BH+ 2014.11.503

Ha a közbenső mérleg adataiból értesül a hitelező a követelésének besorolásáról, ez megalapozhatja a Cstv. 51. § szerinti kifogás előterjesztését [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 50. §, 51. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a 2009. augusztus 6-án érkezett kérelem alapján indult felszámolási eljárásában 2009. december 16-án indította meg az adós felszámolását, felszámolóként a C. Kft.-t jelölve ki.
Az elsőfokú bíróság a felszámoló által 2011. december 6-i fordulónapra elkészített, kiegészített II. számú közbenső mérleget és jelentést, valamint a részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta és rendelkezett a tartalékképzésről, a felszámoló részére fizethető díjelőlegről.
A végzés indokolá...

BH+ 2014.11.503 Ha a közbenső mérleg adataiból értesül a hitelező a követelésének besorolásáról, ez megalapozhatja a Cstv. 51. § szerinti kifogás előterjesztését [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 50. §, 51. §].
Az elsőfokú bíróság a 2009. augusztus 6-án érkezett kérelem alapján indult felszámolási eljárásában 2009. december 16-án indította meg az adós felszámolását, felszámolóként a C. Kft.-t jelölve ki.
Az elsőfokú bíróság a felszámoló által 2011. december 6-i fordulónapra elkészített, kiegészített II. számú közbenső mérleget és jelentést, valamint a részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta és rendelkezett a tartalékképzésről, a felszámoló részére fizethető díjelőlegről.
A végzés indokolásában kitért arra, hogy a Zs-P. Kft. hitelező a közbenső mérleggel összefüggésben sérelmezte, hogy a felszámoló határidőn túl bejelentett hitelezői igényként vette nyilvántartásba a követelését. A felszámoló csatolta a hitelező 2010. augusztus 19-én kelt igénybejelentését, álláspontja szerint a hitelező határidőben 2010. január 26-áig jelenthette volna be a követelését, s miután e határidőn túl, de még a jogvesztő határidő letelte előtt jelentkezett, ezért a határidőn túli hitelezők között vette nyilvántartásba.
A II. számú közbenső mérleget jóváhagyó végzés ellen a Zs-P. Kft. nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban bejelentkezett hitelezőként, így a felszámolási eljárás során, mint a megelőző csődeljárásban ismert és bejelentést tett hitelező, már újabb hitelezői igénybejelentési kötelezettség nem terhelte, ezért igénybejelentése nem tekinthető határidőn túlinak.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában elsőként rögzítette, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában - 2009. augusztus 6-án - hatályos, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) alapján kellett a jogvitát elbírálni. Megállapította, hogy a hitelezői az I. számú közbenső mérleggel összefüggésben nem kifogásolta a határidőn túli igények közé történt besorolást. A hitelező a követelésének besorolásáról nem a II. számú közbenső mérlegből szerzett tudomást, hanem már korábban - 2011. január 25-én biztosan -, de csak a II. számú közbenső mérleghez tett észrevételében, illetve a végzés elleni fellebbezésben sérelmezte a felszámoló intézkedését, kifogást korábban nem terjesztett elő.
A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felszámoló hitelezői igénybesorolást tartalmazó intézkedése a Cstv. 51. §-a szerinti kifogás alapján indult eljárásban sérelmezhető, mert a hitelezői követelések kategóriába sorolása nem a mérleget érintő kérdés. Ha a hitelező a mérlegből szerez tudomást a követelésének besorolásáról és azt határidőben sérelmezi, kérelme a Cstv. 51. §-a szerint a mérleg jóváhagyására irányuló eljárástól függetlenül bírálható el.
Miután a hitelező a kifogás határidőben történő benyújtását elmulasztotta, és a Pp. 107. § (1) bekezdése szerinti objektív határidő is eltelt, ezért igazolási kérelem előterjesztésének sincs helye, a besorolás kérdése nem vizsgálható.
A hitelező a fellebbezésében azt is kifogásolta, hogy a bírósági iratok kézbesítése nem volt szabályszerű a részére, mert a jogi képviselője helyett közvetlenül a hitelező részére küldték meg az I. és II. sz. közbenső mérleget, holott a felszámoló tudott a jogi képviseletről.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a hitelező jogi képviselője a 2012. április 17-én kelt meghatalmazását 2012. április 23-án csatolta az iratokhoz, következésképpen előzőleg a jogi képviselő nélkül eljáró hitelező székhelyére kellett kézbesíteni az egyes bírósági küldeményeket.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően és az elsőfokú bíróság utasítását új határozat meghozatalára. Ennek keretében kérte a felszámolót arra kötelezni, hogy 23 262 627 Ft nyilvántartott hitelezői igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontja szerinti követelésként, a részleges vagyonfelosztási javaslat alapján javasolja részben kiegyenlíteni. Kérte az adóst az eljárás költségeiben marasztalni.
