BH+ 2014.11.504

A felszámoló által az adós nevében kötött polgári jogi ügylet végrehajtása nem a felszámolási eljárás tárgya. A felszámolóval szembeni kifogás nem a polgári jogi szerződések teljesítése kikényszerítésének eszköze [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felszámoló által az adós nevében kötött polgári jogi ügylet végrehajtása nem a felszámolási eljárás tárgya. A felszámolóval szembeni kifogás nem a polgári jogi szerződések teljesítése kikényszerítésének eszköze [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. §].

Az adós felszámolását 2008. március 17-én indította meg a bíróság, felszámolóként az A. Zrt.-t jelölve ki.
A felszámoló pályázat keretében 2009. október 27-én értékesítette az adós tulajdonában lévő 15 társasházi ingatlant a kérelmező részére,...

BH+ 2014.11.504 A felszámoló által az adós nevében kötött polgári jogi ügylet végrehajtása nem a felszámolási eljárás tárgya. A felszámolóval szembeni kifogás nem a polgári jogi szerződések teljesítése kikényszerítésének eszköze [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. §].
A felszámoló által az adós nevében kötött polgári jogi ügylet végrehajtása nem a felszámolási eljárás tárgya. A felszámolóval szembeni kifogás nem a polgári jogi szerződések teljesítése kikényszerítésének eszköze [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. §].

Az adós felszámolását 2008. március 17-én indította meg a bíróság, felszámolóként az A. Zrt.-t jelölve ki.
A felszámoló pályázat keretében 2009. október 27-én értékesítette az adós tulajdonában lévő 15 társasházi ingatlant a kérelmező részére, 670 000 000 Ft-ért.
Az adós képviseletében a felszámoló 2011. január 13-án és február 22-én kelt nyilatkozatában elállt az adásvételi szerződéstől, majd a megyei bíróságon indult perben kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy elállása jogszerű volt.
A keresetet a bíróság jogerősen elutasította.
Az N. Kft., mint egyéb érdekelt, 2012. január 10-én az elsőfokú ítélet átvételét követően nyújtott be kifogást, hivatkozva arra, hogy a felszámoló jogtalanul állt el a szerződéstől az adós nevében, és ezzel részére több millió forintos kárt okozott. A kifogás előterjesztésére vonatkozó jogosultságát arra alapította, hogy a perbeli ingatlanok vevője.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 54. §-át jelölte meg kifogásának alapjául, mely szerint a felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Hivatkozott arra, hogy a felszámoló jogsértő tevékenysége, illetve mulasztása a kérelmező Kft., illetve a hitelezők jogát és jogos érdekét sérti, ezért elsődlegesen azt kérte a bíróságtól, hogy a felszámolót a jogkövető magatartásra, az adásvételi szerződésben foglaltak maradéktalan betartására kötelezze.
Másodlagosan kérte a felszámoló leváltását és új felszámoló szervezet kijelölését, tekintettel arra, hogy a felszámoló visszaélésszerűen gyakorolta az elállás jogát.
Az elsőfokú bíróság a 15-III. sorszámú végzésében a kifogásnak részben helyt adott, és felmentés terhe mellett kötelezte a felszámolót, hogy haladéktalanul tegye lehetővé a kifogással élő és a hitelnyújtó bank részére értékbecslést végző személy bejutását az értékesített ingatlanokba, a felszámolóbiztos által 2012. november 12-én a kifogással élőnek írt levélben foglaltak szerint előzetesen, írásbeli formában egyeztetett időpontban. Felhívta a feleket, hogy az egyeztetést írásban folytassák le. Ezt meghaladóan a kifogást elutasította.
A felszámoló fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Alaptalannak találta a felszámoló állítását, mely szerint a kérelmező nem jelölte meg, hogy a felszámoló mely konkrét mulasztása, vagy intézkedése miatt nyújtott be kifogást.
A fellebbezésben megjelölt eljárási jogszabálysértéseket - a jegyzőkönyvbe foglalt végzés és a külön íven kézbesített végzés részben eltérő tartalmát - nem tekintette olyan lényegesnek, amelyek a végzés hatályon kívül helyezését indokolták volna. Megállapította, hogy a felszámoló az elsőfokú bíróság döntését "elvben" nem sérelmezte - állítva, de a hitelező tagadásával szemben nem bizonyítva azt, hogy annak már eleget is tett -, ezért a végzést az Ítélőtábla nem találta jogszabálysértőnek, és azt a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a kifogás elutasítását, valamint a kifogást benyújtó fél eljárási költségekben marasztalását kérte.
