adozona.hu
BH+ 2014.11.506
BH+ 2014.11.506
A jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatások visszafizetésére vonatkozó követelését a támogató adók módjára behajthatja, az ilyen igény tárgyában polgári per nem indítható [2003. évi XCII. tv. (Art.) 145. § (1) bek. a) pontja, 160. §; 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 2. §; Pp. 130. § (1) bek. b) pontja, 157. § a) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2005 áprilisában közzétett felhívására pályázatot nyújtott be, amelyet az alperes mellett beavatkozó elfogadott. A felperes felnőttképzés céljára 2006. június 26-án 50 000 000 Ft-os vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést kötött.
Az alperes mellett beavatkozó a szerződés megkötését követően több alkalommal végzett ellenőrzést a felperesnél, illetve kezdeményezett szabálytalansági eljárást. A felek közötti egyeztetéseke...
BH+ 2014.11.506 A jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatások visszafizetésére vonatkozó követelését a támogató adók módjára behajthatja, az ilyen igény tárgyában polgári per nem indítható [2003. évi XCII. tv. (Art.) 145. § (1) bek. a) pontja, 160. §; 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 2. §; Pp. 130. § (1) bek. b) pontja, 157. § a) pontja].
A felperes a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2005 áprilisában közzétett felhívására pályázatot nyújtott be, amelyet az alperes mellett beavatkozó elfogadott. A felperes felnőttképzés céljára 2006. június 26-án 50 000 000 Ft-os vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést kötött.Az alperes mellett beavatkozó a szerződés megkötését követően több alkalommal végzett ellenőrzést a felperesnél, illetve kezdeményezett szabálytalansági eljárást. A felek közötti egyeztetéseket követően a beavatkozó 2009. október 28-án azt közölte a felperessel, hogy a szabálytalansági eljárásban feltártak miatt a támogató eláll a szerződéstől.
A felperes keresetében 19 805 851 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a támogatási szerződésre tekintettel. Állította, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett, az alperes ennek ellenére a támogatásból a keresetben megjelölt összeget nem fizette meg részére. Keresetében annak megállapítását is kérte, hogy az alperes jogszerűtlenül állt el a támogatási szerződéstől.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Módosított viszontkeresetében a támogatási szerződés alapján megfizetett 21 109 555 Ft és járulékai visszafizetésére kérte kötelezni a felperest.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Megítélése szerint a peres felek között a Ptk.-ban nem nevesített atipikus szerződés jött létre, melynek alapján a felperes feladata a felnőttképzés megvalósítása volt, míg az alperes, illetve jogelődje az ehhez szükséges fedezetet biztosította. A felperes a szerződésben vállalt több kötelezettségét is megszegte, ezért a felperes elállása a szerződéstől jogszerű volt. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (1) bekezdésére, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. § (1), (2) és (8) bekezdésére figyelemmel a jogszerű elállás következtében a felperes a még ki nem fizetett támogatásra kiterjedő igényjogosultságát elvesztette, a kitűzött célnak a megvalósítására felhasznált támogatást azonban visszafizetni nem köteles, ezért sem a felperes keresete, sem az alperes viszontkeresete nem alapos.
Az alperes és a beavatkozó fellebbezései, valamint a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a viszontkereset tekintetében a pert megszüntette és a viszontkeresetet elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte; a felperes csatlakozó fellebbezését hivatalból elutasította.
Az alperes és a beavatkozó fellebbezéseinek indokaira tekintettel arra hivatkozott: az alperes viszontkeresetben előterjesztett követelését az Áht. 13/A. § (8) bekezdése és a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű, vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről szóló 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése értelmében adók módjára kell behajtani, tehát a szerződésellenesen felhasznált támogatás visszafizetése vonatkozásában perindításnak (viszontkereset előterjesztésének) nincs helye. Ezért a másodfokú bíróság a pert a viszontkereset tekintetében a Pp. 157. § a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára - megszüntette és a Pp. 251. § (1) bekezdése alkalmazásával az elsőfokú ítéletet a viszontkereset vonatkozásában hatályon kívül helyezte.
A jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a viszontkeresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős végzés jogszabálysértő módon alkalmazta a Pp. 157. § a) pontját, mivel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára visszautalással a per megszüntetésének csak akkor van helye, ha a követelés elbírálása más hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A perbeli esetben ez a jogszabályi feltétel nem állapítható meg. Utalt arra is, hogy ha az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt támogatás teljesítése iránt megkereste volna, a végrehajtási eljárást - a felperes keresetére tekintettel - az Art. 160. § (1) bekezdése alapján fel kellett volna függeszteni. A viszontkereset előterjesztésével azt kívánta elérni, hogy a felperes keresetének elutasítása esetére - annak okszerű következményeként - a viszontkeresetnek helyt adó jogerős bírósági ítélet alapján rendelkezzen az Art. 145. § (1) bek. a) pontja szerinti végrehajtható okirattal.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen, jogszabálysértés nélkül értelmezte a Pp. 157. § a) pontját és a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontját.
A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
A Kúria - a felülvizsgálati kérelem alapján - a jogerős végzést kizárólag a viszontkereset tekintetében pert megszüntető rendelkezése körében vizsgálhatta. Ez alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a viszontkereset elbírálására az eljárt bíróságok rendelkeztek-e hatáskörrel.
A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a viszontkeresetre irányadó hatáskör vizsgálata körében helyesen állapította meg, hogy a módosított viszontkeresetben megjelölt támogatási összeg visszafizetése iránt az alperes az 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 2. §-a alapján az adóhatósághoz fordulhat annak adók módjára történő behajtása érdekében. A végrehajható okirat ebben az esetben az Art. 145. § (1) bekezdés c) pontja szerint a behajtást kérő megkeresése. Ezt a jogérvényesítési lehetőséget az alperes sem vitatta a felülvizsgálati kérelmében. Az a tény, hogy a felperes keresetindítására tekintettel az adóhatósági eljárást az Art. 160. § (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni, nem jár a hatósági eljárás megszüntetésével, az alperesnek a támogatási szerződésből eredő pénzkövetelése iránti igénye érvényesíthetőségének elvesztésével.
Az 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjét szabályozza - az ez jogszabállyal kialakított sajátos eljárás a megjelölt szerveket arra jogosítja fel, hogy polgári per igénybevétele nélkül érvényesíthessék az ilyen szerződésekből a nem megfelelően felhasznált támogatási összegek visszafizetése iránti igényüket.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperesnek a 55/2005.(III.26.) Korm. rendelet 2. §-ában biztosított jogérvényesítési lehetőségére tekintettel a pert - a viszontkereset elbírálása körében - a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára meg kellett szüntetni.
A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.163/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Patyi Gergely Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Patyi Gergely ügyvéd által képviselt F. Intézményei felperesnek dr. Kollár László jogtanácsos által képviselt Emberi Erőforrások Minisztériuma alperes ellen szerződés teljesítése iránt a Fővárosi Törvényszéken 24.P.26.381/2008. számon indult perben - melybe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Simon Jolán jogtanácsos által képviselt E. Kft. - a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.559/2012/6. számú jogerős végzése ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 127.000 (Egyszázhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 35.000 (Harmincötezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2005 áprilisában közzétett felhívására pályázatot nyújtott be, amelyet az alperesi beavatkozó elfogadott. A felperes felnőttképzés céljára 2006. június 26-án 50.000.000 Ft-os vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést kötött.
Az alperesi beavatkozó a szerződés megkötését követően több alkalommal végzett ellenőrzést a felperesnél, illetve kezdeményezett szabálytalansági eljárást. A felek közötti egyeztetéseket követően az alperesi beavatkozó 2009. október 28-án azt közölte a felperessel, hogy a szabálytalansági eljárásban feltártak miatt a támogató eláll a szerződéstől.
A felperes keresetében 19.805.851 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a támogatási szerződésre tekintettel. Állította, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett, az alperes ennek ellenére a támogatásból a keresetben megjelölt összeget nem fizette meg részére. Keresetében annak megállapítását is kérte, hogy az alperes jogszerűtlenül állt el a támogatási szerződéstől.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Módosított viszontkeresetében a támogatási szerződés alapján megfizetett 21.109.555 Ft és járulékai visszafizetésére kérte kötelezni a felperest.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Megítélése szerint a peres felek között a Ptk-ban nem nevesített atipikus szerződés jött létre, melynek alapján a felperes feladata a felnőttképzés megvalósítása volt, míg az alperes, illetve jogelődje az ehhez szükséges fedezetet biztosította. A felperes a szerződésben vállalt több kötelezettségét is megszegte, ezért a felperes elállása a szerződéstől jogszerű volt. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (1) bekezdésére, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. § (1), (2) és (8) bekezdésére figyelemmel a jogszerű elállás következtében a felperes a még ki nem fizetett támogatásra kiterjedő igényjogosultságát elvesztette, a kitűzött célnak a megvalósítására felhasznált támogatást azonban visszafizetni nem köteles, ezért sem a felperes keresete, sem az alperes viszontkeresete nem alapos.
