adozona.hu
BH+ 2014.11.513
BH+ 2014.11.513
A kistérségi társulás önálló jogi személyiségű költségvetési szervként létrehozott Munkaszervezetének jogutód nélküli megszűnése miatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos vagyoni igény az alapító kistérségi társulással szemben érvényesíthető [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 25. § (1) bek.; 2011. évi CLXXXIX. tv. 95. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2010. március 8-ától létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt helyettesítés céljából A. H. munkavállaló fizetés nélküli szabadsága miatti távollét idejére, legfeljebb 2012. május 31. napjáig. A kinevezési okirat munkáltatóként az alperes kistérségi társulást jelölte meg és rögzítette, hogy a felperes felett a munkáltatói jogkört a Munkaszervezet vezetője gyakorolja.
Az alperes 2004. december 29-én a Társulási T...
BH+ 2014.11.513 A kistérségi társulás önálló jogi személyiségű költségvetési szervként létrehozott Munkaszervezetének jogutód nélküli megszűnése miatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos vagyoni igény az alapító kistérségi társulással szemben érvényesíthető [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 25. § (1) bek.; 2011. évi CLXXXIX. tv. 95. § (4) bek.].
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2010. március 8-ától létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt helyettesítés céljából A. H. munkavállaló fizetés nélküli szabadsága miatti távollét idejére, legfeljebb 2012. május 31. napjáig. A kinevezési okirat munkáltatóként az alperes kistérségi társulást jelölte meg és rögzítette, hogy a felperes felett a munkáltatói jogkört a Munkaszervezet vezetője gyakorolja.Az alperes 2004. december 29-én a Társulási Tanács döntéseinek előkészítésére és feladatainak végrehajtására önálló jogi személyiségű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet hozott létre, s a felperes e Munkaszervezet keretén belül látta el tevékenységét. Kinevezési okiratán a Munkaszervezet bélyegzője szerepelt, és a munkáltató nevében a Munkaszervezet vezetője írta alá az okiratot. A felperes munkaköri leírásában munkáltatóként a Munkaszervezetet jelölték meg, s rögzítették, hogy a munkáltatói jogkört a Munkaszervezet vezetője gyakorolja.
Az alperes kistérség társulás Tanácsa az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra figyelemmel 23/2012. (X. 31.) számú határozatával döntött a Munkaszervezet jogutód nélküli megszüntetéséről, a Magyar Államkincstár pedig törölte a törzskönyvi nyilvántartásból. Az általános munkaszervezeti feladatokat 2013. január 1-jétől a S. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala vette át. Erre figyelemmel 2012. december 13-án közölték a felperessel, hogy közalkalmazotti jogviszonya 2012. december 31-i hatállyal a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnik. Az okiratban munkáltatóként szintén az alperes került megjelölésre, míg azon a Munkaszervezet bélyegzője és a Munkaszervezet vezetőjének aláírása szerepel.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy közalkalmazotti jogviszonya az alperessel, és nem annak Munkaszervezetével jött létre, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: Kjt.) 27. § (2) bekezdése, illetve 30. § (1) bekezdése a) pontja alapján az alperes jogellenesen szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra figyelemmel, hogy a felperes jogviszonya ténylegesen a Munkaszervezettel állt fenn, és jogszerűen közölték a felperessel, hogy jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére figyelemmel megszűnt.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes munkáltatója az alperes volt, a munkavégzés helye volt a társulás Munkaszervezete. A Munkaszervezet vezetője mint a felperes irányában kinevezési jogkörrel bíró személy a társulás szervezeti egységébe illeszkedően járt el, ettől azonban még a felperes nem vált a Munkaszervezet munkavállalójává. Ezt támasztotta alá álláspontja szerint az is, hogy a bérjegyzéken munkáltatóként az alperes került megjelölésre. Mivel a felperes kereseti kérelmét a Kjt. 27. § (2) bekezdése és 30. § (1) bekezdés a) pontjára alapította, az alperes azonban sem felmentést, sem azonnali hatályú megszüntetést nem közölt a felperessel, így a kereset jogalapja nem volt megállapítható, ezért azt a bíróság elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta annak helyes indokai alapján. Kifejtette, hogy a felperesi kereset jogalapja a Kjt. 27. § (2) bekezdés, illetve 30. § (1) bekezdése a) pontja alapján nem volt megállapítható, mivel ilyen nyilatkozatot az alperes nem tett.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően változtassa meg, és kötelezze az alperest 2 221 200 forint és kamatai megfizetésére.
