adozona.hu
BH+ 2014.12.567
BH+ 2014.12.567
Önellenőrzéssel csak az adóalapot és adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem (2003. évi XCII. tv. 43., 49., 51. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. évre benyújtott bevallásának adatai alapján 2008. évre az adóhatóság terhére 1 581 100 Ft helyi iparűzési adóelőleg állapított meg, mely alapján a 2008. szeptember 15-én esedékes előleg összege 898 300 Ft volt. Az elsőfokú adóhatóság a felperes adószámlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról 2008. augusztus 18-i keltezéssel értesítést adott ki. E szerint iparűzési adóban szeptember 15-éig késedelmi pótlékmentesen 613 800 Ft kellett megfizetnie....
BH+ 2014.12.567 Önellenőrzéssel csak az adóalapot és adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem (2003. évi XCII. tv. 43., 49., 51. §).
A felperes 2007. évre benyújtott bevallásának adatai alapján 2008. évre az adóhatóság terhére 1 581 100 Ft helyi iparűzési adóelőleg állapított meg, mely alapján a 2008. szeptember 15-én esedékes előleg összege 898 300 Ft volt. Az elsőfokú adóhatóság a felperes adószámlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról 2008. augusztus 18-i keltezéssel értesítést adott ki. E szerint iparűzési adóban szeptember 15-éig késedelmi pótlékmentesen 613 800 Ft kellett megfizetnie. A felperes 2008. szeptember 12-én 613 000 Ft-ot fizetett meg, így 2008. december 31-én iparűzési adóban 800 Ft, a késedelmi pótlék számlán pedig 45 Ft tartozás került kimutatásra. A felperes 2011. augusztus 26-án a 2007. évi helyi iparűzési adó összegét önellenőrzéssel helyesbítette, ebben javára 3961 Ft adókülönbözetet mutatott ki. Emiatt kérte a hatóságot, hogy adó folyószámláját javítsa, a kötelezettségcsökkentő önellenőrzést az önellenőrzési bevallás időpontjában ellenkező előjellel könyvelje, és azt a folyószámlán az eredeti esedékességi időponttal tüntesse fel.Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmét elutasította. Kifejtette, hogy visszaható hatály az azzal módosított időszak megállapított adójára értelmezhető, és annak esedékessége az önellenőrzés benyújtásának esedékességével kerül megállapításra. Annak viszont nincs kihatása a 2008. december 31-ei állapotra, vagyis a 800 Ft iparűzési adó hátralékra és a felszámításra került 45 Ft-os késedelmi pótlék összegére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kiemelte, hogy az Art. 4. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az adóelőlegre az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben a felperes hátraléka nem közvetlenül a bevallásaiból, hanem az adóelőleg határidőn belüli hiánytalan megfizetésének elmaradásából keletkezett. Az adóelőleget a fizetési meghagyás alapján kell megfizetni, amely az Art. 2. számú melléklet II. fejezet A/2. b) pontja szerint félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig esedékes. A felperes terhére 2008. évre a 2007. évre benyújtott bevallás adatai alapján került sor jogerős fizetési meghagyással a fizetendő adóelőleg megállapítására. A felperes önellenőrzése folytán bekövetkezett kötelezettségcsökkenés nem eredményezhette a késedelmi pótlék és a 800 Ft iparűzési adóhiány visszaható hatállyal történő törlését, mert az adóelőleg előírása egy jogerős fizetési meghagyáson alapult. Önellenőrzéssel az adózó visszaható hatállyal megváltoztathatja a bevallásban szereplő adókötelezettségét, azonban az nem annulálhatja a jogerős fizetési meghagyást.