adozona.hu
ÍH 2014.126
ÍH 2014.126
A VAGYON FOGALMA A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS SZEMPONTJÁBÓL A vagyonrendezési eljárásnak nem tárgya a megszűnt cég utóbb előkerült vagyonának teljes köre. Az eljárás körébe a vagyonnak csak azok az elemei tartoznak, amelyeken tulajdonjog állhat fenn, és amelyeket a Ptk. 94. §-ának rendelkezéseiből kiindulva kell meghatározni. [2006. évi V. törvény 119. § (1) bek., 1959. évi IV. törvény 94. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező az elsőfokú bíróságon kérelmet terjesztett elő, hogy a 2012. december 5. napján meghozott végzéssel megszüntetett K. Szolgáltató Kereskedelmi Bt-nek az O. P. Kft.-vel szembeni, jogosulatlan számlázással és megbízási szerződés megszegésével okozott kár megtérítése címén fennálló teljes követelését adja a tulajdonába, illetve, amennyiben annak teljesítését nem látja lehetségesnek, úgy másodlagosan kérte a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a követelésekre.
A kérelmének indokául ...
ÍH 2014.126 A VAGYON FOGALMA A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS SZEMPONTJÁBÓL
A vagyonrendezési eljárásnak nem tárgya a megszűnt cég utóbb előkerült vagyonának teljes köre. Az eljárás körébe a vagyonnak csak azok az elemei tartoznak, amelyeken tulajdonjog állhat fenn, és amelyeket a Ptk. 94. §-ának rendelkezéseiből kiindulva kell meghatározni.
[2006. évi V. törvény 119. § (1) bek., 1959. évi IV. törvény 94. §]
A kérelmező az elsőfokú bíróságon kérelmet terjesztett elő, hogy a 2012. december 5. napján meghozott végzéssel megszüntetett K. Szolgáltató Kereskedelmi Bt-nek az O. P. Kft.-vel szembeni, jogosulatlan számlázással és megbízási szerződés megszegésével okozott kár megtérítése címén fennálló teljes követelését adja a tulajdonába, illetve, amennyiben annak teljesítését nem látja lehetségesnek, úgy másodlagosan kérte a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a követelésekre.A kérelmének indokául előadta, hogy a K. Bt. 2007. augusztus 28. napján szerződést kötött az O. P. Kft.-vel "Új Magyarország Vidékfejlesztő Program Állattartó telepek korszerűsítésére" vonatkozó pályázat előkészítésére és megírására. A pályázat a szerződésben megjelölt időpontra elkészült, azon a napon be is nyújtották. Az O. P. Kft. azonban a megbízási szerződést megszegte, mivel a pályázati anyag hibája miatt esett el a K. Bt. 165 720 000 forinttól. Állította, hogy ennek ellenére az O. P. Kft. számlákat állított ki, amelyek meg nem fizetésére tekintettel a K. Bt.-vel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett. A felszámolás kezdő időpontja 2009. október 16. napja volt. A kérelmezőnek a felszámoló által visszaigazolt hitelezői igénye 3 584 303 forint volt. A felszámolási eljárás 2012. december 6. napján befejeződött, a céget az elsőfokú bíróság a nyilvántartásból törölte. Álláspontja szerint az O. P. Kft. által bejelentett 3 584 303 forintból jogos követelés mindösszesen az alapdíjból elmaradt 192 000 forint volt, míg a sikerdíj-követelése - a megbízási szerződés nem megfelelő teljesítésére tekintettel - alaptalan, ezt azonban a felszámolási eljárásban vitássá tenni nem lehetett. Állította, hogy az O. P. Kft. szerződésszegése miatt esett el a cég a 165 720 000 forint összegű támogatástól. Mindezek alapján az álláspontja az volt, hogy a megszüntetett K. Bt.-t az O. P. Kft.-vel szemben a jogosulatlan számlázás és a szerződésszegéssel okozott kár címén megillető követelés a megszüntetett cég vagyonába tartozott, és osztja az utólag előkerült vagyontárgyak sorsát, még akkor is, ha az kétes, bizonytalan követelés, vagy annak összegszerűsége pontosan nem számszerűsíthető. Emiatt kérte a vagyonrendezési eljárás lefolytatását.