Álláspontja szerint az ítélet sérti a Kjt. 27. § (2) bekezdését és 30. § (1) bekezdése a) pontját, továbbá az Mt. 6. és 7. §-ait, illetve a Pp. 206. §-át. Kifejtette, hogy a munkáltatója nem szűnt meg, csupán az a szervezeti egység, ahova a munkavégzésre be volt osztva. Előadta, hogy végleges kereseti kérelmét nem a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére alapította. Azt a körülményt, hogy a felperes munkavégzésének helye megszűnt, akként kell értelmezni, hogy megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Nem értékelhető a felperes hátrányára, hogy a munkáltató jogi tévedése folytán a jogviszony megszüntetése során helytelen kifejezéseket használt, pontatlanul fogalmazott, és a "megszűnés" szót használta a "megszüntetés" szó helyett.
Az alperes a "felülvizsgálati kérelem elutasítását" kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben az eljárt bíróságoknak abban kellett állást foglalniuk, hogy az alperes vagy annak Munkaszervezete volt-e a felperes munkáltatója, és ennek megfelelően jogszerűen került-e megállapításra az, hogy közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán a Kjt. 25. § (1) bekezdése c) pontja alapján megszűnt.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg a rendelkezésére álló okirati bizonyítékok alapján, hogy az alperes volt a felperes munkáltatója. Az alperes e ténymegállapítást fellebbezési ellenkérelmében részletes kifejtett indokai alapján vitatta, e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, nem adta azonban annak indokát, hogy miért nem találta megalapozottnak az alperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtett érveit.
Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy megalakítására a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. alapján került sor, és annak 10. § (1) bekezdése alapján az Társulási Tanács döntéseinek előkészítése és feladatainak végrehajtása céljából 2004. december 29-ével önálló jogi személyiségű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, elkülönült Munkaszervezetet hozott létre. A társszervezeti és működési szabályzata tartalmazta a Munkaszervezet engedélyezett létszámát, a munkavégzésre irányuló jogviszony megnevezését és a Munkaszervezet vezetőjének munkáltatói jogkörét. A Munkaszervezet vezetőjét a Társulás Tanácsa nevezte ki, és ő gyakorolta a Munkaszervezet közalkalmazottai felett a munkáltatói jogkört.
Helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt tartalma szerint kell megítélni és megállapítani azt, hogy az mely költségvetési szerv, illetve közalkalmazott között jött létre. Bár a felperes kinevezésében munkáltatóként az alperes került megnevezésre, ténylegesen munkáját a Munkaszervezeten belül végezte, munkáját annak vezetője irányította, és felette ő gyakorolta a munkáltatói jogkört. Munkaköri leírásában munkáltatóként a Munkaszervezet került megjelölésre, és olyan jellegű feladatot végzett, melyet a Társulás Tanácsa az általa létrehozott Munkaszervezet feladatául jelölt meg. Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a felperes munkáltatója a S.-i Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete volt.
2011. évi CLXXXIX. tv. 95. § (4) bekezdése szerint 2013. január 1-jétől a Társulási Tanács Munkaszervezete feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. Erre figyelemmel a Társulás Tanácsa 23/2012. (X. 31.) T.Th. számú határozatával jogutód nélkül megszüntette Munkaszervezetét, és a korábban általa ellátott feladatokat ettől az időponttól S. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek megfelelően a Munkaszervezet vezetője jogszerűen közölte a felperessel, hogy közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt.
