BH+ 2014.11.520

Nem alapítható áfa levonási jog arra a kézpénzfizetési számlára, ahol nem haladéktalanul történik a számla kibocsátása és az ellenérték megfizetése (2007. évi CXXVII. tv. 120., 127., 163. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az E.-Com Kft.-től 2010. november 26. és december 31. között 4 db készpénzfizetési számlát fogadott be akácoszlop-, akáchengeres rönk értékesítéséről, akácrönk szeleteléséről. A számlák 893 760 forint áfa tartalmát a felperes bevallásában levonható adóként szerepeltette.
Az elsőfokú adóhatóság áfa adónemben a 2010. október-december hónapokra vonatkozóan folytatott le felperesnél ellenőrzést. A Kft. felszámolójának, a vizsgált időszakbeli ügyvezetőnek nyilatkozatai és az eset össze...

BH+ 2014.11.520 Nem alapítható áfa levonási jog arra a kézpénzfizetési számlára, ahol nem haladéktalanul történik a számla kibocsátása és az ellenérték megfizetése (2007. évi CXXVII. tv. 120., 127., 163. §)
A felperes az E.-Com Kft.-től 2010. november 26. és december 31. között 4 db készpénzfizetési számlát fogadott be akácoszlop-, akáchengeres rönk értékesítéséről, akácrönk szeleteléséről. A számlák 893 760 forint áfa tartalmát a felperes bevallásában levonható adóként szerepeltette.
Az elsőfokú adóhatóság áfa adónemben a 2010. október-december hónapokra vonatkozóan folytatott le felperesnél ellenőrzést. A Kft. felszámolójának, a vizsgált időszakbeli ügyvezetőnek nyilatkozatai és az eset összes egyéb körülményei alapján azt állapították meg, hogy a készpénzfizetési számlák nem a valóságnak megfelelően lettek kiállítva, azokra levonási jog nem alapítható. Az elsőfokú hatóság a 2010. október-december hónapra a felperes terhére áfa adónemben 894 000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.
Az alperes a 2113482650. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Jogerős ítéletét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontjára, 127. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdésre és 166. § (2) bekezdésére alapította. Indokolása szerint a peres eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy a számlák nem a tényleges gazdasági eseményről kerültek kiállításra, mivel az első számlán szereplő mennyiség nem egyszerre, hanem két alkalommal került leszállításra, majd decemberben újabb négy szállítás történt, szemben a becsatolt három számlával; továbbá a tárgyaláson és már keresetében is azt adta elő, hogy a számlák kiállítására és a pénz megfizetésére eltérő időben került sor. Az, hogy a felperes a számlákon szereplő famennyiséget megvásárolta, nem elégséges az adólevonási jog gyakorlásához, mert ahhoz elengedhetetlen a számviteli elszámolást tartalmazó számla. Ilyen számla hiányában az elsőfokú bíróság elutasította a felperes tanúbizonyítási indítványát.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemnek megfelelően az áfa levonási jog gyakorlását biztosító ítélet meghozatalát kérte, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárásra utasítását indítványozta. Felülvizsgálati kérelmében egyrészt vitatta az alperesi határozat jogszerűségét, másrészről pedig arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértést követett el, amikor a jogerős ítéletével elutasította keresetét. Sem az Áfa tv., sem az Sztv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a számlák kiállításának és a pénzfizetésnek egyszerre kellett volna megtörténni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül a [Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés, BH 2002.490, KGD 2002.262.] A Pp. ezen szabályaiból következően a felülvizsgálati eljárás csak a jogerős ítélet jogszabálysértéseinek vizsgálatára irányulhat, azaz a Kúria csak áttételesen vizsgálhatja az alperesi határozatban megtestesülő jogszabálysértéseket.
A levonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló számviteli bizonylatok formai megfelelősége olyan objektív kritérium, amely az Európai Unio Bíróságának a Hatos és a HÉA irányelvekhez kapcsolódó ítéletei szerint is megelőzi a tartalmi (érdemi) megfelelőség vizsgálatát. Így az elsőfokú bíróság a tényállás feltárása során megfelelő jelentőséget tulajdonított a felperes készpénzfizetési számlák kiállítására, a gazdasági események teljesítésére és az ellenérték megfizetésére vonatkozó előadásainak.
Miként azt a Kúria Kfv.I.35.507/2011/3. ítélete már tartalmazza, az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés a) pontja következtében nem alapítható áfa levonási jog arra a készpénzfizetési számlára, ahol nem haladéktalanul történik meg a számla kibocsátása és az ellenérték megfizetése. A levonási joggal érintett készpénzfizetési számlák esetén a számlák kibocsátása és az ellenérték megfizetése elvált, és a számlák sem mindenkor a gazdasági eseménynek megfelelően kerültek kiállításra. Az elsőfokú bíróság ezeket a tényállási elemeket helytállóan ragadta meg, értékelte, megalapozott következtetést vont le. Belső meggyőződéséről a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelően, okszerűen számot adott, az ítélet mind tényállásában, mind a jogszabályok alkalmazásában, mind az indokolás kifejtésében megfelel a Pp. 221. § (1) bekezdésének. A jogerős ítélet nem sértett jogszabályt a kereset elutasításával.