Az elsőfokú bíróság a kérelmező kérelmét elutasította. Rámutatott, hogy "A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 119. §-ának (1) bekezdése szerint vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre, vagy hivatalból - lefolytatni a cég megszüntetési eljárásának lefolytatása után, ha a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy került elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. E rendelkezésből arra a következtetésre jutott, hogy a törvény csak a megszüntetett cég tulajdonában álló konkrét vagyontárgy előkerülése esetén ad lehetőséget a vagyonrendezési eljárásra, a törölt cég valamely fennálló jogos követelése (vagyona) tehát nem ad alapot az eljárás megindítására. Kiemelte, hogy a törvényi szabályozás célja az, hogy a ténylegesen fellelhető, esetleg a közhiteles nyilvántartásban, félrevezető módon szereplő vagyontárgyak tulajdonjogi helyzetét rendezze a bíróság segítségével. Arra tekintettel, hogy nem konkrét vagyontárgy előkerülésére hivatkozott a kérelmező, hanem követelésre, ezért a vagyonrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelem alaptalan.
Ez ellen a végzés ellen a kérelmező élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen a sérelmezett határozat megváltoztatását, a jogosulatlan számlázással és a megbízási szerződés megszegésével okozott kár címén fennálló teljes követelésnek a tulajdonába adását, illetve másodlagosan a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, harmadlagosan pedig a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a fellebbezéséhez csatolt, a Szegedi Ítélőtábla által meghozott Vpkf.I.30.005/2009/2. számú végzés szerint a Ctv. IX. fejezetében szabályozott vagyonrendezési eljárás 2004. január 1. napjától irányadó feltételeit a hatályos törvény annyiban módosította, hogy nem a törölt cég tulajdonában álló, utóbb előkerült vagyon, hanem vagyontárgy vonatkozásában tette lehetővé a vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Állította a csatolt határozat alapján, hogy az adott esetben a vagyon fogalmának szélesebb értelmezése indokolt, így egyebek mellett a kötelmi természetű pénzkövetelés is a megszűnt cég vagyonához tartozott, ezért erre a vagyonelemre nézve is lefolytatható a vagyonrendezési eljárás. A vagyon ugyanis szélesebb fogalom mint a tulajdon, a vagyon aktív oldalához tartozik mindaz, ami tulajdonjog tárgya lehet, de ezen túlmenően a vagyoni értékű jogok és a követelések is, míg a vagyon passzív oldalához tartoznak a vagyontárgyak terhei és a tartozások. A vagyontárgy ugyancsak tágabb értelmű, mint a dolog, a vagyon aktív elemeinek megjelölése a vagyontárgy elnevezés. Rámutatott, hogy a 2006. július 1. napjától hatályba lépett új Ctv.-vel azonos időben történt jogalkotás eredményeként született "A gazdasági társaságokról" szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 128. §-ának (2) bekezdése kifejezetten elő is írja a kft. üzletrészére vonatkozóan a vagyonrendezési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Kiemelte, hogy ha vagyonrendezési eljárást kizárólag a tulajdonjog tárgyaira - dolgokra - lehetne csak lefolytatni, úgy a Gt.-nek ez a rendelkezése sem hatályosulhatna.
Álláspontja szerint számításba kell venni azt is, hogy a felvetett, megkerülhetetlen jogi kérdés rendezésére más jogi eszköz igénybe vehető-e, vagy sem. Az általa megjelölt határozat kifejtette, hogy a személyek vagyoni viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat "A Polgári Törvénykönyvről" szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza, amelynek értelmezési alapelve kimondja, hogy más jogszabályok vagyoni viszonyokkal kapcsolatos rendelkezéseit a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni [1. § (1) bekezdés második fordulat]. A jogalkalmazás során az értelmezési alapelv funkciója az, hogy az egyes szabályok konkrét alkalmazása ne fordulhasson szembe a törvény egészének a céljával, ne vezethessen a törvény rendeltetésével ellentétes eredményre. A Ptk. rendeltetését illetően a törvényi célokat a Ptk. Bevezető rendelkezései határozzák meg, melyek között szerepel, hogy a Ptk. védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit [2. § (1) bekezdés], sőt biztosítja, garantálja is a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően [2. § (2) bekezdés]. A Ptk. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. Hangsúlyozta a fellebbezésében a kérelmező, hogy ha az Ctv. 119. §-ának rendelkezését a bíróság akként értelmezné, hogy a cég törlését követően utóbb előkerült vagyoni értékű jog (zálogjog) jogi sorsát nem lehet rendezni, a dologi adósok egy már nem létező vagy elévült követelésre figyelemmel tulajdonjoguk korlátozását lennének kénytelenek elviselni, anélkül, hogy e jog törlése iránti polgári jogi igényüket bármely más eljárásban, akár bíróság előtt érvényesíthetnék. A felhívott Ptk. szabályok, a tulajdonjog védelme egyaránt azon értelmezést erősítik, hogy a vagyonrendezési eljárás keretében kell rendezni a törölt cég vagyonához tartozó valamennyi vagyonelem sorsát. Ezért mód van a törölt cég javára bejegyzett jelzálogjog törlése végett vagyonrendezési eljárás lefolytatására, ezt a jogi lehetőséget az adott kérelem esetében sem lehet megtagadni.