Jogszabálysértőnek tartotta a jogerős végzést a Pp. 220. §. (3) bekezdésére hivatkozva, állítva, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt végzés és a külön kézbesített végzés rendelkező részében és indokolásban is részben eltérő tartalmú volt. A jegyzőkönyvbe foglalt végzés a felszámoló folyamatos mulasztását állapította meg, az erre vonatkozó körülmények és bizonyítékok megjelölése nélkül, aminek ellentmond a végzés rendelkező része is, amely szerint a felszámolóbiztos 2012. november 12-én lehetővé kívánta tenni a vevőnek az ingatlanokba történő bejutást. Álláspontja szerint a jegyzőkönyvbe foglalt végzés meghozatala után attól eltérő tartalommal csak a Pp. 224. és 225. §-ban foglalt kijavító, vagy kiegészítő végzéssel lehetett volna eltérni.
Az első és másodfokú végzések indokolása - a felszámoló felülvizsgálati kérelme szerint - a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat is sérti, mert az indokolásból nem állapíthatóak meg azok a körülmények és bizonyítékok, amelyek alapján a bíróságok a döntést meghozták. Iratellenesnek tartotta azt a másodfokú bírósági megállapítást, amely szerint a felszámoló az elsőfokú bíróság döntését elvben nem sérelmezte, mivel több mint négy oldal terjedelmű fellebbezésében az elsőfokú végzést mind eljárási okból, mind tartalmában, több okból is sérelmesnek találta. Az elsőfokú végzésből kitűnően az adásvétel tárgyát jelentő ingatlanokba való bejutás lehetőségét a felszámoló biztosítani kívánta. Az elsőfokú bíróság is megfelelőnek találta a felszámoló erre vonatkozó levelében foglaltakat, így véleménye szerint a másodfokú bíróságnak az elsőfokú végzést megváltoztatva a kifogást el kellett volna utasítania.
Végül utalt arra, hogy a felszámoló többszöri időpont megjelölése ellenére, a kifogással élő az ingatlanok megtekintésére nem jelent meg - amelyre az eljárás során többször is hivatkozott -, banki hitelszerződéssel és értékbecslői megbízással sem rendelkezik, amit a bíróság a felszámoló indítványa ellenére sem vizsgált.
A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva a jogerős határozatot megállapította, hogy az jogszabályt sért.
A Kúria egyetértett a felszámolóval abban, hogy a kifogásban a magát egyéb érdekeltnek minősítő vevő konkrét mulasztást nem jelölt meg. Kifogását egyrészt arra alapította, hogy neki a felszámoló kárt okozott, másrészt pedig az adásvételi szerződésben foglaltak betartására kérte kötelezni a felszámolót.
A kártérítéssel kapcsolatban helytállóan állapította meg a jogerősen jóváhagyott elsőfokú végzés, hogy a felszámolónak a kifogást előterjesztő által állított kárt okozó magatartását egy esetleges kártérítési perben lehet értékelni, a kifogás alapján indult eljárásban nem (Cstv. 54. §).
A szerződésben foglaltak betartatásával kapcsolatban benyújtott kifogás tekintetében a Kúria álláspontja az, hogy a felszámoló az adós képviseletében eljárva egy polgári jogi ügyletet kötött, melynek végrehajtása nem a felszámolási eljárás tárgya.
A felszámolóval szemben benyújtható kifogás nem a polgári jogi szerződések teljesítése kikényszerítésének eszköze. Ugyanígy jelen eljárás keretében nem vehető figyelembe a felszámolónak a vevővel szembeni az az igénye sem, hogy a bíróság kötelezze a vevőt annak igazolására, valóban rendelkezik-e banki hitelszerződéssel.
A felszámolási eljárásban benyújtható kifogás, mint a felszámoló tevékenysége miatt igénybe vehető jogorvoslati eszköz jellegére tekintettel nem teljesíthető a kifogást előterjesztőnek az a kérelme, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót jogkövető magatartásra, és az adásvételi szerződésben foglaltak maradéktalan betartására.
