a végkielégítés hány hónapra vonatkozott, illetőleg a magánszemély a végkielégítés utáni adó megfizetésére az évek közötti megosztást választja ("l"-es bejegyzés), vagy a végkielégítés teljes összegét a kifizetés évének adóalapjánál kívánja figyelembe venni ("2"-es bejegyzés) .
A 10. sorban az önálló tevékenységekből származó kifizetéseket kell feltüntetni.
Az adóterhet nem viselő járandóságok (Szja törvény 3. § 72. pont) összegét az adatlap 11. sorában kell szerepeltetni, az "a" oszlopban külön kiemelve a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett összeget.
A 12. sor "b" oszlopába bevételként a külföldi kiküldetés nem munkaviszonyra tekintettel fizetett teljes (év elejétől halmozott) összegét, a "c" oszlopba az elszámolható költségek összegét, míg a "d" oszlopba az adóelőleg alapját kell bejegyezni.
A 13. sor olyan kifizetések igazolására szolgál, amelyek az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételek körébe. Ebben a sorban kell feltüntetni a munkavállaló vagy a társas vállalkozás magánszemély tagja valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként a munkáltatójától vagy a társas vállalkozástól kapott ösztöndíját. Ugyancsak itt kell szerepeltetni pl. az elengedett tartozást, a kamat vagy árfolyamnyereség címén fizetett olyan jövedelmet, amely a Szja törvény rendelkezései alapján egyéb jövedelemnek minősül. Az opciós jog munkáltatónál történt érvényesítésével juttatott jövedelmet is ebbe a sorba kell beírni, ha az egyéb jövedelemként adóköteles.
Az adatlap 14. sorában kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét, amely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. A 15. sorban azokat a külföld-ön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a Szja törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. A 14-15. sorok "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Az adatlap II. része tartalmazza a munkáltatók, a társas vállalkozások által az 1-15. sorokban feltüntetett jövedelmekből levont adóelőleget (16. sor), abból az "a" oszlopban külön kiemelve a végkielégítésből levont adóelőleget, az utóbbinál feltéve, hogy a magánszemély a végkielégítés adózásának évek közötti megosztását alkalmazza. Törthavi kifizetés esetén az azt terhelő adóelőleg összegét a Feljegyzések rovatban is fel kell tüntetni.
Az adatlap III. részében kell szerepeltetni a munkáltatónál (társas vállalkozásnál) az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett kedvezmények összegét.
Az adójóváírás (17. sor) igénybevételéről a magánszemélynek a juttatás időpontjáig kell nyilatkoznia. Az adójóváírás a havi bér összegének 18%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint, feltéve, hogy az adott havi bér összege nem haladja meg a 83 333 forintot és a munkáltató, a kifizető által az adóévben juttatott bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott juttatást is beleértve - nem haladja meg az 1 000 000 forintot. Az adójóváírás a havi bér összegének 18%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 000 forint, feltéve, hogy a munkáltató, a kifizető által az adóévben juttatott bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott juttatást is beleértve - nem haladja meg az 1 500 000 forintot.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
Az adatlap 18. sorában az adóterhet nem viselő járandóságoknak (11. sor) az adótábla segítségével kiszámított adóját kell feltüntetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ának megfelelő, azaz 3 275 forint adókedvezmény illeti meg arra a hónapra, amikor a fogyatékosság legalább egy napig fennállt (19. sor) .
A munkavállaló által fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés összegének 30%-a (20. sor) érvényesíthető kedvezményként.
Az összevont adóalap adóját már az adóelőleg számításánál csökkenti a családi kedvezmény (21. sor), amely kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri. A munkáltató a családi kedvezményt akkor köteles figyelembe venni az adóelőleg levonásánál, ha a családi pótlékot a munkáltató folyósítja és a munkavállaló legkésőbb a juttatás időpontjáig nem nyilatkozik arról, hogy a családi kedvezményt nem vagy más jogosult kívánja érvényesíteni, vagy, ha a jogosult legkésőbb a juttatás időpontjában tett nyilatkozatában kéri a családi kedvezmény figyelembevételét. Több jogosult esetén az érintettek a közösen'tett nyilatkozatban megjelölhetik, hogy milyen megosztásban kérik a kedvezmény figyelembevételét.
Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a magzat (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket a családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe vesznek. Ők tehát nem jogosítanak kedvezményre, csak a kedvezmény ösz-szegének megállapítása szempontjából vehetők figyelembe.
Az adatlap IV. részében fel kell tüntetni az egyes elkülönülten adózó jövedelmek összegét, illetőleg az azok után felmerülő adót.
A magánszemélynek az adóbevallásában szerepeltetnie kell az életjáradékból, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, az osztalékot, a vállalkozásból kivont jövedelmet, a privatizációs lízingből, illetőleg az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, valamint az azokból levont adót is. Ezért a társas vállalkozás ilyen kifizetéseit is szerepeltetni kell az adatlapon. A kifizetett bruttó összeget a 22-31. sorok "a" oszlopában, az adó alapját (ahol az eltér a kifizetés bruttó összegétől) a "b" oszlopban, az adóalap után megállapított adót a "c" oszlopban, míg a ténylegesen levont adót a "d" oszlopban kell feltüntetni.
Az eredménytartalék terhére kifizetett, kedvezményesen adózó osztalék (25. sor) és az elengedett tagi kölcsön alapján megállapított, kedvezményesen adózó osztalék (26. sor) esetében a "d" oszlopban adatot nem kell feltüntetni, ha a ma-.gánszemély vállalta az adó megfizetésének kötelezettségét.
Az adatlap 32. sorának tartalmaznia kell az egyéb forrásadós jövedelmeket - a jövedelemforrás megnevezésével -, amelyekből az adó levonása nem történt meg.
Az adatlap 33. sorában kell szerepeltetni a 22-32. sorokba bejegyzett jövedelmek után megállapított ("c" oszlop), illetőleg ténylegesen levont adót ("d" oszlop) .
Az adatlap V. részében az adóelőleg számításához, illetőleg az adóbevalláshoz szükséges egyéb adatokat kell feltüntetni:
- Az adatlap 34. sorának "b" oszlopában kell feltüntetni a 2007-ben kapott, a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés azon részét, amelyet a következő év(ek) adóalapjához kell hozzászámítani, feltéve, hogy a magánszemély az érintett kifizetések adózására az évek közötti megosztást alkalmazza. Az "a" oszlopba kell bejegyezni az átvitt hónapok számát és a végkielégítés átvitt részére már megfizetett adóelőleget.
- A munkáltató által levont, vagy a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt érdekképviseleti tagdíj összegét az adatlap 35. sorában kell közölni.
- A 36. sorban kell szerepelnie a 2007. évben osztalékelőleg címén kifizetett összegnek, illetőleg az abból levont 10%-os és/vagy 25%-os mértékű adónak.
- A 37. sor a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
- A 38. sor a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
- A 39. sorban kell igazolni egyéb adatként a 11. sorban is feltüntetett, a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles . olyan jövedelmet, amelynek figyelembe vételét a kettős adóztatást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi.
- Az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás bérjövedelemként az 1. sor összegében figyelembe vett részét az adatlap 40-41. soraiban kell feltüntetni. A magánszemély többek között az itt feltüntetett összeg alapján rendelkezhet a pénztári egyéni számlára történő átutalásról.
A Feljegyzések rovatban kell feltüntetni például
- a törthavi kifizetést terhelő adóelőleg összegét;
- a munkaviszony megszűnésének hónapjában a súlyosan fogyatékosok kedvezményére utaló egyéb (jogosultsági) adatokat;
- a munkahelyváltás időpontjáig összegyűlt nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapjának összegét;
- a munkáltató által adómentes természetbeni juttatásként nyújtott iskolakezdési támogatás összegét (értékét);
- ha a magánszemély tagja valamely magánnyugdíjpénztárnak, akkor a magánnyugdíjpénztárral kötött szerződésének a számát;
- minden, az adózással kapcsolatos, de a rendelkezésre álló sorokban nem szereplő információt.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal