ÍH 2014.161

JOGI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK - GAZDASÁGI TÁRSASÁG ÁLTAL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK - MEGFIZETETT ELJÁRÁSI ILLETÉK VISSZATÉRÍTÉSE

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az ügyész 2013. november 13-án bejelentette a cégbíróságnál, hogy a K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság főtevékenységeként a cégjegyzékben szereplő TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mivel ezt a tevékenységi kört gazdasági társaság nem folytathatja, így a társaság tevékenysége és a jogi tevékenységgel kapcsolatos cégjegyzéki adata jogszabálysértő. Erre figyelemmel indítványozta a társasággal szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljá...

ÍH 2014.161 JOGI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK - GAZDASÁGI TÁRSASÁG ÁLTAL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK - MEGFIZETETT ELJÁRÁSI ILLETÉK VISSZATÉRÍTÉSE
I. Önmagában abból a tényből, hogy egy gazdasági társaság tevékenységi körében szerepel a TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység, még nem állapítható meg kétséget kizáróan a társaság törvénysértő működése, ugyanis e tevékenységi körbe olyan tevékenység is tartozik, amelyet gazdasági társaság is folytathat [1998. évi XI. törvény 2. §, 5. §, 9. §; 1991. évi XLI. törvény 1. §, 6. §; Gt. 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 12. §, (1)-(2) bek.; Ctv. 22. § (1) bek., 24. § (1) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 72. § (2) bek., 74. § (1) bek., 76. § (2) bek.].
II. A megfizetett eljárási illeték egészben vagy részben történő visszatérítésének csak az Itv. által meghatározott esetekben van helye [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1)-(2) bek., 58. §, 79. § (1) bek., 80. § (1) bek.].
Az ügyész 2013. november 13-án bejelentette a cégbíróságnál, hogy a K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság főtevékenységeként a cégjegyzékben szereplő TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mivel ezt a tevékenységi kört gazdasági társaság nem folytathatja, így a társaság tevékenysége és a jogi tevékenységgel kapcsolatos cégjegyzéki adata jogszabálysértő. Erre figyelemmel indítványozta a társasággal szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 76. § (1) bekezdésének a) pontja és a 74. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a társasággal szemben hivatalból törvényességi eljárás lefolytatását.
Az ügyész a bejelentésében kifejtette, hogy az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: ügyvédi törvény) 2. §-a az ügyvédet jogosítja fel Magyarország valamennyi bírósága és hatósága előtt a megbízó jogi képviseletének ellátására minden ügyben, és az ügyvédi tevékenység egyes típusait az 5. § (1) bekezdésében felsorolja, majd az 5. § (2) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy ezeket a tevékenységeket ellenérték fejében rendszeresen kizárólag ügyvéd végezheti, ha törvény másképpen nem rendelkezik. Magyarországon meghatározott jogi tevékenységek folytatására a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőket feljogosítja. A jogtanácsosi tevékenységet nem törvény, hanem törvényerejű rendelet szabályozza. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a jogtanácsos a jogi tevékenységet munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban fejtheti ki. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 2008) meghatározza a jogi tevékenység tartalmát. Az előbb említett jogszabályok rendelkezést tartalmaznak a jogi tevékenység tartalmára, meghatározzák a jogi tevékenység végzésének feltételeit és a jogi tevékenység folytatására jogosultak körét. Jogi tevékenység végzésére Magyarországon gazdasági társaság nem jogosult, mivel nincs olyan törvényi rendelkezés, amely azt lehetővé tenné.
A társaság az elsőfokú eljárásban előadta, hogy kizárólag közigazgatási eljárásokban lát el jogi képviseletet, mivel álláspontja szerint jogszabályi keretek között annak folytatására a gazdasági társaság is jogosult.
Az elsőfokú bíróság 2013. október 12-én jogerőre emelkedett Cgt.01-12-010213/4. számú végzésével felhívta a társaságot a törvényes működés 30 napon belül történő helyreállítására és kötelezte a társaságot 50 000 forint illeték külön felhívásra az állam javára történő megfizetésére.
Határozatát azzal indokolta, hogy jogi tevékenységet gazdasági társaság nem folytathat, a közigazgatási eljárásokban történő képviselet önmagában nem minősülhet jogi tevékenységnek, ezért a céggel szemben a Ctv. 81. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazta, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § (3) bekezdése alapján kötelezte a céget a felügyeleti illeték megfizetésére.
A cégbírósághoz a törvényes működés helyreállítására vonatkozóan a társaságtól bejelentés nem érkezett, ezért a cégbíróság a Ctv. 79. § (3) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárást folytatta.
A cégbíróság a 2013. december 2-án kelt végzésével ismételten felhívta a társaságot, hogy a 4. számú végzésben foglaltaknak 30 napon belül tegyen eleget, és tájékoztatta ennek elmulasztása esetén alkalmazható jogkövetkezményről, a cég megszűntnek nyilvánításának lehetőségéről.
A társaság a cégbírósághoz 2014. január 2-án érkezett beadványában ismét előadta, hogy kizárólag közigazgatási eljárásokban látja el ügyfelek képviseletét meghatalmazás alapján, amelyre a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) jogszabályi lehetőséget teremt, és az nem minősül a TEÁOR 69.10 '08 szám alatt meghatározott tevékenységnek. E tevékenységi kör a TEÁOR nómenklatúra szerint a következő tevékenységet jelöli: az egyik fél érdekének egy másik féllel szembeni jogi képviselete és védelme akár bíróság vagy más igazságügyi szerv előtt, akár egyéb jogi eljárásban az érintett szakmai kamarai tag által vagy annak felügyelete alatt.
Bejelentette, hogy az előző meghatározásra figyelemmel a jövőben szándékában áll ügyvédi irodával állandó megbízási szerződést kötni annak érdekében, hogy a TEÁOR 69.10 '08 szám alatti tevékenységi körben meghatározottakat is végezhesse az érintett szakmai kamarai tag felügyelete alatt, és ameddig ez nem történik meg, a főtevékenységként megjelölt jogi tevékenységet nem kívánja végezni.
Az elsőfokú bíróság 5. számú végzésével a céget eltiltotta a további működéstől és egyben megszűntnek nyilvánította. Határozatát a Ctv. 81. § (6) bekezdésére alapította, és azzal indokolta, hogy a cég a törvényes működését nem állította helyre, nem tartja be a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, olyan tevékenységet folytat, amely ügyvédi tevékenységnek minősül, így annak folytatására csak ügyvéd jogosult.
Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre, mivel a korábban alkalmazott intézkedése is hatástalannak bizonyult.
Az elsőfokú bíróság tájékoztatta a társaságot arról, hogy a végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a társaság ellen a Ctv. 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a kényszertörlési eljárás megindítását.
Határozatában megemlítette a 131. §-t, de nem állapítható meg egyértelműen, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. vagy az ügyvédi törvény 131. §-ára gondolt.
A végzés ellen a társaság fellebbezett, amelyben az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és a fellebbezési illeték visszatérítésére vonatkozó intézkedés megtételét kérte. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott intézkedés nem felel meg a fokozatosság elvének és a Ctv. 84. § (3) bekezdésének. Előadta, hogy a TEÁOR 69.10 '08 szám alá tartozó jogi tevékenységet ez ideig nem végzett, kizárólag közigazgatási eljárásokban lát el ügyféli képviseletet meghatalmazás alapján, amelyre a Ket. jogszabályi lehetőséget teremt, és az nem minősül a TEÁOR 69.10 '08 szám alá tartozó tevékenységnek. Utalt arra, hogy számos olyan tartalmú törvényszéki ítélet áll a rendelkezésére, amely szerint közigazgatási eljárásban jogi személy elláthat ügyféli képviseletet, tehát a társaság semmilyen jogszabálysértő tevékenységet nem végez. Hiányolta az elsőfokú határozat indokolásából a konkrét jogszabály megjelölését, amely szerint a társaság jogszerűtlenül működik, és amelyet a társaság nem tart be. Kijelentette, hogy monopolizált ügyvédi tevékenységet nem is kívánt folytatni, és az érintett tevékenységi kör nem tartozik az ügyvédi törvény hatálya alá, az nem minősül ügyvédi tevékenységnek, hanem a TEÁOR nómenklatúra szerinti jogi tevékenység, amelyet az ügyvédi törvény kizárólagos ügyvédi tevékenységeket tartalmazó 5. § (1) bekezdése nem nevesít, így ebbe nem ütközhet az, ha a tevékenységi körei között a jogi tevékenység szerepel. Véleménye szerint csupán az minősülhet törvénysértő állapotnak, ha egy gazdasági társaság az érintett szakmai kamarai tag felügyelete hiányában ténylegesen folytatna jogi tevékenységet. Megismételte azt a bejelentését, amely szerint a jövőben szándékában áll ügyvédi irodával állandó megbízási szerződést kötni annak érdekében, hogy a TEÁOR 69.10 '08 szám alatti tevékenységi körbe tartozó tevékenységeket is végezhesse az érintett szakmai kamarai tag felügyelete alatt.
Hiányolta az indokolását annak a következtetésnek, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre. A cégbíróság nem adta annak magyarázatát, hogy ezt milyen körülményből vonta le.
Utalt a Ctv. 84. § (3) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a cég bejegyzésére vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához, kivéve, ha a cég alapítása bűncselekménnyel vagy bűncselekmény elkövetése érdekében történt, és ez a tény jogerős bírósági ítélet alapján megállapítható. A társaság bejegyzése valóban egyszerűsített cégeljárásban történt, de nincs olyan jogerős ítélet, amely a Ctv. 84. § (3) bekezdésében meghatározott megállapítást tartalmazná.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Ctv. 131. §-a 2013. február 1-jétől nincs hatályban, az ügyvédi törvény 131. §-a pedig nem tartalmaz a gazdasági társaság számára kötelezettséget.
A Fővárosi Ítélőtábla a társaság cégjegyzékének adataiból megállapította, hogy abban jelenleg is főtevékenységként a TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység szerepel.
A Fővárosi Ítélőtábla a törvényességi felügyeleti eljárás irataiból észlelte, hogy az elsőfokú eljárás folyamatban léte alatt a cégbírósághoz bejelentés érkezett a társaság által folytatott tevékenységi körrel kapcsolatosan a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálatától és a Zalaegerszegi Törvényszéktől.
A fellebbezés érdemben megalapozatlan, azonban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a céggel szemben a cég megszűntnek nyilvánításánál enyhébb intézkedés is alkalmas arra, hogy a társaság a törvényes működését helyreállítsa.
A Fővárosi Ítélőtábla mindenek előtt rögzíti, hogy a jelen törvényességi felügyeleti eljárásnak nem tárgya az abban való állásfoglalás, hogy a közigazgatási eljárásban a hatóságok jogszerűnek tekinthették-e vagy sem a K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság részére adott meghatalmazás alapján való eljárását, és az eljárása joghatályosnak minősül-e.
A törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság, illetve a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla mindössze abban a kérdésben foglalhat állást, hogy a K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a tevékenységi körében jogszerűen szerepelteti-e a TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenységet főtevékenységként, és annak folytatására gazdasági társaság jogosult-e.
Az ügyvédi törvény 2. §-a szerint az ügyvéd Magyarország valamennyi bírósága és hatósága előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó képviseletét. Az ügyvéd Magyarország területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is - a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint - megfelelően alkalmazni kell.
Az ügyvédi törvény 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai értelmében az ügyvéd képviseli az ügyfelét, büntetőügyben védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést, beadványt, más iratot készít, valamint ezekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.
A (2) bekezdés szerint az előbbi tevékenységek ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.
A (3) bekezdés a)-k) pontjaiban meghatározott tevékenységeket ügyvéd is folytathatja, azonban azok nem minősülnek olyan tevékenységnek, amelynek folytatására törvény eltérő rendelkezése hiányában kizárólag az ügyvéd lenne jogosult.
Az ügyvédi törvény 9. § (1) bekezdése alapján az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg, továbbá a (2) bekezdés szerint az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.
Az ügyvédi törvény az ügyvédi tevékenység folytatásának garanciális szabályait is megállapítja (például: titoktartási kötelezettség, összeférhetetlenség, anyagi felelősség, felelősségbiztosítás kötelezettsége, ügyvédi kamarai tagság, az ügyvéd által az ügyvédi tevékenységen kívül folytatható tevékenységek szűk körben való meghatározása, fegyelmi felelősség stb.).