Állította a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjának és 46. § (5)-(8) bekezdéseinek megsértését.
Előadta, hogy a korábban folyamatban volt csődeljárásban hitelezőként részt vett. A csődeljárásban fellebbezést jelentett be az elsőfokú bíróság végzése ellen. Miután a csődegyezség nem jött létre, a bíróság 2008. október 12-én kelt 10. sorszámú végzésével a csődeljárást megszüntette. A végzés 2009. szeptember 8-án emelkedett jogerőre. Ezt követően rendelték el az adós felszámolását. Álláspontja szerint a jogvitát a felszámolás kezdő időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kell elbírálni, s ennek alapján a korábban folyamatban volt csődeljárásra tekintettel, a felszámolás kezdő időpontjában hatályos Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja alapján nem lehet a hitelezői igénye határidőn túli követelés. A csődeljárásban hitelezőként részt vett, ezért nem terhelte bejelentési kötelezettség.
2010. március 30-án és június 9-én is kérte a felszámolót, hogy a korábban hivatkozott igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába igazolja vissza. A felszámoló 2010. június 7-én kelt levelében sem vitatta a d) pontos igényét, csak a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére hívta fel, melynek augusztus 19-én tett eleget.
Ismételten hivatkozott arra, hogy az I-II. számú közbenső mérleget nem a jogi képviselője részére kézbesítették.
A felszámoló kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.
A Kúria egyetért a jogerős végzésben a másodfokú bíróság által kifejtett állásponttal, mely szerint, ha a közbenső mérleg adataiból értesül a hitelező a besorolásáról, ez megalapozhatja a Cstv. 51. § szerinti kifogás előterjesztését. Miután a besorolás tárgyában hozandó döntés befolyásolhatja a közbenső mérleghez csatolt részleges vagyonfelosztási javaslatot, ily módon ez érintheti a közbenső mérleg jóváhagyását.
A hitelező által azonban a besorolásról való tudomásszerzésétől számított határidőn belül kifogás benyújtására nem került sor, igazolási kérelmet az elmulasztott határidő miatt az objektív határidőben nem nyújtott be, ezért az általa előadottak nem vizsgálhatók, s így a közbenső mérleg jóváhagyását nem befolyásolja a hitelező észrevétele. Emiatt a jogerős közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem jogszabálysértő.
A Kúria megállapította, hogy bár a felszámoló valóban tudott arról, hogy a hitelezőnek jogi képviselője van (lásd 54. sorszámú beadvány H/5. melléklet), a közbenső mérleghez csatolt hitelezői listában a meghatalmazott neve nem szerepelt. A bíróság csak a felszámoló által becsatolt iratok alapján tud eljárni, és az általa megadott címre tudja az iratokat megküldeni.
Helytállóan hivatkozott arra a másodfokú bíróság, hogy a bírósági eljárásban csak a 2012. április 23-án becsatolt meghatalmazás alapján vált kötelezővé a jogi képviselő részére történő kézbesítés, a Pp. 97. §-a alapján. Ezt megelőzően a hitelezőnek magának kellett volna gondot fordítania arra, hogy a hozzá érkezett leveleket a jogi képviselő részére átadja, és amennyiben szükségesnek látja, a bíróság számára is bejelenti a jogi képviselet létét és a képviselő személyét. Mindezekre tekintettel nem állapítható meg a bírósági eljárásban a hitelező által hivatkozott eljárási szabálysértés.
Megjegyzi a Kúria, hogy a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvény 15. § (1) bekezdése módosította a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontját, mely szerint a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket nem kell a hitelezőnek bejelentenie. E törvény 51. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezett: "E törvény rendelkezéseit - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (6)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az ezt követően kezdeményezett csődeljárásokra, felszámolási eljárásokra, illetve végelszámolási eljárásokra kell alkalmazni."
Figyelemmel arra, hogy az adós ellen a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet már a 2009. szeptember 1. napján hatályba lépett módosítás előtt - 2009. augusztus 6-án - benyújtották, ezért a kérelem benyújtásának a napján hatályos Cstv. szabályai szerint kell a felszámolási eljárást lefolytatni, s az akkor hatályos Cstv. nem tartalmazott a korábbi csődeljárásban bejelentett igényekre vonatkozóan bejelentési kivételt. (A korábban hatályos Cstv. rendelkezéseiben még nem szerepelt az, hogy a csődeljárás megszüntetése után a bíróságnak hivatalból kell a felszámolási eljárást megindítania, ezért a két eljárás még nem kapcsolódott össze.)