A költségvetési szerv megszűnése esetén a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében az alapító szerv tekinthető a megszüntetett szerv jogutódjának. A közalkalmazott ennek megfelelően közalkalmazotti jogviszony megszűnésével összefüggő vagyoni igényeit az alapítóval szemben érvényesítheti, az azonban a jogszabályban előírt helytállási kötelezettsége ellenére sem válik a közalkalmazott munkáltató munkajogi jogutódjává (BH 2000.271.) Ennek megfelelően a felperes helytállóan jelölte meg az alperes személyét, azonban jogviszonya megszűnésének megállapítása nem ütközött jogszabályba, így a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hagyta helyben a kereseti kérelme elutasítását.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - eltérő indokolással - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.757/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria dr. Bódis Pál ügyvéd által képviselt Z. K. felperesnek a Tóthné dr. Kerekes Andrea jogtanácsos által képviselt S.-i K. T. T. alperes ellen átlagkereset megfizetése iránt a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.M.519/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.558/2013/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.558/2013/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2010. március 8-ától létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt helyettesítés céljából A. H. munkavállaló fizetés nélküli szabadsága miatti távollét idejére, legfeljebb 2012. május 31. napjáig. A kinevezési okirat munkáltatóként az alperest jelölte meg és rögzítette, hogy a felperes felett a munkáltatói jogkört a Munkaszervezet vezetője gyakorolja.
Az alperes 2004. december 29-én a Társulási Tanács döntéseinek előkészítésére és feladatainak végrehajtására önálló jogi személyiségű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet hozott létre, s a felperes e Munkaszervezet keretén belül látta el tevékenységét. Kinevezési okiratán a Munkaszervezet bélyegzője szerepelt, és a munkáltató nevében a Munkaszervezet vezetője írta alá az okiratot. A felperes munkaköri leírásában munkáltatóként a Munkaszervezetet jelölték meg, s rögzítették, hogy a munkáltatói jogkört a Munkaszervezet vezetője gyakorolja.
AZ S. Kistérség Többcélú Társulása Tanácsa az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra figyelemmel 23/2012. (X. 31.) számú határozatával döntött a Munkaszervezet jogutód nélküli megszüntetéséről, a Magyar Államkincstár pedig törölte a törzskönyvi nyilvántartásból. Az általános Munkaszervezeti feladatokat 2013. január 1-jétől az S. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala vette át. Erre figyelemmel 2012. december 13-án közölték a felperessel, hogy közalkalmazotti jogviszonya 2012. december 31-i hatállyal a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnik. Az okiratban munkáltatóként szintén az alperes került megjelölésre, míg azon a Munkaszervezet bélyegzője és a Munkaszervezet vezetőjének aláírása szerepel.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy közalkalmazotti jogviszonya az alperessel, és nem annak Munkaszervezetével jött létre, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 27. § (2) bekezdése, illetve 30. § (1) bekezdése a) pontja alapján az alperes jogellenesen szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra figyelemmel, hogy a felperes jogviszonya ténylegesen a Munkaszervezettel állt fenn, és jogszerűen közölték a felperessel, hogy jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére figyelemmel megszűnt.
A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.519/2012/18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes munkáltatója az alperes volt, a munkavégzés helye volt a társulás Munkaszervezete. A Munkaszervezet vezetője mint a felperes irányában kinevezési jogkörrel bíró személy a társulás szervezeti egységébe illeszkedően járt el, ettől azonban még a felperes nem vált a Munkaszervezet munkavállalójává. Ezt támasztotta alá álláspontja szerint az is, hogy a bérjegyzéken munkáltatóként az alperes került megjelölésre. Mivel a felperes kereseti kérelmét a Kjt. 27. § (2) bekezdése és 30. § (1) bekezdés a) pontjára alapította, az alperes azonban sem felmentést, sem azonnali hatályú megszüntetést nem közölt a felperessel, így a kereset jogalapja nem volt megállapítható, ezért azt a bíróság elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.558/2013/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta annak helyes indokai alapján. Kifejtette, hogy a felperesi kereset jogalapja a Kjt. 27. § (2) bekezdés, illetve 30. § (1) bekezdése a) pontja alapján nem volt megállapítható, mivel ilyen nyilatkozatot az alperes nem tett.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően változtassa meg, és kötelezze az alperest 2 221 200 forint és kamatai megfizetésére.