Erre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartott.
(Kúria, Kfv. I. 35.181/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a dr. Kalocsai Gábor ügyvéd által képviselt K. Mihály felperesnek a dr. Jenei Roberta jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adó tárgyú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 2012. november 19. napján kelt 12.K.21.547/2012/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 7. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 12.K.21.547/2012/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 89.400 (nyolcvankilencezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes az E.-Com Kft-től 2010. november 26. és december 31. között 4 db készpénzfizetési számlát fogadott be akácoszlop-, akáchengeres rönk értékesítéséről, akácrönk szeleteléséről. A számlák 893.760 forint áfa tartalmát a felperes bevallásában levonható adóként szerepeltette.
Az elsőfokú adóhatóság áfa adónemben a 2010. október-december hónapokra vonatkozóan folytatott le felperesnél ellenőrzést. A Kft. felszámolójának, a vizsgált időszakbeli ügyvezetőnek nyilatkozatai és az eset összes egyéb körülményei alapján azt állapították meg, hogy a készpénzfizetési számlák nem a valóságnak megfelelően lettek kiállítva, azokra levonási jog nem alapítható. Az elsőfokú hatóság a 2010. október-december hónapra a felperes terhére áfa adónemben 894.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.
Az alperes a 2113482650. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Jogerős ítéletét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontjára, 127. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdésre és 166. § (2) bekezdésére alapította. Indokolása szerint a peres eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy a számlák nem a tényleges gazdasági eseményről kerültek kiállításra, mivel az első számlán szereplő mennyiség nem egyszerre, hanem két alkalommal került leszállításra, majd decemberben újabb négy szállítás történt, szemben a becsatolt három számlával; továbbá a tárgyaláson és már keresetében is azt adta elő, hogy a számlák kiállítására és a pénz megfizetésére eltérő időben került sor. Az, hogy a felperes a számlákon szereplő famennyiséget megvásárolta, nem elégséges az adólevonási jog gyakorlásához, mert ahhoz elengedhetetlen a számviteli elszámolást tartalmazó számla. Ilyen számla hiányában az elsőfokú bíróság elutasította a felperes tanúbizonyítási indítványát.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemnek megfelelően az áfa levonási jog gyakorlását biztosító ítélet meghozatalát kérte, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárásra utasítását indítványozta. Felülvizsgálati kérelmében egyrészt vitatta az alperesi határozat jogszerűségét, másrészről pedig arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértést követett el, amikor a jogerős ítéletével elutasította keresetét. Sem az Áfa tv., sem az Sztv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a számlák kiállításának és a pénzfizetésnek egyszerre kellett volna megtörténni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül a [Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés, BH 2002/490, KGD 2002/262.] A Pp. ezen szabályaiból következően a felülvizsgálati eljárás csak a jogerős ítélet jogszabálysértéseinek vizsgálatára irányulhat, azaz a Kúria csak áttételesen vizsgálhatja az alperesi határozatban megtestesülő jogszabálysértéseket.
A levonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló számviteli bizonylatok formai megfelelősége olyan objektív kritérium, amely az Európai Unio Bíróságának a Hatos és a HÉA irányelvekhez kapcsolódó ítéletei szerint is megelőzi a tartalmi (érdemi) megfelelőség vizsgálatát. Így az elsőfokú bíróság a tényállás feltárása során megfelelő jelentőséget tulajdonított a felperes készpénzfizetési számlák kiállítására, a gazdasági események teljesítésére és az ellenérték megfizetésére vonatkozó előadásainak.
Miként azt a Kúria Kfv.I.35.507/2011/3. ítélete már tartalmazza, az Áfa tv. 163.§ (2) bekezdés a) pontja következtében nem alapítható áfa levonási jog arra a készpénzfizetési számlára, ahol nem haladéktalanul történik meg a számla kibocsátása és az ellenérték megfizetése. A levonási joggal érintett készpénzfizetési számlák esetén a számlák kibocsátása és az ellenérték megfizetése elvált, és a számlák sem mindenkor a gazdasági eseménynek megfelelően kerültek kiállításra. Az elsőfokú bíróság ezeket a tényállási elemeket helytállóan ragadta meg, értékelte, megalapozott következtetést vont le. Belső meggyőződéséről a Pp. 206.§ (1) bekezdésének megfelelően, okszerűen számot adott, az ítélet mind tényállásában, mind a jogszabályok alkalmazásában, mind az indokolás kifejtésében megfelel a Pp. 221.§ (1) bekezdésének. A jogerős ítélet nem sértett jogszabályt a kereset elutasításával.
Erre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartott.
A pervesztes felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére.
A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a felperest.
Budapest, 2014. január 9.
Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró
(Kúria, Kfv.I.35.181/2013.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.