Kiemelte a fellebbező fél, hogy azt maga az elsőfokú végzés is tartalmazta, hogy egyébként a törölt cégnek is lehet utóbb előkerült fennálló jogos követelése (vagyona). Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban mindenképpen indokolt "a vagyontárgy" tágabb értelmezése. Az ugyanis kétségtelen, hogy egy követelés a vagyonhoz tartozik. Nem vitatta, hogy a számviteli jogszabályok alapján a mérlegben feltüntetni csak elismert, vagy jogerősen megítélt követelést lehet, ezért azt a megszűnt bt. mérlegében a felszámoló a Csődtv. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nem szerepeltethette, ezért a vagyonfelosztási javaslatában nem rendelkezhetett az adós követeléséről. E követelés nem tartozott a felszámolás körébe, így nem is engedményezhette azt a kérelmezőre. Az pedig a felszámoló felelősségi és döntési kompetenciájába tartozott, hogy felvállalja-e a költséges és elhúzódó pereskedést az O. P. Kft.-vel szemben. Hivatkozott a Ptk.-nak az engedményezésre, illetve az adásvételre vonatkozó szabályaira, amely utóbbit az ellenérték fejében való engedményre kell alkalmazni és arra, hogy az adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Emiatt a kétes követelések is adásvétel tárgyai lehetnek és alapot teremtenek arra, hogy az a kérelmező tulajdonába kerüljön, illetve vonatkozásukban vagyonrendezési eljárást folytassanak le.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárás feltételeinek megállapítása szempontjából irányadó tényállást helytállóan állapította meg és abból helyes jogi következtetésre jutott. A kérelmező által a fellebbezésében felhozottak nem szolgálhatnak alapul a jogszerű döntés megváltoztatásához.
A kérelmező kérelme - bár sorrendiségében nem ezt tartalmazta, de - a vagyonrendezési eljárás lefolytatására és annak eredményeként az általa megjelölt bizonytalan követelésnek a tulajdonába történő átadására irányult, amelyre a felszámoló részéről a felszámolási eljárásban a saját álláspontja szerint sem kerülhetett sor.
A következetes bírósági gyakorlat - amely megnyilvánul a Legfelsőbb Bíróságnak a Gf.XI.30.061/2008/4. számú eseti határozatában - szerint a vagyonrendezési eljárás szabályozása esetében a jogalkotói akarat nem irányult a vagyon teljes körét érintő vagyonrendezési eljárás intézményesítésére. Ezen eljárás szempontjából vagyonon csupán a vagyonnak azok az elemei értendők, amelyeken tulajdonjog állhat fenn. Azoknak a vagyonelemeknek a körét, amelyeken tulajdonjog állhat fenn, a Ptk. 94. §-ának rendelkezéseiből kiindulva kell meghatározni. A Ptk. 94. §-ának (1) bekezdése szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A (2) bekezdés szerint, ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
A vagyon valamely személy vagyoni értékű jogainak és vagyoni tárgyú kötelezettségeinek az összessége. A vagyontárgyak az aktív vagyon egyes elemei, egyrészt azok a dolgok, amelyeken tulajdonjog áll fenn, másrészt egyéb vagyoni értékű jogok. A kötelmi viszony, illetve az ebből fakadó követelés ugyan része a jogosult vagyonának, mivel azonban nem birtokba vehető dolog, illetve a Ptk. 94. §-ának (2) bekezdése alapján a tulajdonjog szabályainak megfelelő alkalmazására sem kerülhet sor, nem minősül olyan vagyontárgynak, amelyen tulajdonjog állhat fenn. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a vagyon fogalmának akár tágabb, akár szűkebb értelmezése mellett sem lehet elvonatkoztatni a Ctv.-nek attól a kifejezett rendelkezésétől, amely azon vagyontárgyakat illetően teszi lehetővé a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, amelyeknek a törölt cég tulajdonosa volt.