A fent kifejtettekből következően a Kúria nem vizsgálta a felszámoló által állított eljárási szabálysértéseket, hanem a kifogásnak tévesen helytadó jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően, és a kifogást elutasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.276/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Noll Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Noll Bálint ügyvéd által képviselt N. Korlátolt Felelősségű Társaság kérelmezőnek az R. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós felszámolása ügyében a dr. Boros Antal Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Boros Antal ügyvéd által képviselt A. Zártkörűen Működő Részvénytársaság felszámoló intézkedése ellen benyújtott kifogás alapján a Fővárosi Törvényszéken 28.Fpkh.01-2012-000037. számon indult eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.374/2013/3. számú jogerős végzése ellen a felszámoló által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Kúria a jogerős végzést - az elsőfokú bíróság 15-III. sorszámú végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és a kifogást elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az adósnak 15 napon belül 12.700 (Tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak külön felhívásra 30.000 (Harmincezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az adós felszámolását 2008. március 17-én indította meg a Fővárosi Bíróság a 22.Fpk.01-07-002234 számú eljárásban, felszámolóként az A. Zrt-t jelölve ki.
A felszámoló pályázat keretében 2009. október 27-én értékesítette az adós tulajdonát képező 15 társasházi ingatlant a kérelmező részére, 670.000.000 Ft-ért.
Az adós képviseletében a felszámoló 2011. január 13-án és február 22-én kelt nyilatkozatában elállt az adásvételi szerződéstől, majd a Fejér Megyei Bíróságon indult 14.G.40.024/2011. számú perben kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy elállása jogszerű volt.
A keresetet a bíróság jogerősen elutasította.
Az N. Kft., mint egyéb érdekelt, 2012. január 10-én az első fokú ítélet átvételét követően nyújtott be kifogást, hivatkozva arra, hogy a felszámoló jogtalanul állt el a szerződéstől az adós nevében, és ezzel részére több millió forintos kárt okozott. A kifogás előterjesztésére vonatkozó jogosultságát arra alapította, hogy a perbeli ingatlanok vevője.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 54. §-át jelölte meg kifogásának alapjául, mely szerint a felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Hivatkozott arra, hogy a felszámoló jogsértő tevékenysége, illetve mulasztása a kérelmező Kft., illetve a hitelezők jogát és jogos érdekét sérti, ezért elsődlegesen azt kérte a bíróságtól, hogy a felszámolót a jogkövető magatartásra, az adásvételi szerződésben foglaltak maradéktalan betartására kötelezze.
Másodlagosan kérte a felszámoló leváltását és új felszámoló szervezet kijelölését, tekintettel arra, hogy a felszámoló visszaélésszerűen gyakorolta az elállás jogát.
Az elsőfokú bíróság a 15-III. sorszámú végzésében a kifogásnak részben helyt adott, és felmentés terhe mellett kötelezte a felszámolót, hogy haladéktalanul tegye lehetővé a kifogással élő és a hitelnyújtó bank részére értékbecslést végző személy bejutását az értékesített ingatlanokba, a felszámolóbiztos által 2012. november 12-én a kifogással élőnek írt levélben foglaltak szerint előzetesen, írásbeli formában egyeztetett időpontban. Felhívta a feleket, hogy az egyeztetést írásban folytassák le. Ezt meghaladóan a kifogást elutasította.
A felszámoló fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Alaptalannak találta a felszámoló állítását, mely szerint a kérelmező nem jelölte meg, hogy a felszámoló mely konkrét mulasztása, vagy intézkedése miatt nyújtott be kifogást.
A fellebbezésben megjelölt eljárási jogszabálysértéseket - a jegyzőkönyvbe foglalt végzés és a külön íven kézbesített végzés részben eltérő tartalmát - nem tekintette olyan lényegesnek, amelyek a végzés hatályon kívül helyezését indokolták volna. Megállapította, hogy a felszámoló az elsőfokú bíróság döntését "elvben" nem sérelmezte - állítva, ám a hitelező tagadásával szemben nem bizonyítva azt, hogy annak már eleget is tett -, ezért a végzést az Ítélőtábla nem találta jogszabálysértőnek, és azt a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a kifogás elutasítását, valamint a kifogást benyújtó fél eljárási költségekben marasztalását kérte.
