adozona.hu
BH+ 2014.11.508
BH+ 2014.11.508
A betéti társasággal szemben alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó végzéssel szemben a betéti társaság beltagja a saját nevében és érdekében fellebbezésre nem jogosult [2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bek.; Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság a 8. sorszámú végzésével az adóhatóság által előterjesztett, a cégjegyzékbe bejegyzett székhely, fióktelep jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek helyt adott. Ismételten felhívta a törvényességi felügyeleti eljárással érintett betéti társaságot, hogy a törvényes működését 30 napon belül állítsa helyre, s arról a cégbíróságot is tájékoztassa. Tájékoztatásul figyelmeztette mind a betéti társaságot, mind annak vezető tisztségviselőjét, hog...
BH+ 2014.11.508 A betéti társasággal szemben alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó végzéssel szemben a betéti társaság beltagja a saját nevében és érdekében fellebbezésre nem jogosult [2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bek.; Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.].
A cégbíróság a 8. sorszámú végzésével az adóhatóság által előterjesztett, a cégjegyzékbe bejegyzett székhely, fióktelep jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek helyt adott. Ismételten felhívta a törvényességi felügyeleti eljárással érintett betéti társaságot, hogy a törvényes működését 30 napon belül állítsa helyre, s arról a cégbíróságot is tájékoztassa. Tájékoztatásul figyelmeztette mind a betéti társaságot, mind annak vezető tisztségviselőjét, hogy a törvényes működés helyreállításának elmulasztása esetén százezertől - tízmillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.E végzéssel szemben a betéti társaság önálló cégjegyzésre jogosult törvényes képviselője, beltagsági jogviszonyára hivatkozással fellebbezést nyújtott be. Állította, hogy 2007 óta a cég tevékenységében nem vesz részt, annak jogellenes működése terhére nem róható, a törvényes működés helyreállítása végett a szükséges intézkedéseket nem tudja megtenni. Az időközben elhunyt másik beltag törvényes örökösei, illetve a kültag viszik a cég ügyeit.
Az ítélőtábla a fellebbezést hivatalból, érdemi elbírálás nélkül elutasította. Megállapította, hogy a fellebbező fél nem a cég nevében, törvényes képviselőként terjesztette elő a beadványát, hanem a társaság beltagjaként. Az elsőfokú bíróság végzésében foglaltakra utalással rögzítette továbbá, hogy a fellebbező félre mint beltagra, a fellebbezéssel támadott határozat rendelkezést nem tartalmaz. A céget terhelő, a törvényes működés helyreállítása iránti intézkedés elmulasztása miatti jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ilyennek nem tekintendő. A Pp. 233. § (1) bekezdése, 237. §-a, illetve 240. § (1) bekezdése alapján ezért, utalva a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. V. törvény (Ctv.) 72. § (2) bekezdésére is, a fellebbezést hivatalból, érdemi elbírálás nélkül elutasította.
A végzéssel szemben a törvényes képviselő beltag újabb fellebbezést terjesztett elő. Kérte annak megváltoztatását, az eljárt másodfokú bíróság felhívását a cégbíróság végzése elleni fellebbezés érdemi elbírálására. Vitatta, hogy a fellebbezésében felhozott okokra hivatkozással nem volt jogosult a cégbíróság végzését beltagi jogviszonyára tekintettel támadni. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlásra kötelező felhívására meghatalmazott jogi képviselőt, rótt le eljárási illetéket. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmének való helytadásra tekintettel került sor az elsőfokú bíróság végzésével szembeni fellebbezésének az ítélőtáblára történő felterjesztésére.
A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező adóhatóság a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés alaptalan.
A Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy mind a fellebbezési eljárásra szóló, V. O. mint természetes személy által adott jogi képviseleti meghatalmazás szövegéből, mind a cégbíróság végzésével szemben előterjesztett fellebbezésből kitűnik, hogy a fellebbező fél nem a cég nevében, annak törvényes képviselőjeként terjesztette elő kérelmét, annak ellenére, hogy a támadott határozat kizárólag a tagjaitól elkülönült, önálló jogalanyisággal rendelkező, betéti társaságra tartalmazott kötelező rendelkezéseket. Fellebbezésének érdemi elbírálására emiatt, az ítélőtábla által megjelölt jogszabályok értelmében nem volt mód.
A Kúria ezért a Pp. 259. §, illetve 253. § (2) bekezdése alapján az ítélőtábla végzését helybenhagyta.
A fellebbezésen 9000 Ft fellebbezési eljárási illeték került lerovásra, 7000 Ft helyett [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - Itv. - 57. § (3) bekezdés]. A többlet illeték az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján az adóhatóságtól visszaigényelhető. A Kúria ezért az Itv. 81. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatóságot a határozatának az elsőfokú bíróság útján való megküldésével értesíti. A Kúria tájékoztatja a fellebbező beltagot, hogy az illeték visszafizetését az adóhatóságtól kérnie kell.