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.379/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az M. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós felszámolására irányuló eljárásában a C. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámoló által előterjesztett II. számú közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása tárgyában a Fővárosi Törvényszéken 9.Fpk.01-09-006069 számon folyó eljárásában a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.612/2012/5. számú jogerős végzése ellen a Dr.Károly László Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Károly László ügyvéd által képviselt Zs-P. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező 68. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a 2009. augusztus 6-án érkezett kérelem alapján indult felszámolási eljárásában 2009. december 16-án indította meg az adós felszámolását, felszámolóként a C. Kft-t jelölve ki.
Az elsőfokú bíróság a felszámoló által 2011. december 6-i fordulónapra elkészített, kiegészített II. számú közbenső mérleget és jelentést, valamint a részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta és rendelkezett a tartalékképzésről, a felszámoló részére fizethető díjelőlegről.
A végzés indokolásában kitért arra, hogy a Zs-P. Kft. hitelező a közbenső mérleggel összefüggésben sérelmezte, hogy a felszámoló határidőn túl bejelentett hitelezői igényként vette nyilvántartásba a követelését. A felszámoló csatolta a hitelező 2010. augusztus 19-én kelt igénybejelentését, álláspontja szerint a hitelező határidőben 2010. január 26-áig jelenthette volna be a követelését, s miután ezen határidőn túl, de még a jogvesztő határidő letelte előtt jelentkezett, ezért a határidőn túli hitelezők között vette nyilvántartásba.
A II. számú közbenső mérleget jóváhagyó végzés ellen a Zs-P. Kft nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző 22.Cspk.01-08-000006 számú csődeljárásban bejelentkezett hitelezőként, így a felszámolási eljárás során, mint a megelőző csődeljárásban ismert és bejelentést tett hitelező, már újabb hitelezői igénybejelentési kötelezettség nem terhelte, ezért igénybejelentése nem tekinthető határidőn túlinak.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában elsőként rögzítette, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában - 2009. augusztus 6-án - hatályos, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) alapján kellett a jogvitát elbírálni. Megállapította, hogy a hitelezői az I. számú közbenső mérleggel összefüggésben nem kifogásolta a határidőn túli igények közé történt besorolást. A hitelező a követelésének besorolásáról nem a II. számú közbenső mérlegből szerzett tudomást, hanem már korábban - 2011. január 25-én biztosan -, de csak a II. számú közbenső mérleghez tett észrevételében, illetve a végzés elleni fellebbezésben sérelmezte a felszámoló intézkedését, kifogást korábban nem terjesztett elő.
A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felszámoló hitelezői igénybesorolást tartalmazó intézkedése a Cstv. 51. §-a szerinti kifogás alapján indult eljárásban sérelmezhető, hiszen a hitelezői követelések kategóriába sorolása nem a mérleget érintő kérdés. Ha a hitelező a mérlegből szerez tudomást a követelésének besorolásáról és azt határidőben sérelmezi, a kérelme a Cstv. 51. §-a szerint a mérleg jóváhagyására irányuló eljárástól függetlenül bírálható el.
Miután a hitelező a kifogás határidőben történő benyújtását elmulasztotta, és a Pp. 107. § (1) bekezdése szerinti objektív határidő is eltelt, ezért igazolási kérelem előterjesztésének sincs helye, a besorolás kérdése nem vizsgálható.
A hitelező a fellebbezésében azt is kifogásolta, hogy a bírósági iratok kézbesítése nem volt szabályszerű a részére, mert a jogi képviselője helyett közvetlenül a hitelező részére küldték meg az I. és II. sz. közbenső mérleget, holott a felszámoló tudott a jogi képviseletről.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a hitelező jogi képviselője a 2012. április 17-én kelt meghatalmazását 2012. április 23-án csatolta az iratokhoz, következésképpen előzőleg a jogi képviselő nélkül eljáró hitelező székhelyére kellett kézbesíteni az egyes bírósági küldeményeket.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően és az elsőfokú bíróság utasítását új határozat meghozatalára. Ennek keretében kérte a felszámolót arra kötelezni, hogy 23.262.627 Ft nyilvántartott hitelezői igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontja szerinti követelésként, a részleges vagyonfelosztási javaslat alapján javasolja részben kiegyenlíteni. Kérte az adóst az eljárás költségeiben marasztalni.
Állította a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjának és 46. § (5)-(8) bekezdéseinek megsértését.