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet az ítélet megváltoztatása iránt akként, hogy az terjedjen ki az alperesi és az elsőfokú adóhatósági határozatra akként, hogy rendelje el a felperes által kért folyószámla helyesbítések elvégzését. Szerinte jogszabálysértően járt el az alperes, amikor a felperes által beadott kötelezettségcsökkentő önellenőrzését nem olyan módon könyvelte le, hogy annak összegével a felperest terhelő fizetési kötelezettség összege az önellenőrzött adó eredeti esedékességének időpontjára kiterjedően mérséklődött. Megítélése szerint az adófolyószámla vezetése akkor felel meg az Art. előírásainak, ha az alperes nemcsak azt mutatja ki a folyószámlán, hogy mikor került sor az önellenőrzés benyújtására, hanem az adózó javára mutatkozó önellenőrzés összegét az önellenőrzéssel érintett adó eredeti esedékessége időpontjára visszakönyveli. Ha a 2008. május 31-étől fennálló 3961 Ft túlfizetés elszámolásra kerülne, akkor az ezt követően esedékessé vált 2008. szeptember 15-ei előlegkötelezettség ilyen összegben kiegyenlítést nyert. Így a felperesnek 2008. december 31-én nem hiánya, hanem 3061 Ft túlfizetése jelentkezett. Hangsúlyozta, hogy az ítélet megalapozatlanul és ténybeli alap nélkül jogsértően mondta ki, hogy a felperes keresetének elutasítása indokolt amiatt is, mert az előleg kivetésről rendelkező fizetési meghagyásban előírt kötelezettség csökkentésére a jelen eljárás keretében nincs lehetőség. Ezáltal a jogerős ítélet elsődlegesen az Art.-nak a folyószámla vezetésére, az adótartozás kimutatására vonatkozó 43. §-át, az önellenőrzésre, annak bevallására, elszámolására, nyilvántartására és az adókötelezettség, valamint pótlékalap szempontjából való figyelembevételére vonatkozó 49., 51. §-ok és a késedelmi pótlékalap és pótlék megállapítására vonatkozó 165-167. § előírásaiba ütközik.
Az alperes a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását indítványozta arra figyelemmel, hogy az önellenőrzéssel helyesbített iparűzési adókötelezettség csökkenése 3961 Ft volt, a felszámításra került késedelmi pótlék 45 Ft, azaz a fennálló fizetési kötelezettség az 1 000 000 Ft-ot nem haladta meg, így a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A tárgyaláson érdemében is kérte a felülvizsgálati kérelem elutasítását, a jogerős ítélet hatályában fenntartását.
A felperes észrevételében azt hangsúlyozta, hogy a jelen ügy nem esik a Pp. 340/A. §-ában írt korlátozás alá, mivel nem adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget megállapító határozat.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Egyetért a Kúria a felperesnek azzal az álláspontjával, hogy a Pp. 340/A. §-ában írt korlátozás a perbeli esetben nem volt alkalmazható, mert a per tárgya a folyószámla helyesbítés tárgyában hozott közigazgatási határozat jogszerűségi felülvizsgálata volt, nem pedig fizetési kötelezettséget megállapító határozatról való döntés. Ennél fogva a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a pertárgy értékére figyelemmel nem utasíthatta el.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. § (1) bekezdése szerint az adóbevallás az adó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó adónként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást. Az Art. lehetővé teszi az adózó részére az önellenőrzést, amely az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot érintheti. [Art. 49. § (1) bekezdése]. Törvény előírhatja adóelőleg fizetés kötelezettségét, melyet az adózó önadózás útján teljesít, illetve a törvény adóelőleg fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is rögzíti. Ebben az esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az adóelőleg összegét, és a fizetés határidejét [Art. 42. § (1) bekezdés].