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői törvény) 1. § (4) bekezdése értelmében a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, és a (2)-(3) bekezdésben meghatározza a közjegyző hatáskörébe tartozó feladatokat, amely tevékenységéért a 6. § értelmében jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg a közjegyzőt, továbbá a közjegyzői törvény a közjegyzői tevékenység garanciális szabályait is megállapítja az ügyvédi törvényhez hasonló módon.
A K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2010. február 8-án kelt létesítő okirat alapján jött létre, így alapítására, működésére és megszűnésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései irányadóak. A cég bejegyzése a Ctv. 48. §-ában szabályozott egyszerűsített cégeljárásban történt.
A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítható, amely főszabályként jövedelemszerzésre irányul. Ez utóbbi alól kivételt csupán a nonprofit gazdasági társaságok képeznek. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni a Gt. 4. § (1) bekezdése értelmében.
A K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jövedelemszerzés céljából jött létre, a nevében nem szerepel a nonprofit jellegre utaló megjelölés.
A TEÁOR 2008 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló KSH közlemény szerint a TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység szakágazatba tartozik:
- az egyik fél érdekének egy másik féllel szembeni jogi képviselete és védelme akár bíróság vagy más igazságügyi szerv előtt, akár egyéb jogi eljárásban az érintett szakmai kamarai tag által vagy annak felügyelete alatt:
- tanácsadás és képviselet polgári ügyekben, tanácsadás és képviselet büntetőügyekben,
- tanácsadás és képviselet munkajogi vitákkal kapcsolatban
- az általános jogi konzultáció és tanácsadás, jogi dokumentumok elkészítése:
- cégbejegyzéssel, társasági szerződéssel és cégalapítással kapcsolatban,
- szabadalmi és szerzői jogokkal kapcsolatban
- közokirat, végrendelet, meghatalmazás elkészítése, letét kezelése
- aukcióval kapcsolatos jogi szolgáltatás
- az egyéb közjegyzői, bírósági végrehajtói, választott-, vizsgáló- és döntő bírói tevékenység.
Nem ebbe a szakágba tartozik a bírósági tevékenység (TEÁOR 84.23).
A TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység szakágazatba tehát olyan tevékenységek is tartoznak, amelyeket nem kizárólag ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos végezhet, hanem gazdasági társaság is (például a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 10. § (1) bekezdése alapján meghatározott feltételeket teljesítő gazdasági társaság is, amennyiben a társaságot a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara nyilvántartásba vette a (4) bekezdése alapján), így önmagában abból a tényből, hogy a K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tevékenységi körében szerepel a TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység, még nem állapítható meg kétséget kizáróan a társaság törvénysértő működése. A társaság által az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben előadottak alapján azonban az mégis megállapítható, hogy mivel a társaság olyan tevékenységet folytat és a jövőben is folytatni kíván, amely tevékenység az ügyvédi törvény 2. §-a és az 5. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja alapján kizárólag ügyvéd által folytatható tevékenységnek minősül, tehát annak folytatására gazdasági társaság nem jogosult, így a működés saját előadásából megállapíthatóan törvénysértő.
A Ctv. 74. § (1) bekezdésének d) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.
A Gt. 12. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a társasági szerződésben meg kell határozni a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét, és a (2) bekezdés alapján a tevékenység megjelölése során - a TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz.
A K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság főtevékenységeként megjelölt TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység keretében - a fellebbezésben előadottak szerint - valamennyi tevékenységet folytatni kívánja szakmai kamarai tag felügyelete alatt, azonban ezekre nincs törvényi felhatalmazása.