Előadta, hogy a korábban folyamatban volt 22.Cspk.01-08-00006 számú csődeljárásban hitelezőként részt vett. A csődeljárásban fellebbezést jelentett be az elsőfokú bíróság végzése ellen. Miután a csődegyezség nem jött létre, a bíróság 2008. október 12-én kelt 10. sorszámú végzésével a csődeljárást megszüntette. A végzés 2009. szeptember 8-án emelkedett jogerőre. Ezt követően rendelték el az adós felszámolását. Álláspontja szerint a jogvitát a felszámolás kezdő időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kell elbírálni, s ennek alapján a korábban folyamatban volt csődeljárásra tekintettel, a felszámolás kezdő időpontjában hatályos Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja alapján nem lehet a hitelezői igénye határidőn túli követelés. A csődeljárásban hitelezőként részt vett, ezért nem terhelte bejelentési kötelezettség.
2010. március 30-án és június 9-én is kérte a felszámolót, hogy a korábban hivatkozott igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába igazolja vissza. A felszámoló 2010. június 7-én kelt levelében sem vitatta a d) pontos igényét, csak a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére hívta fel, melynek augusztus 19-én tett eleget.
Ismételten hivatkozott arra, hogy az I-II. számú közbenső mérleget nem a jogi képviselője részére kézbesítették.
A felszámoló kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.
A Kúria egyetért a jogerős végzésben a másodfokú bíróság által kifejtett állásponttal, mely szerint, ha a közbenső mérleg adataiból értesül a hitelező a besorolásáról, ez megalapozhatja a Cstv. 51. § szerinti kifogás előterjesztését. Miután a besorolás tárgyában hozandó döntés befolyásolhatja a közbenső mérleghez csatolt részleges vagyonfelosztási javaslatot, ily módon ez érintheti a közbenső mérleg jóváhagyását.
A hitelező által azonban a besorolásról való tudomásszerzésétől számított határidőn belül kifogás benyújtására nem került sor, igazolási kérelmet az elmulasztott határidő miatt az objektív határidőben nem nyújtott be, ezért az általa előadottak nem vizsgálhatók, s így a közbenső mérleg jóváhagyását nem befolyásolja a hitelező észrevétele. Emiatt a jogerős közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem jogszabálysértő.
A Kúria megállapította, hogy bár a felszámoló valóban tudott arról, hogy a hitelezőnek jogi képviselője van (lásd 54. sorszámú beadvány H/5. melléklet), a közbenső mérleghez csatolt hitelezői listában a meghatalmazott neve nem szerepelt. A bíróság csak a felszámoló által becsatolt iratok alapján tud eljárni, és az általa megadott címre tudja az iratokat megküldeni.
Helytállóan hivatkozott arra a másodfokú bíróság, hogy a bírósági eljárásban csak a 2012. április 23-án becsatolt meghatalmazás alapján vált kötelezővé a jogi képviselő részére történő kézbesítés, a Pp. 97. §-a alapján. Ezt megelőzően a hitelezőnek magának kellett volna gondot fordítania arra, hogy a hozzá érkezett leveleket a jogi képviselő részére átadja, és amennyiben szükségesnek látja, a bíróság számára is bejelenti a jogi képviselet létét és a képviselő személyét. Mindezekre tekintettel nem állapítható meg a bírósági eljárásban a hitelező által hivatkozott eljárási szabálysértés.
Megjegyzi a Kúria, hogy a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvény 15. § (1) bekezdése módosította a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontját, mely szerint a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket nem kell a hitelezőnek bejelentenie. E törvény 51. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezett: "E törvény rendelkezéseit - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (6)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az ezt követően kezdeményezett csődeljárásokra, felszámolási eljárásokra, illetve végelszámolási eljárásokra kell alkalmazni."
Figyelemmel arra, hogy az adós ellen a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet már a 2009. szeptember 1. napján hatályba lépett módosítás előtt - 2009. augusztus 6-án - benyújtották, ezért a kérelem benyújtásának a napján hatályos Cstv. szabályai szerint kell a felszámolási eljárást lefolytatni, s az akkor hatályos Cstv. nem tartalmazott a korábbi csődeljárásban bejelentett igényekre vonatkozóan bejelentési kivételt. (A korábban hatályos Cstv. rendelkezéseiben még nem szerepelt az, hogy a csődeljárás megszüntetése után a bíróságnak hivatalból kell a felszámolási eljárást megindítania, ezért a két eljárás még nem kapcsolódott össze.)
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Figyelemmel arra, hogy a felszámoló nem jogi képviselővel járt el a felülvizsgálati eljárásban, részére a Kúria nem állapított meg felülvizsgálati eljárási költséget.
Budapest, 2014. június 30.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.379/2013.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.