(Kúria Cgtf. VII. 30.052/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint fellebbezési bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kérelmezőnek a V. O. törvényes képviselő által képviselt P. Betéti Társaság kérelmezett ellen a Kaposvári Törvényszék Cégbíróságán Cgt.14-13-000102 számon indult törvényességi felügyeleti eljárásban a Pécsi Ítélőtábla 2014. január 15-én kelt Cgtf.V.40.014/2014/2. számú végzése ellen a Dr. Bencze Dénes Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bencze Dénes ügyvéd által képviselt V. O. fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja.
Megállapítja, a fellebbezést benyújtó fél 2000 Ft (Kettőezer) fellebbezési eljárási illeték visszaigénylésére jogosult.
Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A cégbíróság a 8. sorszámú végzésével az adóhatóság által előterjesztett, a cégjegyzékbe bejegyzett székhely, fióktelep jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek helyt adott. Ismételten felhívta a törvényességi felügyeleti eljárással érintett betéti társaságot, hogy a törvényes működését 30 napon belül állítsa helyre, s arról a cégbíróságot is tájékoztassa. Tájékoztatásul figyelmeztette mind a betéti társaságot, mind annak vezető tisztségviselőjét, hogy a törvényes működés helyreállításának elmulasztása esetén százezertől - tízmillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
E végzéssel szemben a betéti társaság önálló cégjegyzésre jogosult törvényes képviselője, beltagsági jogviszonyára hivatkozással fellebbezést nyújtott be. Állította, hogy 2007. óta a cég tevékenységében nem vesz részt, annak jogellenes működése terhére nem róható, a törvényes működés helyreállítása végett a szükséges intézkedéseket megtenni nem tudja. Az időközben elhunyt másik beltag törvényes örökösei, illetve a kültag viszik a cég ügyeit.
Az ítélőtábla a fellebbezést hivatalból, érdemi elbírálás nélkül elutasította. Megállapította ugyanis, hogy a fellebbező fél nem a cég nevében, törvényes képviselőként terjesztette elő a beadványát, hanem a társaság beltagjaként. Az elsőfokú bíróság végzésében foglaltakra utalással rögzítette továbbá, hogy a fellebbező félre mint beltagra, a fellebbezéssel támadott határozat rendelkezést nem tartalmaz. A céget terhelő, a törvényes működés helyreállítása iránti intézkedés elmulasztása miatti jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ilyennek nem tekintendő. A Pp. 233. § (1) bekezdése, 237. §-a, illetve 240. § (1) bekezdése alapján ezért, utalva a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. V. törvény (Ctv.) 72. § (2) bekezdésére is, a fellebbezést hivatalból, érdemi elbírálás nélkül elutasította.
A végzéssel szemben a törvényes képviselő beltag újabb fellebbezést terjesztett elő. Kérte annak megváltoztatását, az eljárt másodfokú bíróság felhívását a cégbíróság végzése elleni fellebbezés érdemi elbírálására. Vitatta, hogy a fellebbezésében felhozott okokra hivatkozással nem volt jogosult a cégbíróság végzését beltagi jogviszonyára tekintettel támadni. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlásra kötelező felhívására hatalmazott meg jogi képviselőt, rótt le eljárási illetéket. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmének való helytadásra tekintettel került sor az elsőfokú bíróság végzésével szembeni fellebbezésének az ítélőtáblára történő felterjesztésére.
A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező adóhatóság a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés alaptalan.
A Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy mind a fellebbezési eljárásra szóló, V. O. mint természetes személy által adott jogi képviseleti meghatalmazás szövegéből, mind a cégbíróság végzésével szemben előterjesztett fellebbezésből kitűnik, hogy a fellebbező fél nem a cég nevében, annak törvényes képviselőjeként terjesztette elő kérelmét, annak ellenére, hogy a támadott határozat kizárólag a tagjaitól elkülönült, önálló jogalanyisággal rendelkező, betéti társaságra tartalmazott kötelező rendelkezéseket. Fellebbezésének érdemi elbírálására emiatt, az ítélőtábla által megjelölt jogszabályok értelmében nem volt mód.
A Kúria ezért, a Pp. 259. §, illetve 253. § (2) bekezdése alapján az ítélőtábla végzését helybenhagyta.
A fellebbezésen 9000 Ft fellebbezési eljárási illeték került lerovásra, 7000 Ft helyett [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - Itv. - 57. § (3) bekezdés]. A többlet illeték az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján az adóhatóságtól visszaigényelhető. A Kúria ezért az Itv. 81. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatóságot a határozatának az elsőfokú bíróság útján való megküldésével értesíti. A Kúria tájékoztatja a fellebbező beltagot, hogy az illeték visszafizetését az adóhatóságtól kérnie kell.
Budapest, 2014. szeptember 2.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Cgtf. VII.30.052/2014.)