Jogszabálysértőnek tartotta a jogerős végzést a Pp. 220. §. (3) bekezdésére hivatkozva, állítva, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt végzés és a külön kézbesített végzés rendelkező részében és indokolásban is részben eltérő tartalmú volt. A jegyzőkönyvbe foglalt végzés a felszámoló folyamatos mulasztását állapította meg, az erre vonatkozó körülmények és bizonyítékok megjelölése nélkül, aminek ellentmond a végzés rendelkező része is, amely szerint a felszámolóbiztos 2012. november 12-én lehetővé kívánta tenni a vevőnek az ingatlanokba történő bejutást. Álláspontja szerint a jegyzőkönyvbe foglalt végzés meghozatala után attól eltérő tartalommal csak a Pp. 224. és 225. §-ban foglalt kijavító, vagy kiegészítő végzéssel lehetett volna eltérni.
Az első- és másodfokú végzések indokolása - a felszámoló felülvizsgálati kérelme szerint - a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat is sérti, mert az indokolásból nem állapíthatóak meg azok a körülmények és bizonyítékok, amelyek alapján a bíróságok a döntést meghozták. Iratellenesnek tartotta azt a másodfokú bírósági megállapítást, amely szerint a felszámoló az elsőfokú bíróság döntését elvben nem sérelmezte, mivel több mint négy oldal terjedelmű fellebbezésében az elsőfokú végzést mind eljárási okból, mind tartalmában, több okból is sérelmesnek találta. Az elsőfokú végzésből kitűnően az adásvétel tárgyát képező ingatlanokba való bejutás lehetőségét a felszámoló biztosítani kívánta. Az elsőfokú bíróság is megfelelőnek találta a felszámoló erre vonatkozó levelében foglaltakat, így véleménye szerint a másodfokú bíróságnak az elsőfokú végzést megváltoztatva a kifogást el kellett volna utasítania.
Végül utalt arra, hogy a felszámoló többszöri időpont megjelölése ellenére, a kifogással élő az ingatlanok megtekintésére nem jelent meg - amelyre az eljárás során többször is hivatkozott -, banki hitelszerződéssel és értékbecslői megbízással sem rendelkezik, amit a bíróság a felszámoló indítványa ellenére sem vizsgált.
A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva a jogerős határozatot megállapította, hogy az jogszabályt sért.
A Kúria egyetértett a felszámolóval abban, hogy a kifogásban a magát egyéb érdekeltnek minősítő vevő konkrét mulasztást nem jelölt meg. Kifogását egyrészt arra alapította, hogy neki a felszámoló kárt okozott, másrészt pedig az adásvételi szerződésben foglaltak betartására kérte kötelezni a felszámolót.
A kártérítéssel kapcsolatban helytállóan állapította meg a jogerősen jóváhagyott elsőfokú végzés, hogy a felszámolónak a kifogást előterjesztő által állított kárt okozó magatartását egy esetleges kártérítési perben lehet értékelni, a kifogás alapján indult eljárásban nem [Cstv. 54. §].
A szerződésben foglaltak betartatásával kapcsolatban benyújtott kifogás tekintetében a Kúria álláspontja az, hogy a felszámoló az adós képviseletében eljárva egy polgári jogi ügyletet kötött, melynek végrehajtása nem a felszámolási eljárás tárgya.
A felszámolóval szemben benyújtható kifogás nem a polgári jogi szerződések teljesítése kikényszerítésének eszköze. Ugyanígy jelen eljárás keretében nem vehető figyelembe a felszámolónak a vevővel szembeni az az igénye sem, hogy a bíróság kötelezze a vevőt annak igazolására, valóban rendelkezik-e banki hitelszerződéssel.
A felszámolási eljárásban benyújtható kifogás, mint a felszámoló tevékenysége miatt igénybe vehető jogorvoslati eszköz jellegére tekintettel nem teljesíthető a kifogást előterjesztőnek az a kérelme, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót jogkövető magatartásra, és az adásvételi szerződésben foglaltak maradéktalan betartására.
A fent kifejtettekből következően a Kúria nem vizsgálta a felszámoló által állított eljárási szabálysértéseket, hanem a kifogásnak tévesen helytadó jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően, és a kifogást elutasította.
A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt az adós javára felülvizsgálati költség megfizetésére a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése, valamint a 4/A. § (1) bekezdése alapján, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. § (1) bekezdése és 6/1986. (VI.26. ) IM rendelet 15. § (1) és (3) bekezdése alapján a kérelmező köteles a felszámolás alatt álló adós illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is.
Budapest, 2014. április 24.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII.30.276/2013.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.