A helyi iparűzési adóról az adóévet követő május 31-éig bevallást kell benyújtani. A fizetési kötelezettséget az adóhatóság határozattal állapítja meg, mely adókivetés, az adózó előző évi bevallása alapján történik. A fizetendő adóelőleg összegét az adóhatóság szabja meg, azt az adózó pótlékmentesen két részletben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles megfizetni. A fenti fizetési kötelezettségének tett eleget a felperes, mikor a 2008. évi adóelőleget két részletben az adóhatóság fizetési meghagyása alapján nagyobb részben teljesítette. A felperes azonban a fizetési meghagyásban közöltektől eltérően 800 Ft-tal kevesebb összeget fizetett meg, ebből eredt a késedelmi pótléktartozása. A felperes a 2007. évi adófizetési kötelezettségét az adóalapot, illetőleg az adó összegét módosította önellenőrzéssel, melyet az adóhatóság elfogadott. Miután az önellenőrzés az adó alapjára és a fizetendő adó összegére terjedt ki, nem hatott ki a 2008. évben fizetendő adóelőleg összegére. Az iparűzési adóelőleget ugyanis az adóhatóság mindig az azt megelőző év adóalapjára figyelemmel határozza meg, és a felperesnek az adóév várható eredményére figyelemmel a fizetendő adó összegére vonatkozóan kiegészítési kötelezettsége áll fenn az adóév december 20. napjáig.
A fenti jogszabályhelyek egybevetése és a iparűzési adó fizetésének rendszeréből következően helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban, hogy a 2007. évi adóalap és az adó csökkentése nem hatott ki a 2008. évi adóelőleg fizetési meghagyásban közölt összegére. A kettő ugyanis elvált egymástól, az elszámolás a következő év május 31-én történt meg, s ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a felperesnél adó túlfizetés avagy hiány áll fenn. A fentiek alapján a Kúria álláspontja az, hogy az adóalap-módosítása nem érinthette a fizetési meghagyásban foglalt adóelőleg összegét, arra nem hatott ki a 2007. évi adóalap, illetőleg adócsökkentés. Ebből következően nem járhatott azzal a következménnyel, amit a felperes kérelme célzott, vagyis nem eredményezhette a 2008. évi adóelőlegben fennálló hátralék és ezzel összefüggésben az keletkező késedelmi pótlék törlését. Nem osztotta tehát a Kúria azt a felperesi érvelést, hogy a 2007. évre vonatkozó önrevízióval annak 2008. május 31-ei időpontra történő átvezetésével a jogerős fizetési meghagyásban megállapított adóelőleg összege módosult, ezáltal hátraléka nem keletkezett.
A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján eljárva a helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.I.35.533/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Budai és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Budai Béla ügyvéd) által képviselt FUNDAMENTA-Lakáskassza Zrt. felperesnek a dr. Virágos Ildikó főosztályvezető által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. június 10-én kelt 11.K.30.082/2013/13. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.30.082/2013/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felperes 2007. évre benyújtott bevallásának adatai alapján 2008. évre az adóhatóság terhére 1.581.100 Ft helyi iparűzési adóelőleg állapított meg, mely alapján a 2008. szeptember 15-én esedékes előleg összege 898.300 Ft volt. Az elsőfokú adóhatóság a felperes adószámlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról 2008. augusztus 18-i keltezéssel értesítést adott ki. E szerint iparűzési adóban szeptember 15-éig késedelmi pótlékmentesen 613.800 Ft kellett megfizetnie. A felperes 2008. szeptember 12-én 613.000 Ft-ot fizetett meg, így 2008. december 31-én iparűzési adóban 800 Ft, a késedelmi pótlék számlán pedig 45 Ft tartozás került kimutatásra. A felperes 2011. augusztus 26-án a 2007. évi helyi iparűzési adó összegét önellenőrzéssel helyesbítette, ebben javára 3.961 Ft adókülönbözetet mutatott ki. Emiatt kérte a hatóságot, hogy adó folyószámláját javítsa, a kötelezettségcsökkentő önellenőrzést az önellenőrzési bevallás időpontjában ellenkező előjellel könyvelje, és azt a folyószámlán az eredeti esedékességi időponttal tüntesse fel.
Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmét elutasította. Kifejtette, hogy visszaható hatály az azzal módosított időszak megállapított adójára értelmezhető, és annak esedékessége az önellenőrzés benyújtásának esedékességével kerül megállapításra. Annak viszont nincs kihatása a 2008. december 31-ei állapotra, vagyis a 800 Ft iparűzési adó hátralékra és a felszámításra került 45 Ft-os késedelmi pótlék összegére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kiemelte, hogy az Art. 4. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az adóelőlegre az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben a felperes hátraléka nem közvetlenül a bevallásaiból, hanem az adóelőleg határidőn belüli hiánytalan megfizetésének elmaradásából keletkezett. Az adóelőleget a fizetési meghagyás alapján kell megfizetni, amely Art. 2. számú melléklet II. fejezet A/2. b) pontja az szerint félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig esedékes. A felperes terhére 2008. évre a 2007. évre benyújtott bevallás adatai alapján került sor jogerős fizetési meghagyással a fizetendő adóelőleg megállapítására. A felperes önellenőrzése folytán bekövetkezett kötelezettségcsökkenés nem eredményezhette a késedelmi pótlék és a 800 Ft iparűzési adóhiány visszaható hatállyal történő törlését, mert az adóelőleg előírása egy jogerős fizetési meghagyáson alapult. Önellenőrzéssel az adózó visszaható hatállyal megváltoztathatja a bevallásban szereplő adókötelezettségét, azonban az nem annulálhatja a jogerős fizetési meghagyást.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet az ítélet megváltoztatása iránt akként, hogy az terjedjen ki az alperesi és az elsőfokú adóhatósági határozatra akként, hogy rendelje el a felperes által kért folyószámla helyesbítések elvégzését. Szerinte jogszabálysértően járt el az alperes, amikor a felperes által beadott kötelezettségcsökkentő önellenőrzését nem olyan módon könyvelte le, hogy annak összegével a felperest terhelő fizetési kötelezettség összege az önellenőrzött adó eredeti esedékességének időpontjára kiterjedően mérséklődött. Megítélése szerint az adófolyószámla vezetése akkor felel meg az Art. előírásainak, ha az alperes nemcsak azt mutatja ki a folyószámlán, hogy mikor került sor az önellenőrzés benyújtására, hanem az adózó javára mutatkozó önellenőrzés összegét az önellenőrzéssel érintett adó eredeti esedékessége időpontjára visszakönyveli. Ha a 2008. május 31-étől fennálló 3.961 Ft túlfizetés elszámolásra kerülne, akkor az ezt követően esedékessé vált 2008. szeptember 15-ei előlegkötelezettség ilyen összegben kiegyenlítést nyert. Így a felperesnek 2008. december 31-én nem hiánya, hanem 3.061 Ft túlfizetése jelentkezett. Hangsúlyozta, hogy az ítélet megalapozatlanul és ténybeli alap nélkül jogsértően mondta ki, hogy a felperes keresetének elutasítása indokolt amiatt is, mert az előleg kivetésről rendelkező fizetési meghagyásban előírt kötelezettség csökkentésére a jelen eljárás keretében nincs lehetőség. Ezáltal a jogerős ítélet elsődlegesen az Art-nak a folyószámla vezetésére, az adótartozás kimutatására vonatkozó 43. §-át, az önellenőrzésre, annak bevallására, elszámolására, nyilvántartására és az adókötelezettség, valamint pótlékalap szempontjából való figyelembe vételére vonatkozó 49., 51. §-ok és a késedelmi pótlékalap és pótlék megállapítására vonatkozó 165-167. § előírásaiba ütközik.
Az alperes a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását indítványozta arra figyelemmel, hogy az önellenőrzéssel helyesbített iparűzési adókötelezettség csökkenése 3.961 Ft volt, a felszámításra került késedelmi pótlék 45 Ft, azaz a fennálló fizetési kötelezettség az 1.000.000 Ft-ot nem haladta meg, így a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A tárgyaláson érdemében is kérte a felülvizsgálati kérelem elutasítását, a jogerős ítélet hatályában fenntartását.