Az alperes és a beavatkozó fellebbezései, valamint a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a viszontkereset tekintetében a pert megszüntette és a viszontkeresetet elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte; a felperes csatlakozó fellebbezését hivatalból elutasította.
Az alperes és a beavatkozó fellebbezéseinek indokaira tekintettel arra hivatkozott: az alperes viszontkeresetben előterjesztett követelését az Áht. 13/A. § (8) bekezdése és a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű, vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről szóló 55/2005.(III.26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése értelmében adók módjára kell behajtani, tehát a szerződésellenesen felhasznált támogatás visszafizetése vonatkozásában perindításnak (viszontkereset előterjesztésének) nincs helye. Ezért a másodfokú bíróság a pert a viszontkereset tekintetében a Pp. 157. § a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára - megszüntette és a Pp. 251. § (1) bekezdése alkalmazásával az elsőfokú ítéletet a viszontkereset vonatkozásában hatályon kívül helyezte.
A jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a viszontkeresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős végzés jogszabálysértő módon alkalmazta a Pp. 157. § a) pontját, mivel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára visszautalással a per megszüntetésének csak akkor van helye, ha a követelés elbírálása más hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A perbeli esetben ez a jogszabályi feltétel nem állapítható meg. Utalt arra is, hogy ha az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt támogatás teljesítése iránt megkereste volna, a végrehajtási eljárást - a felperes keresetére tekintettel - az Art. 160. § (1) bekezdése alapján fel kellett volna függeszteni. A viszontkereset előterjesztésével azt kívánta elérni, hogy a felperes keresetének elutasítása esetére - annak okszerű következményeként - a viszontkeresetnek helyt adó jogerős bírósági ítélet alapján rendelkezzen az Art. 145. § (1) bek. a) pontja szerinti végrehajtható okirattal.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen, jogszabálysértés nélkül értelmezte a Pp. 157. § a) pontját és a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontját.
A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
A Kúria - a felülvizsgálati kérelem alapján - a jogerős végzést kizárólag a viszontkereset tekintetében pert megszüntető rendelkezése körében vizsgálhatta. Ez alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a viszontkereset elbírálására az eljárt bíróságok rendelkeztek-e hatáskörrel.
A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a viszontkeresetre irányadó hatáskör vizsgálata körében helyesen állapította meg, hogy a módosított viszontkeresetben megjelölt támogatási összeg visszafizetése iránt az alperes az 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 2. §-a alapján az adóhatósághoz fordulhat annak adók módjára történő behajtása érdekében. A végrehajható okirat ebben az esetben az Art. 145. § (1) bekezdés c) pontja szerint a behajtást kérő megkeresése. Ezt a jogérvényesítési lehetőséget az alperes sem vitatta a felülvizsgálati kérelmében. Az a tény, hogy a felperes keresetindítására tekintettel az adóhatósági eljárást az Art. 160. § (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni, nem jár a hatósági eljárás megszüntetésével, az alperesnek a támogatási szerződésből eredő pénzkövetelése iránti igénye érvényesíthetőségének elvesztésével.
Az 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjét szabályozza - az ezen jogszabállyal kialakított sajátos eljárás a megjelölt szerveket arra jogosítja fel, hogy polgári per igénybevétele nélkül érvényesíthessék az ilyen szerződésekből a nem megfelelően felhasznált támogatási összegek visszafizetése iránti igényüket.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperesnek a 55/2005.(III.26.) Korm. rendelet 2. §-ában biztosított jogérvényesítési lehetőségére tekintettel a pert - a viszontkereset elbírálása körében - a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára meg kellett szüntetni.
A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2), (5) és (6) bekezdéseire, a felperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban - a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 35.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2014. június 24.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó-bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt sk. bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró
(Kúria Gfv. VII.30.163/2014.)