Álláspontja szerint az ítélet sérti a Kjt. 27. § (2) bekezdését és 30. § (1) bekezdése a) pontját, továbbá az Mt. 6. és 7. §-ait, illetve a Pp. 206. §-át. Kifejtette, hogy a munkáltatója nem szűnt meg, csupán az a szervezeti egység, ahova a munkavégzésre be volt osztva. Előadta, hogy végleges kereseti kérelmét nem a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére alapította. Azt a körülményt, hogy a felperes munkavégzésének helye megszűnt, akként kell értelmezni, hogy megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Nem értékelhető a felperes hátrányára, hogy a munkáltató jogi tévedése folytán a jogviszony megszüntetése során helytelen kifejezéseket használt, pontatlanul fogalmazott, és a "megszűnés" szót használta a "megszüntetés" szó helyett.
Az alperes a "felülvizsgálati kérelem elutasítását" kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben az eljárt bíróságoknak abban kellett állást foglalniuk, hogy az alperes vagy annak Munkaszervezete volt-e a felperes munkáltatója, és ennek megfelelően jogszerűen került-e megállapításra az, hogy közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán a Kjt. 25. § (1) bekezdése c) pontja alapján megszűnt.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg a rendelkezésére álló okirati bizonyítékok alapján, hogy az alperes volt a felperes munkáltatója. Az alperes e ténymegállapítást fellebbezési ellenkérelmében részletes kifejtett indokai alapján vitatta, e körben azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, nem adta azonban annak indokát, hogy miért nem találta megalapozottnak az alperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtett érveit.
Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy megalakítására a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. alapján került sor, és annak 10. § (1) bekezdése alapján az Társulási Tanács döntéseinek előkészítése és feladatainak végrehajtása céljából 2004. december 29-ével önálló jogi személyiségű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, elkülönült Munkaszervezetet hozott létre. A társszervezeti és működési szabályzata tartalmazta a Munkaszervezet engedélyezett létszámát, a munkavégzésre irányuló jogviszony megnevezését és a Munkaszervezet vezetőjének munkáltatói jogkörét. A Munkaszervezet vezetőjét a Társulás Tanácsa nevezte ki, és ő gyakorolta a Munkaszervezet közalkalmazottai felett a munkáltatói jogkört.
Helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt tartalma szerint kell megítélni és megállapítani azt, hogy az mely költségvetési szerv, illetve közalkalmazott között jött létre. Bár a felperes kinevezésében munkáltatóként az alperes került megnevezésre, ténylegesen munkáját a Munkaszervezeten belül végezte, munkáját annak vezetője irányította, és felette ő gyakorolta a munkáltatói jogkört. Munkaköri leírásában munkáltatóként a Munkaszervezet került megjelölésre, és olyan jellegű feladatot végzett, melyet a Társulás Tanácsa az általa létrehozott Munkaszervezet feladatául jelölt meg. Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a felperes munkáltatója a S.-i Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete volt.
2011. évi CLXXXIX. tv. 95. § (4) bekezdése szerint 2013. január 1-jétől a Társulási Tanács Munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. Erre figyelemmel a Társulás Tanácsa 23/2012.(X.31.) T.Th. számú határozatával jogutód nélkül megszüntette Munkaszervezetét, és a korábban általa ellátott feladatokat ettől az időponttól S. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek megfelelően a Munkaszervezet vezetője jogszerűen közölte a felperessel, hogy közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt.
A költségvetési szerv megszűnése esetén a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében az alapító szerv tekinthető a megszüntetett szerv jogutódjának. A közalkalmazott ennek megfelelően közalkalmazotti jogviszony megszűnésével összefüggő vagyoni igényeit az alapítóval szemben érvényesítheti, az azonban a jogszabályban előírt helytállási kötelezettsége ellenére sem válik a közalkalmazott munkáltató munkajogi jogutódjává (BH 2000.271.) Ennek megfelelően a felperes helytállóan jelölte meg az alperes személyét, azonban jogviszonya megszűnésének megállapítása nem ütközött jogszabályba, így a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hagyta helyben a kereseti kérelme elutasítását.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - eltérő indokolással - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pernyertes alperes a felülvizsgálati eljárásban költséget nem igényelt, ezért ebben a kérdésben határozni nem kellett.
A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2014. június 25.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.757/2013.)