A felperes észrevételében azt hangsúlyozta, hogy a jelen ügy nem esik a Pp. 340/A. §-ában írt korlátozás alá, mivel nem adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget megállapító határozat.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Egyetért a Kúria a felperesnek azzal az álláspontjával, hogy a Pp. 340/A. §-ában írt korlátozás a perbeli esetben nem volt alkalmazható, mert a per tárgya a folyószámla helyesbítés tárgyában hozott közigazgatási határozat jogszerűségi felülvizsgálata volt, nem pedig fizetési kötelezettséget megállapító határozatról való döntés. Ennél fogva a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a pertárgy értékére figyelemmel nem utasíthatta el.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 31. § (1) bekezdése szerint az adóbevallás az adó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó adónként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást. Az Art. lehetővé teszi az adózó részére az önellenőrzést, amely az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot érintheti. (Art. 49. § (1) bekezdése). Törvény előírhatja adóelőleg fizetés kötelezettségét, melyet az adózó önadózás útján teljesít, illetve a törvény adóelőleg fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is rögzíti. Ebben az esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az adóelőleg összegét, és a fizetés határidejét (Art. 42. § (1) bekezdés).
A helyi iparűzési adóról az adóévet követő május 31-éig bevallást kell benyújtani. A fizetési kötelezettséget az adóhatóság határozattal állapítja meg, mely adókivetés, az adózó előző évi bevallása alapján történik. A fizetendő adóelőleg összegét az adóhatóság szabja meg, azt az adózó pótlékmentesen két részletben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles megfizetni. A fenti fizetési kötelezettségének tett eleget a felperes, mikor a 2008. évi adóelőleget két részletben az adóhatóság fizetési meghagyása alapján nagyobb részben teljesítette. A felperes azonban a fizetési meghagyásban közöltektől eltérően 800 Ft-tal kevesebb összeget fizetett meg, ebből eredt a késedelmi pótléktartozása. A felperes a 2007. évi adófizetési kötelezettségét az adóalapot, illetőleg az adó összegét módosította önellenőrzéssel, melyet az adóhatóság elfogadott. Miután az önellenőrzés az adó alapjára és a fizetendő adó összegére terjedt ki, nem hatott ki a 2008. évben fizetendő adóelőleg összegére. Az iparűzési adóelőleget ugyanis az adóhatóság mindig az azt megelőző év adóalapjára figyelemmel határozza meg, és a felperesnek az adóév várható eredményére figyelemmel a fizetendő adó összegére vonatkozóan kiegészítési kötelezettsége áll fenn az adóév december 20. napjáig.
A fenti jogszabályhelyek egybevetése és a iparűzési adó fizetésének rendszeréből következően helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban, hogy a 2007. évi adóalap és az adó csökkentése nem hatott ki a 2008. évi adóelőleg fizetési meghagyásban közölt összegére. A kettő ugyanis elvált egymástól, az elszámolás a következő év május 31-én történt meg, s ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a felperesnél adó túlfizetés avagy hiány áll fenn. A fentiek alapján a Kúria álláspontja az, hogy az adóalap-módosítása nem érinthette a fizetési meghagyásban foglalt adóelőleg összegét, arra nem hatott ki a 2007. évi adóalap, illetőleg adócsökkentés. Ebből következően nem járhatott azzal a következménnyel, amit a felperes kérelme célzott, vagyis nem eredményezhette a 2008. évi adóelőlegben fennálló hátralék és ezzel összefüggésben az keletkező késedelmi pótlék törlését. Nem osztotta tehát a Kúria azt a felperesi érvelést, hogy a 2007. évre vonatkozó önrevízióval annak 2008. május 31-ei időpontra történő átvezetésével a jogerős fizetési meghagyásban megállapított adóelőleg összege módosult, ezáltal hátraléka nem keletkezett.
A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján eljárva a helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése szerinti perköltség fizetésére a felülvizsgálati kérelemmel alaptalanul élő felperes köteles.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles megfizetni.
Budapest, 2014. április 17.
Dr. Darák Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk.
(Kúria, Kfv.I.35.533/2013.)