adozona.hu
BH+ 2014.12.530
BH+ 2014.12.530
A 100 liter űrtartalmú párlat-előállítás céljára kialakított desztilláló berendezés a vámhatóság engedélye nélkül birtokolható [Btk. 398. § (1) bek. a) pont, 2003. évi CXXVII. tv. 63. § (2) bek. 11., 12. pont, 74. § (1 ) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A járásbíróság a 2013. október 30. napján megtartott bíróság elé állításos tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki jövedékkel visszaélés elősegítésének vétségében [Btk. 398. § (1) bek. a) pont].
Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. A büntetőeljárás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által lefoglalt bűnjeleket elkobozta.
A járásbíróság elsőfokú ítélete fellebbezés hiányában 2013. október 30-án - kihirdetése napján -...
BH+ 2014.12.530 A 100 liter űrtartalmú párlat-előállítás céljára kialakított desztilláló berendezés a vámhatóság engedélye nélkül birtokolható [Btk. 398. § (1) bek. a) pont, 2003. évi CXXVII. tv. 63. § (2) bek. 11., 12. pont, 74. § (1) bek.].
A járásbíróság a 2013. október 30. napján megtartott bíróság elé állításos tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki jövedékkel visszaélés elősegítésének vétségében [Btk. 398. § (1) bek. a) pont].Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. A büntetőeljárás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által lefoglalt bűnjeleket elkobozta.
A járásbíróság elsőfokú ítélete fellebbezés hiányában 2013. október 30-án - kihirdetése napján - jogerőre emelkedett.
A jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt a korábban ismeretlen személy által ismeretlen helyen és időben előállított, alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést ingatlanában a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv engedélye nélkül birtokában tartotta, amíg 2013. szeptember 12. napján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának járőrei azt jövedéki ellenőrzés során tőle lefoglalták.
A terhelt e cselekményével megszegte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 74. § (1) bekezdését, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 48. § (1) bekezdés b) pontját.
Az elsőfokú bíróság ítélete - fellebbezés hiányában - a Be. 259. §-ának (1) bekezdése értelmében rövidített indokolással került írásba foglalásra.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályhely külön felhívása nélkül, azonban tartalma alapján a Be. 416. §-ának (1) bekezdés a) pontjára alapítva.
Ebben azt sérelmezte, hogy törvénysértően került sor a bűnösségének a megállapítására és vele szemben 2 év próbára bocsátás alkalmazására. Indokolása szerint ismeretlen személy és ismeretlen helyen előállított pálinka főzőt tartott engedély nélkül a birtokában, tudomása szerint azonban sem a beszerzést, sem a birtoklást nem terheli bejelentési kötelezettség, csak abban az esetben, ha az alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezés űrtartalma meghaladja a 100 litert.
Erre visszavezethetően az elkobzott tárgyak visszaadását és az ügy ismételt kivizsgálását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség átiratában úgy nyilatkozott, hogy a járásbíróság ítéletének felülvizsgálata során a Be. 427. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges.
Álláspontja indokolásában egyrészt utalt arra, hogy a városi ügyészség azért állította bíróság elé a terheltet, mivel a terhelt a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv engedélye nélkül alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést készített.
A járásbíróság által megállapított jogerős ítéleti tényállás ugyanakkor a járási ügyészség feljegyzésétől eltérően azt állapította meg, hogy a terhelt a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv engedélye nélkül - a 2013. szeptember 12. napján történt lefoglalásáig - nem készítette, hanem birtokában tartotta a korábban ismeretlen személy által ismeretlen helyen és időben előállított alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést.
A járásbíróság az eltérő tényállás megállapítását nem indokolta meg. Ezt meghaladóan ítéleti tényállásában nem rögzítette a lefoglalt lepároló berendezés adatait sem.
Minderre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 428. §-ának (1) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét a Be. 424. §-ának (1) bekezdése szerinti tanácsülésen helyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságot utasítsa új eljárásra.
A Kúria megállapította, hogy a Legfőbb Ügyészség indítványa alapos.
A Kúria azonban megállapította, hogy az eljáró bíróság által megállapított irányadó tényállásból nem dönthető el, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállás alapján a hivatkozott adatok hiányában nem lehetséges a Be. 427. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala.
A jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) - a bűncselekmény elkövetésekor hatályos - 74. §-ának (1) bekezdése alapján a magánfőző alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezése a vámhatóság engedélye nélkül birtokolható.
A Jöt. 63. §-a (2) bekezdésének 11. és 12. pontja értelmében a magánfőző desztillálóberendezése alatt a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezés értendő.
Jelen ügyben a felülvizsgálat szempontjából irányadó, egyben nem támadható tényállás azonban a lefoglalt lepároló berendezés adatait nem tartalmazza, ennélfogva - helyesen mutatott rá a Legfőbb ügyészség átiratában arra, hogy - az, hogy az ügyben a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, az irányadó tényállás alapján nem dönthető el.
Ekként a Kúria a Be. 424. §-ának (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Szolnoki Járásbíróság jogerős ítéletét - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból - a Be. 428. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bfv. II. 421/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Budapesten, a 2014. július hó 3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő
v é g z é s t:
A jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége miatt A. F. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 12.B.1072/2013/2. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárt Szolnoki Járásbíróságot új eljárásra utasítja.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A Szolnoki Járásbíróság a 2013. október 30. napján megtartott bíróság elé állításos tárgyaláson meghozott és kihirdetett 12.B.1072/2013/2. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki jövedékkel visszaélés elősegítésének vétségében [Btk. 398. § (1) bek. a) pont].
Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. A büntetőeljárás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által lefoglalt bűnjeleket elkobozta. Egyben kötelezte a terheltet 3.000 forint bűnügyi költség megfizetésére.
A Szolnoki Járásbíróság első fokú ítélete fellebbezés hiányában 2013. október 30-án - kihirdetése napján - jogerőre emelkedett.
A jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt a korábban ismeretlen személy által ismeretlen helyen és időben előállított, alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést ingatlanában a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv engedélye nélkül birtokában tartotta, amíg 2013. szeptember 12. napján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának járőrei azt jövedéki ellenőrzés során tőle lefoglalták.
A terhelt e cselekményével megszegte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 74.§ (1) bekezdését, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet 48.§ (1) bekezdés b) pontját.
Az elsőfokú bíróság ítélete - fellebbezés hiányában - a Be. 259.§-ának (1) bekezdése értelmében rövidített indokolással került írásba foglalásra.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályhely külön felhívása nélkül, azonban tartalma alapján a Be. 416.§-ának (1) bekezdés a) pontjára alapítva.
Ebben azt sérelmezte, hogy törvénysértően került sor a bűnösségének a megállapítására és vele szemben 2 év próbára bocsátás alkalmazására. Indokolása szerint ismeretlen személy és ismeretlen helyen előállított pálinka főzőt tartott engedély nélkül a birtokában, tudomása szerint azonban sem a beszerzést, sem a birtoklást nem terheli bejelentési kötelezettség, csak abban az esetben, ha az alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezés űrtartalma meghaladja a 100 litert.
Erre visszavezethetően az elkobzott tárgyak visszaadását és az ügy ismételt kivizsgálását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség BF.570/2014. számú átiratában úgy nyilatkozott, hogy a Szolnoki Járásbíróság ítéletének felülvizsgálata során a Be. 427.§ (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges.
Álláspontja indokolásában egyrészt utalt arra, hogy a Szolnoki Városi Ügyészség azért állította bíróság elé a terheltet, mivel a 2.B.6180/2013/5. számú feljegyzés szerint a terhelt a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv engedélye nélkül alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést készített.
A Szolnoki Járásbíróság által megállapított jogerős ítéleti tényállás ugyanakkor a járási ügyészség feljegyzésétől eltérően azt állapította meg, hogy a terhelt a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv engedélye nélkül - a 2013. szeptember 12. napján történt lefoglalásáig - nem készítette, hanem birtokában tartotta a korábban ismeretlen személy által ismeretlen helyen és időben előállított alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést.
A járásbíróság az eltérő tényállás megállapítását nem indokolta meg. Ezt meghaladóan ítéleti tényállásában nem rögzítette a lefoglalt lepároló berendezés adatait sem.
Minderre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 428.§-ának (1) bekezdése alapján a Szolnoki Járásbíróság 12.B.1072/2013/2. számú ítéletét a Be. 424.§-ánqak (1) bekezdése szerinti tanácsülésen helyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságot utasítsa új eljárásra.
A Kúria megállapította, hogy a Legfőbb Ügyészség indítványa alapos.
Elöljáróban jegyzi meg a Kúria, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ebből következően kizárólag a Be. 416.§-ának (1) bekezdésében meghatározott okból van helye. Az (1) bekezdés a) és b) pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az (1) bekezdés c) pontja az abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét.
A terhelt indítványában utalt, a Be. 416.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
A Be. 423.§-ának (1) bekezdése ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő úgynevezett tényálláshoz kötöttséget rögzíti, ami azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A jogkérdések is kizárólag a tényállásban rögzítettek alapulvételével vizsgálhatók és dönthetők el.
A Kúria fentiek figyelembevétele mellett azonban megállapította, hogy az eljáró bíróság által megállapított irányadó tényállásból nem dönthető el, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállás alapján a hivatkozott adatok hiányában nem lehetséges a Be. 427.§ (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala.
A Szolnoki Járásbíróság jogerős ítélete azon túl, hogy nem adott magyarázatot arra vonatkozóan, hogy a bíróság elé állításhoz kapcsolódó ügyészségi feljegyzéssel szemben miért eltérő tényállást állapított meg a desztilláló berendezés készítése, illetőleg tartása tekintetében, elkerülte a figyelmét az is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának járőrei által készített jegyzőkönyvből, illetve végzésből megállapíthatóan a terhelttől 8 liter űrtartalmú pálinkafőzésre alkalmas lepároló berendezést foglaltak le (Nyomozati irat 9. és 15. old.).
A jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt) - a bűncselekmény elkövetésekor hatályos - 74.§-ának (1) bekezdése alapján a magánfőző alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezése a vámhatóság engedélye nélkül birtokolható.
A Jöt. 63.§-a (2) bekezdésének 11. és 12. pontja értelmében a magánfőző desztillálóberendezése alatt a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezés értendő.
Jelen ügyben a felülvizsgálat szempontjából irányadó, egyben nem támadható tényállás azonban a lefoglalt lepároló berendezés adatait nem tartalmazza, ennélfogva - helyesen mutatott rá a Legfőbb ügyészség átiratában arra, hogy - az, hogy az ügyben a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, az irányadó tényállás alapján nem dönthető el.
Ekként a Kúria a Be. 424.§-ának (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Szolnoki Járásbíróság jogerős ítéletét - a Be. 416.§ (1) bekezdés a) pontjában írt okból - a Be. 428.§-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.
A Be. 3.§-ának (4) bekezdése alapján a Kúria határozata ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.
Budapest, 2014. július 3.
Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró
(Kúria Bfv.II.421/2014.)