A Gt. nem írja elő kötelezően a társasági szerződésben a tevékenységi kör TEÁOR szerinti besorolással történő megjelölését, illetve annak azon belüli szűkítését, amennyiben az adott TEÁOR szám alá besorolt tevékenységi körbe olyan tevékenységek is tartoznak, amelyek folytatására gazdasági társaság nem, vagy csak meghatározott jogszabályi feltételek biztosítása esetén jogosult, azonban ez mégsem mellőzhető, mivel a társasági szerződést közokiratba foglaló közjegyző, illetve a társasági szerződést elkészítő és ellenjegyző ügyvéd, illetve jogtanácsos csak olyan okirat alapján vállalhatja a felelősséget a jogszabályoknak való megfelelésért, ha magából az okiratból megállapítható az is, hogy a gazdasági társaság által végezni kívánt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására a gazdasági társaság jogosult. A cégbíróság is csak ilyen tartalmú létesítő okirat alapján tudja teljesíteni az általános szabályok szerinti bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban fennálló, a Ctv. 46. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, amely szerint a cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a létesítő okirat és a bejegyezni kért adatok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv. 48. §-a alapján lefolytatott egyszerűsített cégeljárásban csatolandó szerződésminta alapján készült létesítő okirat tevékenységi kör meghatározását tartalmazó pontjában ilyen bővítések szintén szerepelhetnek, azonban a cégbejegyzési eljárásban a létesítő okirat tartalmát a cégbíróság érdemben nem vizsgálhatja.
A Ctv. 22. § (1) bekezdése és a 24. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében közhitelesen tartalmazza a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR szerinti megjelölésével. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség arra, hogy az adott TEÁOR szerinti megjelölés mellett a cégjegyzékbe a tevékenységi körrel kapcsolatosan egyéb megjegyzés (például a tevékenységi kör szűkítése a TEÁOR szám alá tartozó néhány tevékenységre) is bejegyzésre kerüljön. Így amennyiben bíróság vagy hatóság előtt a fél képviseletét olyan gazdasági társaság kívánja ellátni, amelynek tevékenységi körében a TEÁOR 69.10 '08 Jogi tevékenység szerepel, a bíróság és a hatóság köteles azt megvizsgálni, hogy az adott ügyben és eljárásban a gazdasági társaság elláthatja-e a jogi képviselettel járó feladatokat.
Helyesen hivatkozott a társaság a fellebbezésében arra, hogy pontatlan az elsőfokú határozatban szereplő 131. § megjelölése, azonban ennek a fellebbezés elbírálása szempontjából nincs jelentősége.
A K. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság eljárás során tett nyilatkozatai és a fellebbezésében előadottak alapján megállapíthatóan olyan tevékenységet folytat és kíván folytatni, amelyre nincs törvényi felhatalmazása, ezért az elsőfokú bíróság a céggel szemben helyesen alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedést, azonban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a cég törvényes működésének helyreállítása a megszűntnek nyilvánításon kívüli más intézkedés alkalmazásával is elérhető, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a Ctv. 81. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a céggel szemben a legkisebb összegű pénzbírságot alkalmazta törvényességi felügyeleti intézkedésként, továbbá az Itv. 65. § (1) bekezdése alapján a céget kötelezte az 50 000 forint felügyeleti illeték állam javára történő megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla elrendelte a határozata megküldését a társaság tevékenységi körével kapcsolatos bejelentést tevő szervezetek részére a határozat tartalmáról való értesítés céljából a Ctv. 76. § (2) bekezdése alapján.
Az Itv. 79. § (1) bekezdése szerint a meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - jogorvoslati eljáráson, valamint e törvény 16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében említett eseteken kívül - csak a 80. § (1) bekezdésében megállapított esetekben van helye.
Az eljárási illetékre vonatkozóan az Itv. 80. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmaz rendelkezést, amely szerint a megfizetett illeték visszatérítésének van helye mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes vagy az illeték mérséklésének helye, de az illetéket megfizették vagy nagyobb összegben fizették meg.
Az Itv. 57. § (1) bekezdése felsorolja mindazokat a polgáriügyeket, a (2) bekezdése pedig azokat a büntetőügyeket, amelyekben a bírósági eljárás illetékmentes, az Itv. 58. §-ában pedig azok a bírósági ügyek szerepelnek, amelyekben az eljárási illeték mérséklésének van helye.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében tehát a megfizetett illeték visszatérítésének, illetve az eljárási illeték mérséklése folytán a megfizetett illeték részben való visszatérítésének csak az Itv.-ben kifejezetten meghatározott esetekben van helye, és ezen esetek között a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezés eredményeként az ügy érdemében hozott határozat részben történő megváltoztatását eredményező fellebbezés nem szerepel. Így a jelen másodfokú eljárás nem minősül sem illetékmentes eljárásnak, sem olyan eljárásnak, amelyben az illeték mérséklésének lenne helye.
(Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgtf.43.438/2014/14.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.