A Ptk. 117. és 119. §-aiból kiindulva ugyanis a készpénz csak akkor kerül az adós tulajdonába, ha azt (jogalanyisága megszűnése előtt) a törölt cégre átruházták.
Nem minősül azonban a vagyonrendezés megindítására alapot adó vagyontárgynak a törölt cégnek más jogalannyal szembeni pénzkövetelése. Követelésen tulajdonjog nem állhat fenn, a követelés esetén jogosultságról lehet szó, melynek alapján a jogosult a kötelezettől szolgáltatást követelhet.
A Ctv. 119. §-ához fűzött törvényi indokolás is megerősíti a tulajdonjog tárgya fogalmának a Ptk. 94. §-ának (1), (2) bekezdésein alapuló szűkítő értelmezésének helytálló voltát. Amennyiben a Ctv. a vagyonrendezési eljárás hatálya alá kívánta volna vonni a törölt cég kötelmi jellegű igényeit is, akkor arról kifejezetten rendelkeznie kellett volna.
A kérelmező által megjelölt ítélőtáblai eseti határozattal összefüggésben a másodfokú bíróság rámutat, hogy a 2011. évi CXCVII. törvény (Módtv.) 67. §-ának (1) bekezdésével módosított Csődtv. 83/A. § (2) bekezdése szerint - amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően - felszámolási eljárást követően jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a Csődtv. 83/C. §-ának (1) vagy (5) bekezdései szerinti végzéssel kerülhet sor. E rendelkezésből következően a törölt céget illető tulajdonjog esetében a vagyonrendezési eljárás folytatható le, minden más közhiteles nyilvántartásban szereplő jog esetében azonban egy egyszerűbb törlésre kerül sor, ha a törölt cég felszámolás folytán szűnt meg, mert a jog - amennyiben annak jogosultja a törölt gazdálkodó szervezet - már nem létezik (Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.346/2011/4., 2012. június 21-én meghozott határozata). Ebben a határozatában a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten egyetértett a jogerős végzésben kifejtett azzal az állásponttal, hogy a vagyonrendezési eljárás célja a ténylegesen fellelhető, a törölt cég tulajdonában lévő vagyontárgyak tulajdoni helyzetének rendezése, különösen, ha azok a közhiteles, illetve közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásokban szerepelnek. Rámutatott, abban az esetben, ha a törölt cég követelése kötelmi jogi igény, az vagyonrendezési eljárás tárgyát nem képezheti, mert a követelés nem lehet tulajdonjog tárgya.
A Szegedi Ítélőtábla által hozott határozat esetében pedig a nem az adós tulajdonát képező ingatlanon az adós javára fennálló jelzálogjog miatt került sor a vagyonrendezési eljárásnak az elrendelésére, azonban a Módtv. e határozat meghozatalakor még nem volt hatályban. Utóbb azonban a jogalkotó felismerve ennek a rendezetlen állapotnak a jelentőségét, a Csődtv.-ben megfelelő szabályozást hozott e problémának a megoldására.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérelmező az eltérő tényállású jogesetre hivatkozással a vagyonrendezési eljárás megindítását alappal kérhette.
Mivel a vagyonrendezési eljárás elrendelésére nem kerülhetett sor, ezért nem volt teljesíthető a kérelmezőnek a követelés tulajdonba adására irányuló kérelme sem, az csak annak az eljárásnak a keretében tehető meg (Ctv. 120. § és 122. §-a).
Az ítélőtábla mindezekre tekintettel a Ctv. 119. §-ának (2) bekezdése folytán irányadó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a sérelmezett határozatot helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Vpkf.IV.30.276/2013/2.)